Tíz karácsonyi esemény a magyar történelemből

Karácsony a megnyugvás, a megállás, a megpihenés és a béke időszaka. Azt gondolnánk, hogy ezekben a napokban a történelem is “pihenőt tart”. Ám a történelem karácsony napján sem állt meg. Összeszedtük azokat a boldog vagy éppen szomorú eseményeket, születésnapokat és halálozásokat, amelyek a magyar történelemben karácsony napjaiban történtek.

Sorsfordító történelem: karácsony napján koronázták Szent Istvánt

I. (Szent) István pontos koronázási dátumát nem tudjuk. Egyes adatok arra mutatnak, hogy valamikor az 1000. és az 1001. év fordulóján történhetett a koronázás. A korabeli időszakban tapasztalható világvégevárás befolyásolhatta a koronázás időpontját is. Azt követően bonyolították le a szertartást, hogy a történelem karácsony után is folytatódott. Mivel ekkoriban az évfordulókat karácsonykor ünnepelték, ezért I. (Szent) István egyik lehetséges koronázási dátuma december 25-re esik. Az 1000. év karácsonyát ez a tény az egyik sorsfordító ünneppé teszi a magyar történelemben, ekkor kezdődött ugyanis a keresztény magyar királyság évszázadokon át tartó történelme.

István király a trónon (Wikipédia)

Református történelem: karácsony első napján hunyt el Méliusz Juhász Péter

Méliusz Juhász Péter (1536 – 1572) a kálvini reformáció legjelesebb magyar alakja. 1558-tól dolgozott lelkészként Debrecenben. A magyar reformátusok hitvallásának egyik megteremtője. Ő dolgozta ki azt a hitvallást, amelyet aztán a reformátusok 1567-es debreceni zsinata fogadott el. Méliusz Juhász Péter emellett vitatkozott a katolikusokkal és az unitáriusokkal is. Utóbbiak képviselőjével, Dávid Ferenccel János Zsigmond erdélyi fejedelem jelenlétben is disputált. Méliusz Juhász Péter hívta Debrecenbe Huszár Gál nyomdászt, akinek a nyomán a városban azóta is folyamatosan létezik könyvkiadás. Méliusz maga is több művet írt, lefordította a Biblia egyes részeit, bár a fordításai később elvesztek. 1572. december 25-én hunyt el, a reformátusok egy jelentős szervezőt veszítettek az ő személyében.

Városi történelem: karácsony alkalmából gyulladnak fel az első gázlámpák Pest-Budán

Ma már szinte elképzelhetetlen a városi élet éjszakai közvilágítás nélkül. Ezt legfeljebb akkor tapasztaljuk meg, amikor egy-egy városban műszaki hiba miatt egy szakaszon nincs világítás. Budán és Pesten ugyan működtek olajlámpások, ám azok csak korlátozott világítást nyújtottak. A világításhoz használt gáz nem azonos a manapság fűtésre használt földgázzal, előbbit szénből állították elő. A gázlámpák olcsóbbak voltak az olajlámpáknál, ezért gyorsan elterjedtek. A lámpagyújtogatók azokat jelentették, akik a gázlámpákat a sötétedéskor meggyújtották. A forradalom és szabadságharc leverése után a császári kormányzat rendelte el a közvilágítás lehetőségeinek megvizsgálását. Végül Pest (később Buda) a gázvilágítás bevezetése mellett döntött. 1856. december 24-én gyulladtak fel az első fények a Rákóczi úton. Hamarosan az egész városban elterjedt a gázvilágítás, az olajlámpások pedig a külső területekre szorultak vissza. A gázlámpák diadalútját végül az elektromos világítás elterjedése szakította meg, bár néhány helyen mutatóban megmaradt egy-egy világítótest.

