Így néz ki az amerikaiak „Végítélet repülőgépe” belülről – VIDEÓ
Az Egyesült Államok légierejének atombombának is ellenálló „végítélet gépe” rövid tesztrepülésre emelkedett az egekbe február 28-án, nem sokkal azután, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy fokozott készültségbe helyezi országa nukleáris erőit.
A repülő – hivatalos nevén egy Boeing E-4B-es, ami alapjában véve egy módosított Boeing 747-es – az Egyesült Államok hadseregének egyik nebraskai támaszpontjáról szállt fel, majd 4,5 órán keresztül tartózkodott a levegőben, mialatt elrepült Chicago irányába, majd visszatért a bázisra. E rövid bevetés során a repülőgépet állítólag több felderítő gép is kísérte, amelyeket ballisztikus rakéták követésére terveztek.
Az E-4B az amerikai hadsereg 1970-es évek óta létező, úgynevezett Nightwatch repülőgépekből álló flottájának a tagja.
A repülőgép célja, hogy egy nukleáris háború esetén a katonai vezérkar mobil parancsnoki központjaként szolgáljon.
A repülőgép számos olyan módosítással és biztonsági funkcióval rendelkezik, amelyekkel egy kereskedelmi 747-est nem láttak el. A 223 millió dolláros repülőgépen csak analóg technológiát használnak, nem pedig modern digitális berendezéseket, mert ezek akkor is működőképesek maradnak, ha nukleáris robbanásból származó elektromágneses impulzusnak van kitéve.
A szinte teljesen ablaktalan gépet speciális árnyékolással is ellátták, hogy megvédjék az utasokat és a személyzetet egy esetleges atomháború hőhatásaitól. A repülőgép tetején lévő speciális dudor, az úgynevezett „radome” több, mint 65 sima és parabolaantennát tartalmaz, amelyek lehetővé teszik, hogy az E-4B hajókkal, tengeralattjárókkal, repülőgépekkel és vezetékes telefonokkal kommunikáljon bárhol a világon.
A gép egyéb jellemzőiről nem sokat tudni, az adatok nagy részét szigorú titkosítás védi.
Az Egyesült Államok négy darab ilyen repülő bunkerral rendelkezik, ezekből legalább egy folyamatos készenlétben van, míg a többivel a flotta rendszeres kiképzési és készenléti küldetéseket végez.
Nem világos, hogy a hétfői küldetés közvetlen válasz volt-e Putyin parancsára, amely alapján az orosz nukleáris rakétákat hétfőtől „fokozott” harci szolgálatba helyezték, de valószínűleg nem független a kettő egymástól.
Az USA kormánya hétfőn közölte, hogy nem lesz változás Amerika nukleáris készültségi fokában,
Joe Biden elnök pedig egy sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy az amerikaiaknak nincs okuk attól tartani, hogy az Egyesült Államok atomháborút kezdeményezne Oroszországgal.
