Képzőművészeti kiállítás talált otthonra a megújult komáromi Csillagerődben – képek

2021 októberében nyitotta meg ismét kapuit az átalakult és kibővített komáromi Csillagerőd. A több mint hétezer négyzetméteres kulturális központban látható a Szépművészeti Múzeum gipszgyűjteményének több száz darabja.

A Csillagerőd, Fotó: Mayer Jácint

Napjainkban Komárom egy államhatárral szétszakított város, melynek a történelmi városmagja ma Szlovákiához tartozik. A települést a Duna szeli ketté. A folyó déli partja, Új-Szőny, csak 1896-ban egyesül az északival, katonai történelme viszont előbbre datálható. A mai két Komárom a 19. században Közép-Európa egyik legjobban kiépített védelmi rendszerének számított.

A Colleoni csarnok, Fotó: Mayer Jácint

Komárom sikertörténetnek számít a magyar hadtörténelemben, mert ellenség elfoglalni soha nem tudta. A legismertebb összecsapások az 1848-49-es szabadságharc alatt érik az erődöt, melyek a magyar védők sikereit hozzák. Ebben az időszakban az északi part jelenti még a várat magát, szemben, a szőnyi oldalon, az ennek fedezetét a segítő védmű, a csillag formájú dunai hídfőerőd áll. A szabadságharc utolsó fegyvertényeként 1849. október 2-án, hogy a további vérontást elkerüljék, itt szüntetik be a harcot honvédeink, elnyerve ezzel az általános amnesztiát. A források és a visszaemlékezések alapján a parancsnok Klapka György megérkezését követően számos vezényszó hangzott el, és ezután a zenekar eljátszotta az Egressy Béni által szerzett Klapka-indulót. A tábornok végiglovagolt csapatai előtt, majd középen megállva búcsút vett tőlük. Az eseményt követően a katonák gúlákba rakták fegyvereiket, a harcedzett katonák könnyes szemmel vettek búcsút bajtársaiktól, ezzel ért véget a szolgálatuk.

A belső udvar, Fotó: Mayer Jácint

1850-től új építési munkálatok kezdődnek, melyek a komáromi védelmi láncolat egészére kiterjednek. Az erődrendszert a Duna bal partján a mostani szlovák oldalon, a várost kerítő Nádor-vonal, az Új- és Óvár, a Vág folyón túli övezet, valamint a jobb parton, a mostani Magyarországon, a Monostori erőd, az Igmándi erőd és a Csillag korszerűsített sáncai és új téglafalainak összessége alkotja.

Külső udvar, Fotó: Mayer Jácint

Az erődök kőfalaiból csak meglehetősen kevés látszik, ugyanis a föld alá süllyesztett épületek tetejét két-három méter vastag földréteggel fedték be, ezzel is csökkentve a lehetséges támadási felületeket. Felszínük zegzugos, és belül is egyszerű elveszni a helyenként többszintes, szerteágazó és több kilométer hosszú kazamatarendszerében, mely még a legutolsó kis helységeiből is a védelem előnyét igyekszik biztosítani.

Augustus szobra, Fotó: Mayer Jácint

A Csillagerőd felújítása lehetővé tette a budapesti Szépművészeti Múzeum több mint százéves gipszmásolat-gyűjteményének a bemutatását. A tárlaton mintegy háromszáz másolat tekinthető meg, az archaikus görög művészettől a 16. századig a szobrászat legismertebb darabjainak gipszöntvényei láthatók egy helyszínen. A kiállítás két nagy egységre osztható. Az egyik rész az erőd belsejében lévő egykori laktanya épülete, melyet kiállítótérré alakítottak át. Itt időbeli sorrendben követik egymást az antik művészek alkotásai a középkoron át a reneszánszig. A másik nagy egység a belső udvaron felépített nagyméretű modern csarnok, melyben a monumentális reneszánsz másolatok, köztük Donatello Gattamelata és Andrea del Verrocchio Bartolomeo Colleoni lovas szobrainak öntvényeit találhatjuk. A tárlatok jól kihasználják a rendelkezésre álló tereket, a megjelenítésre sem lehet panasza a művelődni vágyóknak. A látogatóközpont mindent tud, amit egy modern kulturális létesítménynek szükséges: vendég – és gyerekbarát, konferenciateremmel és csinos kávézóval, jól felkészült szakemberekkel várja látogatóit.

Kiállítás a kazamatákban, Fotó: Mayer Jácint

Érdemes elolvasniFolyamatos megújulásban a fertődi Esterházy-kastély

Bár a felújított komplexum szép lett, eredetileg egy 19. századi, Magyarországon ritkaságszámba menő katonai erőd jellegét változtatta meg. Ha kiszállunk a Csillag előtti parkolónál autónkból, egy steril, modernista 21. századdal kiegészített látkép fogad minket, melyben elveszik a valódi műemlék. Ha valaki az eredeti hadi objektumot keresi benne, akkor azt a központi épület falain túlra száműzötten, udvari séta keretén belül találhatja csak meg. A védművek körbejárhatóak és szépen rendezettek, de az itt látható hadászati megoldások bemutatását, azok technikai működését, az egész komáromi erődrendszerben elfoglalt szerepét már kevéssé ismerheti meg a látogató.  A Csillagerőd esetében a felújítás mellett megjelenik az átértelmezés, ahol a kortárs elképzelések érdekérvényesítő ereje háttérbe szorítja a történelmi szerepet.

Forrás: erod.hu

Galéria