Nukleáris fegyverek a világon: kinek és mennyi atomrakétája van?

Hivatalosan 1991-ben esett szét a Szovjetunió, innen datáljuk a hidegháború végét is. Ezt megelőzően a világ jó 40 évig élt az atomháború árnyékában, a két szuperhatalom – az amerikaiak és a szovjetek – kölcsönösen sakkban tartották egymást, ami nem kis mértékben a hihetetlen mennyiségű atomfegyvernek volt köszönhető.

Azóta sok minden történt a geopolitikai játszótéren, több kisebb-nagyobb háború tört ki és ért véget a Földön, de soha senki nem fenyegetőzött komolyan nukleáris csapásmérő eszközökkel. Mostanáig.

Vlagyimir Putyin ugyanis a jelenleg zajló orosz-ukrán háború elején egyértelmű figyelmeztetést küldött a NATO-nak: a legmagasabb fokú készültségbe helyzete országa atomarzenálját.

Ezekből a tömegpusztító fegyverekből még mindig rengeteg található a világon, dacára annak, hogy az évek során sokat megsemmisítettek közülük, illetve a múlt század második felében létrejött az atomsorompó-egyezmény is, amelyet a világ majdnem minden nemzete szentesített.

Jelen pillanatban – állítólag – mintegy 12.800 atomfegyver van a világon. Nézzük, mely országok rendelkeznek ezekkel és milyen eloszlásban.

USA és Oroszország

Máig ez a két állam a két legjelentősebb atomhatalom. A hidegháború során mindketten őrült fegyverkezési lázban égtek, ész nélkül halmozták fel a nukleáris fegyvereket. A felek kölcsönösen rettegtek egymástól – nem minden ok nélkül – és úgy gondolták, hogy az elrettentés a legjobb módszer status quo fenntartására. A csúcson kettejük nagyjából 70.000(!) termonukleáris rakétát birtokoltak, Amerika kb. 31.000-et, a szovjetek pedig 40.000-et. Elképesztő szám, már csak azért is, mert a los alamosi atomtudósok számítása szerint ezekből a szörnyetegekből 100 alatti mennyiség bőven elegendő, hogy minden életet eltöröljön a Föld felszínéről. A ’90-es években aztán megállapodtak ezek leszereléséről, ma jóval kevesebb van mind a két ország kezében – bár még mindig sokkal több, mint kellene. Ma Vlagyimir Putyin mintegy 6.000, Joe Biden pedig 5.500 rakéta felett rendelkezik.

NATO

Jelen pillanatban 30 NATO-tagországot tartunk nyilván, ezek közül 28 Európában, kettő pedig (az USA és Kanada) a tengerentúlon található. Harmincu(n)knak (hisz mi is tagok vagyunk) kb. 6.000 atomfegyvere van, ám ebből 5.500 ugye az amerikaiaké. A maradék 29-ből mindössze két országnak van saját nukleáris rakétája, ezek Nagy-Britannia és Franciaország, 225, illetve 290 darabbal. Ez viszont nem jelenti azt, hogy a többi tag területén nincsenek ilyen eszközök, ugyanis az Egyesült Államok több támaszponton állomásoztat atomfegyvereket szerte Európában, például Németországban vagy Olaszországban. Ezeket a harcászati területeket az amerikai hadsereg védi, mégpedig igen komolyan, viszont különleges esetekben a fogadó ország is kilőheti őket – amire remélhetőleg soha nem kerül sor.

KÍNA

A világ legnépesebb országa majdnem 60 éve rendelkeznek nukleáris fegyverrel. Az elsőket szovjet tudósok segítségével fejlesztették ki és végezték el az első sikeres kísérleti robbantást 1964-ben. Atompolitikájukról nem sokat tudni, ám egy dolog igen beszédes: az atomhatalmak közül egyedül ők jelentették ki, hogy nem használnak és nem fenyegetnek nukleáris támadással senkit, akiknek nincs a birtokában ilyen fegyver. Ez azt sugallja, hogy inkább védelmi célokat szolgál a mintegy 350 rakétából álló arzenáljuk, de ugye Kínáról beszélünk – sosem lehet tudni.

India és Pakisztán

A két ország egymáshoz való viszonya meglehetősen ellenséges – és akkor még nagyon finoman fogalmaztunk. Az utóbbi 60 évben négyszer indítottak háborút egymás ellen és a mai napig mindkettejüknek viszket az ujja a ravaszon. Ez a szembenállás főként akkor öltött veszélyes méreteket, amikor mindketten szert tettek némi nukleáris erőre: Indiának 160, Pakisztánnak 165 termonukleáris csapásmérő eszköze van. Nem véletlen, hogy sokak szerint ha egyszer atomháború tör ki a bolygónkon, akkor azt ez a két ország fogja kezdeni.

Észak-Korea

Nos, ha a kínaiak titkolóznak, akkor ez az észak-koreaiakról hatványozottan elmondható. Mindössze annyi tűnik biztosnak, hogy öt évvel ezelőtt sikeres kísérleti robbantást hajtottak végre és kb. 20 robbanófejjel rendelkeznek. Viszont egyelőre nincs olyan teljesítményű rakétájuk, ami biztonságosan bevethető lenne amerikai vagy európai célpontok ellen. Tehát a földrajznak köszönhetően egyelőre nem kell aggódnunk, de ez a jövőben valószínűleg változni fog. Kérdéses, hogy ha szert tennének egy komolyabb hordozóra, akkor mihez kezdenének vele (erősen próbálkoznak ugyanis, csak ebben az évben pár napja volt a kilencedik rakétakísérletük), de majdnem biztos, hogy semmit – ennyire Kim Jong-Un sem őrült.

Izrael

A zsidó állam kissé kakukktojás, ugyanis ők hivatalosan soha nem ismerték el, hogy rendelkeznek atomfegyverrel, ám nyílt titok, hogy van nekik. Ugyanis Mordechai Vanunu izraeli atomtudós 1986-ban a brit sajtóban nyilvánosságra hozta hazája atomprogramját, amikor is kiderült, hogy az izraeliek is kifejlesztették a saját nukleáris csapásmérő eszközüket. Annyit tudunk, hogy műholdképek alapján tavaly is építés alatt állt egy atomkutató intézet, illetve végeztek már több kísérleti robbantást is – ezeket ugyebár elég nehéz eltitkolni. Nemzetközi elemzők véleménye szerint nagyjából 80-90 atombombához elegendő hasadóanyag lehet a Kneszet birtokában.