Sümeg teljes képet ad egy ép várról, ami hazánkban ritkaság – Képgaléria

Sümeg mutatós kis városa a Bakony délnyugati részén. A Balatontól könnyen megközelíthetően, 20 km-re található a Kisalföldet a Tapolcai-medencével összekötő völgynek bejáratánál.

A Dunántúli-középhegység térsége érdekes szerepet kap a középkori magyar hadviselésben.

A sümegi vár. Fotó: Mayer Jácint

Ebben az időszakban ugyanis a nyugati határ jelenti a Magyar Királyság számára a legnagyobb fenyegetést. A szomszéd területek irányából rendszeres német betörések és háborúk fenyegetnek, melyekre a kisebb katonai erőt felvonultatni tudó magyaroknak szervezetten kellett tudni reagálni. Az első védelmi vonalat a közös határszakasz mezsgyéje jelenti a Duna mellett Pozsony irányában, melyen az első támadások a legkönnyebben átjutnak. Utána viszont a Kisalföld felperzselt térsége vár a betolakodókra, melyen kisebb, gyorsan mozgó csapataink már fárasztják és folyamatosan zaklatják a nagyobb haderőt. Hol ebből, hol abból az irányból. Nagyobb ütközetekre ritkán kerül sor, elsősorban a kimerítés a cél, de akad olyan alkalom is, amikor a már legyengült német szembetalálja magát a nehézlovasokkal is felálló teljes, pihent magyar haderővel. Ezen a hadviselési rendszernek ad hátteret a Dunántúli-középhegység, mely egy kisebb erődítésekből álló, természetes védvonal.

A várak a völgyek, utak ellenőrzését szolgálják és egyben katonai támaszpontok, melyekből az Alpokig ellenőrizni lehet a tájat. Ennek egyik kapuja a sümegi vár, mely egy kúp alakú alsó krétai korú mészkőhegy tetején áll a tengerszint fölött 270 méter magasságban.

A sümegi vár. Fotó: Mayer Jácint

A vár első említése 1318-ra datálható, de az erődítés ma is legmagasabb pontját képező lakótorony alapja valamivel előbb épülhetett. Kő alapokon egy fa szerkezetű tornyot képzeljünk magunk elé, ami később teljes felfalazást nyer. A 15. századra a hegytető teljes fennsíkját körbeépítik, ezzel iktatják ki a hegytetőn való esetleges ellenséges megkapaszkodást. Ez a rész a belsővár, az udvarral. A kapun keresztül történő bejutást egy külsővárral és még egy toronnyal bővítik, ami ma egyben a pénztár épülete is. Az erősség mérete és szerkezete alapján nem tartozik a bevehetetlen kategóriába, de elhelyezkedése mégis biztosította, hogy a török nem tudta elfoglalni, hiába számított sokáig ez a térség ütközőzónának a korszakban. A vár a Rákóczi-szabadságharc után már elavulttá válik: a katonaság elhagyja, állaga leromlik. Jelenlegi formáját 1950-es és ’60-as évek felújításai után nyeri, azonban ma is szüntelen változásban van. Helyreállítási munkákkal most is találkozhatunk a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretein belül a vár keleti féltekére kiterjedve.

A sümegi várban évtizedek óta hatalmas élet zajlik, mely az ország minden tájékán ismertté teszi.

A sümegi vár. Fotó: Mayer Jácint

Ha gépjárművel érkezünk, a domb tövében, a lovarda mellett találunk parkolási lehetőséget. A magaslatra kiépített úton jutunk fel, melyet saját lábon szükséges megtenni. Állandó kiállítások és színes programok várják az idelátogatókat. Az Öregtorony a veszprémi püspökség itteni berendezkedését mutatja be, de találkozhatunk mesterségek munkáját, a katonaság hétköznapjait és a rabélet viszontagságait ismertető kiállításokkal is. Az udvar a várélet játékos változatával igyekszik a gyerkőcöket lekötni: íjászkodás, lovaglás, vívás várja őket. A vár tövében gyakran szerveznek lovagi tornákat és lovas bemutatókat, melyek egyfajta ügyességi fegyverbemutatók, a lovas és gyalogos bajvívók által prezentálva. A korhűen berendezett középkori étterem sem maradhat ki a kínálatból, amit a Történelmi Élménypark és Rendezvénycsarnok biztosít.

Sümeg teljes képet ad egy ép várról, ami hazánkban ritkaság.

A középkori elrendezést nem egészítik ki modern védművek. Láthatunk ép tornyokat, bástyákat, működő felvonóhidat, farkasvermet, berendezett pincéket. A várfal teljes terjedelmében körbejárható a helyreállított gyilokjárókon keresztül. Itt nem kell a romos falcsonkokat nézve a fantáziánkra támaszkodni és elképzelni egy teljes épületegyüttes valóságát. SÜMEG A VÁR.

Galéria