Az ország karácsonyfája 2021. Fotó: MTI

Miniszterelnöki történelem: karácsony másnapján születik meg Gömbös Gyula

1886. december 26-án született Gömbös Gyula. Katonai pályafutását követően az első világháború összeomlásának napjaiban szemben állt mind a Károlyi Mihály kormányaival, mind pedig a Tanácsköztársasággal. Horthy Miklós támogatójává vált és következetesen az is maradt ezekben az években. Részben az ő nevéhez fűződik a budaörsi csatában aratott győzelem. Bethlen István miniszterelnökkel azonban szembekerült, így 1924-ben megalapította a Fajvédő Pártot. 1928-ban nyilvánosan revideálta álláspontját, visszalépett a kormánypártba, és fontos tisztségeket töltött be. 1932-ben Horthy Miklós miniszterelnökké nevezte ki. Eredményesen szállt szembe a nagy gazdasági világválság hatásaival. Azonban fasiszta jellegű fordulatot is végrehajtott, igyekezett egy tekintélyelvű tömegpártot megteremteni. Az országgyűlést és a legfontosabb pozíciókat szélsőjobboldaliakkal töltötte fel, amely később komoly következményekkel járt. Gömbös azonban ezt már nem érte meg, 1936 októberében krónikus vesebajban halt meg.

Gömbös Gyula (kalapban) Bethlen István beszédét hallgatja (Wikipédia)

Szomorú történelem: karácsony napján Kolozsvárt megszállja a román hadsereg

1918 novemberétől a román hadsereg folyamatosan nyomult előre Erdélyben. Érdemi ellenállást csak nagyon kevés helyen tudtak kifejteni. Az 1918. december 1-én tartott gyulafehérvári gyűlés jogalapot szolgáltatott a románoknak Erdély és Románia “egyesítésére”. Miután a magyar kormány elrendelte a kiürítést, Kolozsvárra gyűlést hívtak össze. Bár a románok megpróbálták megzavarni az elsősorban magyarok által szervezett december 22-i gyűlést, nem sikerült nekik. A kolozsvári gyűlésen a wilsoni pontokra hivatkozva fordultak az antanthoz, tiltakozva Magyarország megcsonkítása ellen. Két nappal később azonban a román hadsereg elérte Kolozsvárt, és megszállta a várost. A megszállás legelső napjai békében teltek, a románok hozzájárultak a rendvédelmi erők fegyverben tartásához és a régi közigazgatást sem zavarták szét. Később azonban, a román uralom megszilárdulása után, már sokkal erőteljesebben léptek fel a magyarokkal szemben.

Véget ért történelem: karácsony napjaiban kivégzik Bajcsy-Zsilinszky Endrét

Bajcsy-Zsilinszky Endre rendkívül sajátos politikai pályát futott be. Gömbös Gyulával együtt alapították a Fajvédő Pártot, majd Gömbös kormányhoz közeledése miatt új pártot alapított Nemzeti Radikális Párt néven. Később a Független Kisgazda Párthoz csatlakozott. A Horthy-rendszernek jobboldali, nacionalista és németellenes kritikusa maradt. 1944. március 19-én a német megszállás napján a Gestapo elfogta, bár fegyverrel próbált szembeszállni velük. 1944 októberében szabadon engedték. A nyilas hatalomátvétel után Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottságának lett az elnöke, ám a mozgalmat elárulták, és november 9-én a nyilasok rajtaütöttek a szervezeten. Bajcsy-Zsilinszky Endrét a szervezet felszámolásával párhuzamosan tartóztatták le. A börtönben brutálisan megverték, majd árulás miatt gyorsított eljárásban elítélték. Átszállították Sopronkőhidára, és ott december 24-én kivégezték.

Budapesti történelem: karácsony első napján kezdődött a város ostroma

A szovjet csapatok már 1944 novemberében közel jártak a fővároshoz, a hónap elején a harcok már a város határában folytak. A magyar főváros körül azonban az ellenállás nem várt erőkkel folytatódott. A szovjetek ezért északról és délről indítottak átkaroló támadásokat. Végül a december 20-án indított támadásuk hozta meg az átütő sikert, sikerrel törték át a német-magyar vonalakat. Budapestet nyugatról ekkor nem védte semmit. December 24-én a szovjetek elfoglalták Bicskét, elvágva ezzel a főváros vasúti összeköttetését. December 24-én elesett Budakeszi is, december 25-én pedig bezárult az ostromgyűrű Budapest körül. A lakosság eleinte keveset tudott a bekövetkező vereségről. A budai visszaemlékezések egyik jellemző motívuma, hogy éppen a karácsonyt ünnepelték, amikor a szovjet katonák megjelentek a házakban. A furcsa kezdetek azonban csakhamar véres ostromba torkolltak, és Budapest brutális veszteségeket szenvedett a második világháborúban.

