Az Ördöglovas kastélya
A bajnai rezidenciát az Ördöglovas kastélyának nevezik a lovaskalandjairól híres-hírhedt Sándor Móric gróf közismert személyisége révén.

A bajnai Sándor-Metternich-kastély, Fotó: Mayer Jácint
A 2018 és 2021 között felújított épület jelenlegi formájában klasszicista képét mutatja, de a régészeti – és levéltári kutatásokból tudjuk, hogy helyén már a 15. század végén, 16. század elején nemesi udvarház állott, melynek építése 1480 körül kezdődött és 1508-ra már biztosan befejeződött. A 18. században barokk arculatot nyert, melyet Hild József tervei alapján az 1830-as években klasszicista stílusban építettek át. A park felé néző homlokzat középső része elé árkádos, 4 oszlopos timpanonos portikuszt emeletek, mely meghatározza a teljes épület kisugárzását. Ebben az időszakban újult meg a kastély belső díszítése is: a milánói Scala díszlettervezője, Alessandro Sanquiricio munkássága érhető tetten a két nagyterem, a magasztos és pompázatos Raffaello- és Etruszk-terem falain. A kastélyhoz tartozó uradalmi istálló, Sándor gróf világhírűvé vált ménesének szálláshelye volt. Bajna a klasszicizmus egyik mutatós magyarországi példája, mely az akkori kortársak elismerését is kivívta, köztük Széchenyi Istvánét is.

A bajnai kastély, Fotó: Mayer Jácint
A kastély leghíresebb ura Sándor Móric volt, akinek a felvágós lovas sztoriainak se vége se hossza. Átugratott mindent, amit nem illik lóval átugratni: hintókat, fogatokat, patakokat, amit csak lehetett. Legemlékezetesebb bajnai mutatványa a palota erkélyéről való nyaktörési kísérlet volt, ami végül csupán hátasának került az életébe. Pest, Bécs, később Európa is zengett a lovas allűrjeitől. Épületekben, lépcsőházakban, főúri palotákban, fogadókban, erkélyen is mutatkozott nyeregben. A lovak szerelmeseként többször járt Angliában, ahol ugyancsak megbabonázta mutatványaival a szigetlakókat. Fogadott az angolokkal, hogy képes betörni egy addig teljesen kezelhetetlen lovat, a fogadást megnyerte, és ráadásnak egy lóversenyt is a már betört lóval. Ezt látván a ló gazdája csak ennyit mondott:
„Ez nem egy ember, ez egy ördög”.
A gróf furcsa dolgai nem csupán a lovas bravúrokban merültek ki. Amikor tudomására jutott, hogy az egyik anyagi gondokkal küzdő német egyetem megszabott összegért diplomát állít ki olyanoknak, akik nem végezték el a képzésüket, Tatár nevű lova számára doktori diplomát vásárolt.

A Raffaello-terem, Fotó: Mayer Jácint
Móric gróf a magyarok szemében gyűlölt Metternich herceg másodszülött lányát, Leontinét vette el feleségül. A hercegkisasszony nem örökölte apja természetét, kedvességét a bajnaiak adományain keresztül tapasztalhatták meg. A házasságukból születő Sándor Paulina hírnevét tekintve apja nyomdokaiba lépett. A 19. századi Párizsban III. Napóleon feleségével együtt diktálták a női öltözködési trendet. Bécsben divatklubot alakított, divatkiállítást szervezett, a belváros közeli Paulinengasse pedig most is őrzi emlékét. Szalonjában Liszt Ferenc és a kor legnevesebb zeneszerzői játszottak: Richard Wagner neki ajánlotta fel egyik zongoraszerzeményét, Johann Strauss és Lehár Ferenc pedig egy-egy keringőjét.

Az Etruszk-terem, Fotó: Mayer Jácint
Paulina nevéhez fűződik a komoly utóélettel, de valószínűleg kevés valóságtartalommal rendelkező női, mezítelen felsőtesttel vívott párbaj, ami az Anastasia Kielmansegg grófnővel való nézeteltérése miatt zajlott le. A történetben szereplő segédek, valamint az orvos személye, szintén hölgyek voltak. A párbajozók apróbb vágásokkal megúszták a küzdelmet, a történet viszont a romantikus és erotikus fantáziának köszönhetően maradandó státust nyert.

Érdemes elolvasniA titkos alagutak rejtélye – útikalauz Sirok várába
A bajnai kastély kiállítása legalább olyan sokszínű, mint egykori lakói, a divatdiktátor Paulina, vagy édesapja, a felvágásairól elhíresült Ördöglovas gróf. A díszes festésű terek, a korhűen rekonstruált bútorok, a grófnő kiállított Worth ruhadarabjai, és az épület történetét bemutató tárlat visszaadják és érzékeltetik a kastély fénykorát a látogatóval.
Forrás: Kastély- és Vármagazin különszám, MŰemlék, Sándor-Metternich-kastély, Bajna
Galéria
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Budapesten a koreai udvari hímzés mesterművei – Királyi jelképek, mágikus motívumok és buddhista szimbólumok a Koreai Kulturális Központ új kiállításán
Saját magában ejthette csapdába prédáját a darázsfaj, amely a dinoszauruszok korában élt
A földkéreg egy része épp a földköpenybe csöpög
Így fog kinézni a világvége a szakértők szerint
Vad elmélet: bedrogozott katonák döntötték meg a Római Birodalmat
Mutáns kullancsot találtak Magyarországon: agyhártyagyulladást vagy halált is okozhat