Gül Baba türbéje: egy különleges zarándokhely a Rózsadombon – képek
A magyar-török nép változatos kapcsolátot jól példázza a Gül baba türbéje, amely a török uralom alatt épült, majd a jezsuiták alakították át “keresztényebbé”, hogy aztán hányattatott évszázadok után végül legszebb formájában várja a látogatókat.
Rózsadomb pazar villái és különleges panorámája mellett arról is híres, hogy itt helyezkedik el az iszlám vallásúak emlékhelyehelye, ráadásul nem is akármilyen, hiszen ez az egyetlen működő zarándokhely a keresztény Európa területén.
Gül Baba személyéhez több legenda is köthető, azonban a legvalószínűbb, hogy egy nemes cselekedeteiről híres harcos szerzetes volt, aki Buda ostrománál megsebesült, majd a dzsámivá átalakított mai Mátyás templomban meghalt. A beszámolók szerint olyan nagy megbecsülésnek örvendett, hogy a temetésen maga I. Szulejmán szultán is tiszteletét tette. Gül Baba, azaz Rózsák Atyja a nevét egyes források szerint a turbánját díszítő rózsaszálról kapta. A középkorban a törökök körében valóságos kultusza volt a rózsának, hiszen nemesítették, gyűjtötték és fogyasztották, és így rózsaolajat, rózsavizet, zselét és dulcsászát (mézes édességet) készítettek belőle. Van olyan elképzelés, miszerint ő hozta Magyarországra az első rózsákat, de ez nem valószínű. A hagyomány szerint a XIX. század végén Gül Babára emlékezve kapta a környék a Rózsadomb nevet, amit mai napig büszkén visel.
A sírjához emelt türbét, azaz török sírboltot Mehmed, Buda harmadik pasája építtette 1543 és 1548 között.
A fővárosunk legrégebbi, több mint 450 éves műemléképülete a Rózsadomb keleti oldalán helyezkedik el, és különleges panoráma tárul az ide látogatók elé.
Buda visszafoglalása után kezdődött az épület nehezebb sorsa, hiszen először a jezsuiták alakították át a katolikus vallásnak megfelelőbb épületté, majd magántulajdonba került, végül 1914-ben műemlékké nyilvánították. Ekkor elkezdték a felújítását, ami ásatásokkal indult. Barhucz Lajos antropológus vezette a feltárást, és a türbe közepén találtak egy idősebb, erős felépítésű, 164 cm magas csontvázat, amit vélhetően Gül Baba földi maradványaival. A II. világháború bombázásait is szerencsésen megúszta a síremlék, majd a 70-es években a helyreállítási munkálatok után egy kilátót is készítettek a türbe köré. A 90-es években újabb restauráláson esett át, majd a mostani formáját a 2018-ban véget érő felújítás után kapta.
Maga az emlékhely bejáratánál Gül Baba szobra vár minket.
A hivatalos nevén Gül Baba Kulturális Központ és Kiállítóhely ingyenesen látogatható, és jelenleg is nagy népszerűségnek örvend mind a turisták, mind a török zarándokok körében. Ha belépünk a romantikus emlékhelyre, láthatjuk, hogy a türbét körülölelő tér végső formája látványos. A rózsakertet kibővítették, a sétányon kulturált pihenőpadok várják a megfáradt turistákat.
A türbe épületének bejárata Kelet felé néz, és nyolcszög alaprajzzal és ólom borítású kupolával rendelkezik. Belsejében egy turbánnal díszített fakoporsó áll. Itt mindig találunk néhány szál friss rózsát.
A legutolsó restauráció során az oszlopcsarnok alagsorában több termes kiállítóhelyet alakítottak ki és egy kávézó is üzemel. A tárlat Gül Baba történetén kívül a dervisek világát és az oszmán-törökök magyarországi szerepét is megismerteti.
A felújított kilátóbástyáknak köszönhetően a városra nyíló panoráma csodálatos, az Országházat és más nevezetes épületket teljesen más szögből láthatjunk.
A kertet, a kávézót és a kiállítást szabadon lehet látogatni, a türbe általában zárva van, de a rácson keresztül be lehet nézni. Az emlékhely hétfőnként és ünnepnapokon zárva.
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Egy tokaji szálloda is bekerült Európa legjobbjai közé
Oroszország állatkerti állatokat adott Észak-Koreának a katonákért cserébe
Magyar származású hírességeket idéz meg egy lenyűgöző animációs kisfilm
Ismét adventi vonatokkal utazhatunk a bécsi és zágrábi karácsonyi vásárokra
Egy rabszolga előzhette meg Magellánékat a Föld megkerülésében
Ez a 2 centiméternél is kisebb fosszília lehet a hiányzó láncszem az evolúcióban