Lángoló ukrán atomerőmű – mi történt és mi várható? – VIDEÓ

Ma hajnalban heves harcok alakultak ki Európa legnagyobb nukleáris létesítménye, a zaporizzsjai atomerőmű közvetlen közelében. Az erőmű épületét találat érte, kigyulladt, ám a tűzoltóknak sikerült megfékezniük a lángokat.

Nem sokkal ezután az orosz csapatok az ellenőrzésük alá vonták a létesítményt.

Az ukrán nukleáris felügyelőség szerint a hat blokk egyike körüli épületek megsérültek.

Az ENSZ nukleáris felügyelő szervezete, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) szerint az erőmű egyik biztonsági rendszerét sem érintette az incidens, radioaktív anyag nem került a levegőbe.

Nukleáris szakértők szerint a támadás nagyon kockázatos helyzetet teremtett, ugyanis ha egy reaktor – az atomerőműben energiát termelő berendezés – megsérül, az a reaktor túlmelegedését és a zóna olvadását okozhatja.

Ennek eredményeképp a környezetet – az eset súlyosságától függő mértékben – sugárterhelés éri, melynek pusztító hatása van az élő szervezetekre.

A világ eddigi legsúlyosabb atombalesete szintén Ukrajnában, Csernobilban történt 1986-ban. Bár a szakértők szerint a támadás veszélyes volt, lényeges különbségek vannak a csernobili és a zaporizzsjai erőművek között.

Dr. Mark Wenman, az Imperial College London munkatársa szerint a zaporizzsjai erőmű sokkal biztonságosabb.

Itt a reaktorok acél-vasbeton épületben vanak, amelyek

“ellenállnak a szélsőséges külső behatásoknak, mind a természeti, mind az ember által előidézett eseményeknek, például repülőgép-balesetnek vagy robbanásnak”.

A zaporizzsjai erőmű reaktora nem tartalmaz grafitot, ami a csernobili robbanáskor a fő problémát okozta. 1986-ban a grafit jelentős tüzet okozott, ez volt az Európa-szerte szétterjedt sugárfelhő forrása.

“Nem kell, hogy közvetlen találat érjen egy nukleáris üzemet ahhoz, hogy probléma adódjon”

– mondja Olexi Pasiuk, az Ecoaction, az ukrajnai energianyomás-csoport igazgatóhelyettese. Csupán az erőmű energiaellátásának zavara is komoly problémákat okozhat.

Az ukránok az incidens előtt, megelőzendő a katasztrófát éppen a reaktorok lekapcsolását végezték. Jelenleg az erőműben működő hat reaktorból jelenleg csak egy üzemel.

A reaktorokat azonban nem lehet egyszerűen kikapcsolni, mint a hagyományos energiaforrásokat. Lassan, 30 órán keresztül kell hűteni őket, amihez az üzem állandó áramellátása szükséges.

Ennek az energiaellátásnak – és így a hűtési folyamatnak – megszakadása is sugárzásszivárgáshoz vezethet.

Claire Corkhill professzor, a Sheffieldi Egyetem nukleáris anyagok részlegének szakértője szerint a legrosszabb forgatókönyv a 2011-es szökőár után a japán fukusimai erőműhöz hasonló üzemzavar lenne.

A japán balesetkor az áramkimaradás a hűtés elvesztéséhez vezetett, ami három atomreaktorban összeomlott.

Az ukrán invázió abból a szempontból is egyedülálló, miszerint egy olyan országról van szó, amely jelentős nukleáris erővel rendelkezik.

Ukrajnában pillanatnyilag négy nagy atomerőmű és a már lekapcsolt csernobili található.

Ezek közül immár Oroszország fennhatósága alatt van Zaporizzsja és Csernobil, illetve közeledik egy harmadik helyszínhez, egy dél-ukrajnai atomerőműhöz.

Vannak ezenkívül kisebb erőművek és radioaktív lerakó helyek is, amelyek Ukrajna-szerte tárolják az atomenergia-műveletekből származó hulladékot.

Február 27-én állítólag orosz rakéták eltalálták a kijevi radioaktív hulladéklerakó telephelyét.

Az ukrán nukleáris felügyelőség azt közölte, hogy nem érkezett jelentés sugárszivárgásról és az erőmű sem sérült meg.

Az orosz erők egyelőre megengedték, hogy az ukrán személyzet a zaporizzsjai irányítóteremben maradjon és tovább üzemeltesse az erőművet.

Az atomenergia Ukrajna energiaellátása szempontjából 2014 óta elengedhetetlen, miután az oroszok által támogatott szeparatista csoportok átvették az irányítást a déli Donbász nagy széntermelő régiója felett.

Ezt megelőzően a szén az ország energiájának 41%-át biztosította. A fosszilis tüzelőanyag-utánpótlás elvesztése után az ország kénytelen volt a nukleáris és a megújuló energia felé fordulni, hogy ellensúlyozzák a kiesett kapacitást.

Érdemes elolvasniMoszkva beélesítette az atomfegyvereit