Ilyen volt a szentmise a Kossuth téren, majd a gyertyás körmenet – képek

Szentmisét és gyertyás körmenetet tartottak a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) részeként szombaton Budapesten, emellett családi nap várta az érdeklődőket előadásokkal, koncertekkel, beszélgetésekkel a Margitszigeten.

Bartolomaiosz: az eucharisztikus lelkiségnek társadalomformáló ereje van

Az eucharisztikus lelkiségnek társadalomformáló ereje van és ez a lelkiség képes választ adni a 21. század kihívásaira is – mondta I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka a Kossuth téri szentmise előtt mondott beszédet szombaton.

Kiemelte: az egyház az eucharisztia ünneplésének liturgiájában “egy szeretetközösségbe” gyűjti össze a híveket fajra, nemre, korra, kulturális, társadalmi és anyagi helyzetre való tekintet nélkül.

A liturgia nem az egyes hívők, hanem a hívő közösség találkozása Istennel, vagyis “társadalmi esemény” – tette hozzá az ortodox egyházfő.

A pátriárka kitért arra is: az eucharisztia az egyházi élet központja. A görög szó jelentése hálaadás, köszönet, és ez arra emlékeztet, hogy az ember élete és a teremtett világ “nem a mi tulajdonunk, hanem Isten értékes ajándéka”, amelyet hálával és Istent dicsőítve kell elfogadni.

Hozzátette: az eucharisztia az, amit a hívek a szentáldozás során megtapasztalnak, életük egyetlen dimenziójától sem függetleníthető. Akik az eucharisztiában egyesülnek Istennel, “eucharisztikusan” kell, hogy éljenek a világban.

Ez az életmód jelenti a helyes választ napjaink főbb kihívásaira is, például az ökológiai problémákra és az emberi jogok megsértésére. Ebben az értelemben az egyház környezetvédelmi és a szolidaritás kultúráját erősítő kezdeményezései nem reakciók a jelen problémáira, hanem az eucharisztikus tapasztalatban és teológiában gyökereznek.

Budapest, 2021. szeptember 11.
I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka. Fotó: MTI

A válság, a kihívások csak alkalmat adtak arra, hogy az egyház hagyományos szellemisége szerint cselekedjen. Az egyház élete valójában az ökológiai tudatosság és a társadalmi felelősségvállalás iskolája – hangoztatta I. Bartolomaiosz.

A pátriárka beszélt a keresztény világ megosztottságáról is. Georges Florovsky ortodox teológust idézve rámutatott: a keresztények “valamilyen módon ugyanahhoz a szellemi közeghez tartoznak”, nem párhuzamos, önálló hagyományokról” van tehát szó. A keleti és a nyugati kereszténység “történetük során sokkal több ponton kötődnek egymáshoz, mint ahány ponton konfliktusban vagy vitában állnak egymással” – tette hozzá Bartolomaiosz.

Erdő Péter: a keleti és nyugati kereszténység egységes tanúságtételére van szükség

A világnak ma égetően nagy szüksége van a keleti és nyugati kereszténység egységes tanúságtételére – mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek szombaton Budapesten.

Erdő Péter a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson a Kossuth téren megtartott szentmisén úgy fogalmazott:

a keleti és nyugati kereszténység egysége “magának Krisztusnak az akarata, hiszen ő azért imádkozott, hogy tanítványai egyek legyenek”.

A bíboros megköszönte I. Bartolomaiosz konstantinápolyi pátriárkának, hogy részt vesz az eucharisztikus kongresszuson és “szimbolikus jelentésben gazdag” tettnek nevezte, hogy “eljött közénk és szólt hozzánk” a mise előtt.

Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus – Szent mise a Kossuth téren. Photo: MTI

Erdő Péter emlékeztetett:

I. Bartolomaiosz 2000-ben Budapesten az ortodox egyház számára is szentté avatta Szent Istvánt.

Ezzel arra emlékeztetett, “hogy első királyunk halálakor, 1038-ban még egységben volt a keleti és a nyugati kereszténység”.

Szent István előre láthatta, hogy a fiatal kereszténységet és az európai népek közösségébe még alig beilleszkedett magyarságot végveszély fenyegeti “ezen a széljárta vidéken, amelyet sokan a népek országútjának tekintettek” – vélekedett.

“A Szűzanya elfogadta a felajánlást és magyarság és kereszténység immár ezer éve együtt járja a történelem útját minden kisértésen és nehézségen át, mindig megújulva és újjászületve” a legreménytelenebb helyzetekből is – mondta a főpásztor.

Erdő Péter szólt arról is: “Krisztus keresztje, megváltó szeretete és feltámadása a remény jele számunkra”. Az eucharisztikus kongresszus jelképe ezért egy kereszt, amelyben magyar a környező országokban élt szentek és boldogok ereklyéit helyezték el Szent István és Szent Gellért korától napjainkig. “Mert a szentek mutatják meg nekünk, hogy hogyan tudjuk mai életünkben Krisztus jelenlétét hordozni ezerféle helyzetben, találékony és áldozatot vállaló szeretettel” – fogalmazott.

Hozzátette: a kereszt az elmúlt években járta Magyarország és a szomszédos országok városait. Felhívás volt imádságra, bűnbánatra és a szentek példájának megismerésére. Több mint 70 ezer kilométert tett meg.

A vatikáni apostoli palotából indult, ahol Ferenc pápa áldotta meg, és vasárnap, a Hősök terén fejezi be missziós útját, azon a szentmisén, amelyet szintén Ferenc pápa fog bemutatni.

A szentmise végén Erdő Péter az missziós kereszt kicsinyített mását ajándékozta a következő eucharisztikus kongresszusnak otthont adó ecuadori Quito érsekének, Alfredo José Espinoza Mateusnak.

Erdő Péter az érseknek azt mondta, a kereszt a staféta, amely emlékezteti a következő kongresszus házigazdáit, hogy készüljenek a világeseményre.

A szentmise résztvevői megtöltöttek a Kossuth téren elhelyezett széksorokat. A kordonokon kívülről és a térre vezető utcákban állva is sokan kísérték az eseményt.

A szentmise végén a hívek az oltáriszentséget kísérve fáklyás menetben vonultak a Hősök terére.

Az oltáriszentség előtt mentek az Apostoli Szentszék által elismert lovagrendek, a szerzetesek és a papság, a püspöki konferencia tagjai, majd a történelmi zászlók hordozói.

Őket követte az oltáriszentséget hordozó kocsi, a közjogi méltóságok és állami tisztségviselők, a diplomáciai testület tagjai, népviseletbe öltözött csoportok, a katonaság, a cserkészek, majd a hívek.

A több tízezres menet az Akadémia utca-Széchenyi István tér-József Attila utca-Andrássy út útvonalon haladt.

Amikor a menet eleje a Hősök terére ért, az utolsó hívek akkor hagyták el az Erzsébet teret.

A kongresszus margitszigeti családi napján, az Alsó-Nagyréten két színpadon voltak programok, továbbá 70 sátorban mutatkoztak be a szerzetesrendek, katolikus közösségek, lelkiségi mozgalmak. Fellépett mások mellett Szalóki Ági előadóművész, Lackfi János költő, Mező Misi és az Euchariszt Együttes, a Kaláka Együttes és az Irish Coffee zenekar. A sátrakban kerekasztal-beszélgetések, előadások, gyónási lehetőség, kézműves és interaktív foglalkozások várták a résztvevőket.