Helyreállított történelem: karácsony másnapján felrobbantják a Mária Valéria-hidat

A Budapest környékéről visszavonuló német csapatok 1944. december 26-án, a szovjet előrenyomulás lassítása miatt felrobbantották. A híd a magyar történelem e karácsony óta szimbolikus jelképévé vált, hiszen Esztergom és Párkány között évtizedekig nem lehetett közlekedni. Az 1895-ben  hidat egyébként először 1919-ben robbantották fel a csehszlovák csapatok. Miután a Nemzetközi Duna Bizottság folyamatosan szorgalmazta a híd újjáépítését, a csehszlovákok nekiláttak, és 1927-ben átadták az új Mária Valéria-hidat. Alig 17 éve állt, amikor a németek ismét felrobbantották.

A hídcsonkok hosszú évtizedekig láthatóak maradtak, bár újra meg újra felvetődött a két part összekötése. 1999-ben végül határozat született róla, 2000-ben pedig megkezdődött az építkezés. 2001. október 11-én Orbán Viktor, magyar és Mikuláš Dzurinda, szlovák miniszterelnök, valamint Günter Verheugen az EU bővítési biztosa jelenlétében adták át a forgalomnak, amely azóta is jelentős szerepet tölt be Magyarország és Szlovákia határmenti közlekedésében.

A Mária Valéria-híd csonka állapotában 1969-ben (Wikipédia)

Diktatórikus történelem: karácsony másnapján letartóztatják Mindszenty József hercegprímást

Mindszenty József esztergomi érsek a második világháború után a kiépülő kommunista rendszer makacs kritikusa maradt. Rákosi Mátyás és köre jól tudta, hogy meg kell törni a párhuzamos szervezeti hálóval rendelkező katolikus egyházat a stabil kommunista hatalom érdekében. Az egyik fő célpontjuk a magyar római katolikus egyház feje, Mindszenty József volt. A lejáratókampány állandó jelleget öltött. 1948 karácsonya előtt már átkutatták Mindszenty szállását. A letartóztatására azonban 1948. december 26-án került sor.

A börtönben verésekkel, kínzásokkal valamint a szovjet szakértők segítségével bevetett pszichoaktív szerekkel próbálták megtörni a bíborost. Végül 1949. február 3-8. között egy demonstratív koncepciós per keretében ítélték életfogytiglani fegyházra. Egészségi állapota miatt ezt 1955-ben házi őrizetre módosították. 1956-ban kiszabadult, ám a szovjetek elől az amerikai nagykövetségre menekült. A Szentszék és a magyar állam megállapodásának köszönhetően 1971-ben hagyhatta el a követséget. 1975-ben bekövetkezett haláláig külföldön élt, érseki székét 1974-ben nyilvánította a pápa megüresedettnek.

Mindszenty József beszédet mond 1956-ban (Wikipédia)

A tévében követett történelem: kivégzik a “Kárpátok géniuszát”

A második világháború után Romániában némileg alábbhagyott a nacionalizmus, szovjet nyomásra még egy autonóm tartományt is szerveztem a magyaroknak. 1965-ben azonban Nicolae Ceaușescu vette át a hatalmat, aki alatt a román állam magyarokkal szembeni fellépése erősödött. Az autonóm tartományt felszámolták és olyan intézkedésekkel is felléptek a kisebbségekkel szemben, mint a falurombolás. Ceaușescu diktatúrája azonban a románokkal szemben brutálisan lépett fel. Gazdaságpolitikája sarokkövévé az államadósság visszafizetését tette, ezért a román lakosság élelmiszer- és energiaellátását erőteljesen visszafogta.

A romló életszínvonal miatt a nyolcvanas évek végén több megmozdulás is kibontakozott a rendszer ellen. Bár az 1987-es brassói felkelést a hadsereg még leverte, amikor 1989. december 15-én a Tőkés László református lelkész kilakoltatását megelőzendő megmozdulás tört ki, a diktátor elveszítette a kontrollt az események felett. Magyar tévénézők százezrei figyelték a tudósításokat, a történelem karácsony napjaiban jól követhetővé vált.  December 22-én Ceaușescu helikopterrel menekült el Bukarestből, ám elfogták. December 25-én egy rögtönítélő bíróság bűnösnek találta és a feleségével együtt kamerák kereszttüzében kivégezték a bukott diktátort.

Érdemes elolvasni495 éve történt: tíz tény, amit nem jól tudunk a mohácsi csatáról