Csúnyán visszaüthetnek az Oroszország elleni szankciók a dollárra, Moszkva még jól is járhat
Oroszország és India egy apró, de fontos lépést tett a dollármentes kereskedelem finanszírozása és az ilyen típusú befektetések felé március 25-én, amikor az Indiai Jegybank engedélyezte Oroszország számára, hogy az indiai fegyvereladásokból származó bevételt helyi devizában vállalati kötvényekbe fektesse, tette közzé az Asia Times.
Oroszországnak az indiai központi banknál vezetett számlája kicsi, egyenlege 262 millió USD, de a várható előnyök mindkét ország számára óriásiak: India az egyik legfontosabb importcikket, nevezetesen az orosz fegyvereket helyi pénznemben fizeti, Oroszország pedig a bevételt a szankcióktól védett pénzügyi piacon fekteti be.
India megváltoztatta a külső kereskedelmi hitelfelvételre vonatkozó szabályait, hogy megfeleljen az orosz javaslatnak – jelentette a Bloomberg News. Az Egyesült Államok, az Európai Unió és Japán lefoglalta az orosz jegybanki tartalékokat, valamint gazdag orosz állampolgárok vagyonát, miután a moszkvai csapatok február végén megszállták Ukrajnát.
Ez egy újabb apró, de jelzésértékű repedés az amerikai dollár tartalékrendszerében: Szaúd-Arábia állítólag RMB-t (yüant) fogad el fizetőeszközként a legnagyobb ügyfeleként számon tartott Kínába tartó olajszállítmányokért.
Ez viszont azt jelenti, hogy a szaúdi királyság tartalékainak jelentős részét kínai valutában tartja fenn, esetleg egy olyan megállapodás keretében, mint az indiai-orosz megállapodás a fegyvereladásokból származó bevételek újrabefektetése.
Emberi jogi szervezetek elítélték Szaúd-Arábiát a „hosszú ideig tartó emberi jogi visszaélések miatt”, ahogy azt a Human Rights Watch a honlapján írja. Az orosz tartalékok lefoglalása után a szaúdiak nem hajlandók ott tartani vagyonukat, ahol az Egyesült Államok vagy más nyugati kormányok hozzáférhetnek, emiatt az RMB-re való diverzifikáció logikus alternatíva.
Eközben Oroszország saját valutában követeli a „barátságtalan” országokba irányuló gázszállítmányok kifizetését, ami arra kényszerítette az európai gázfogyasztókat, hogy rubelt vásároljanak a nyílt piacon.
A rubel árfolyama a március 8-i 140 rubel/dolláros mélypontról március 25-re 100 rubelre erősödött.
Miután az Egyesült Államok, Európa és Japán lefoglalta Oroszország 630 milliárd dollárjának több mint felét az ukrajnai háború miatt, Oroszországnak kevés biztonságos helye van a dollárban és rubelben értékesített olaj- és gázbevételek tárolására.
A rubelben történő fizetés elfogadásával Oroszország gyakorlatilag kivonja saját valutájának egy részét a forgalomból, fenntartja a rubel árfolyamát és elnyomja a valuta leértékeléséből eredő inflációs nyomást.
Clemens Grafe, a Goldman Sachs közgazdásza szerint az orosz gazdaság elleni „nukleáris méretű” szankciók idén 10 százalékos zsugorodást okoznak, majd 2023-ban és 2024-ben 3-4 százalékos növekedés következik.
A becslések szerint napi 1,1 milliárd dollárra rúgó olaj- és gázeladások mellett Oroszország valószínűleg 200 milliárd dollár folyó fizetési mérleg többletet mutat majd idén, ami valamivel magasabb, mint a 2021 negyedik negyedévében elért 165 milliárd dolláros éves többlet.
A dollár központi szerepét 1974-ben erősítették meg, amikor Szaúd-Arábia és más öböl-menti olajtermelők megállapodtak abban, hogy az Egyesült Államok biztonsági garanciáiért cserébe továbbra is dollárban denominálják az olajkereskedelmet.
Mindez azonban változhat, az IMF március 15-én a következőt írta honlapján: “A háború alapjaiban változtathatja meg a globális gazdasági és geopolitikai rendet, ha az energiakereskedelem elmozdul, az ellátási láncok átalakulnak, a fizetési hálózatok széttöredeznek és az országok újragondolják a valutatartalékukat.”
A dollár központi tartalékszerepével kapcsolatos kétségek egyik jele az arany árának emelkedése. Az arany jellemzően szorosan kereskedik a kincstári inflációval védett értékpapírok (TIPS) hozamaival, amelyek ugyanazt a funkciót szolgálják. Mindkettő fedezetet nyújt a váratlan inflációs sokk és a valuta leértékelődése ellen.
Az elmúlt hónap során az arany ára elszakadt a TIPS hozamoktól, az inflációs indexált kamatok emelkedésével ahelyett, hogy csökkent volna, emelkedett.
Az arany és a TIPS hozamok történelmi kapcsolatából ítélve a nemesfém körülbelül 300 dollárral van túlárazva, ami geopolitikai kockázati prémiumra utal.
Az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma március 24-én közölte, hogy a fennálló szankciók megakadályozzák Oroszországot abban, hogy eladja aranytartalékait, amely 140 milliárd dollár értékű a jelenlegi, unciánkénti 1960 dolláros piaci áron. Számos híradás számolt be Oroszország aranytartalékainak „befagyasztásáról” a nyugati szankciók miatt, ami teljesen félrevezető. Oroszországnak nem kell aranyat eladnia ahhoz, hogy készpénzt szerezzen; napi 1,1 milliárd dollárra tesz szert az energiahordozók eladásából.
Azok a központi bankok, amelyek a dollárrendszeren kívül kereskednek, például Oroszország és India, aranyat használhatnak az egyenlegek rendezésére. Ha Oroszország többet exportál Indiába, mint amennyit India exportál Oroszországba, Oroszország a pénzt indiai eszközökbe fektetheti az Indiai Jegybankkal kötött új megállapodás értelmében. Alternatív megoldásként India aranyat utalhat Oroszországnak, hogy rendezze a különbséget.
Az amerikai vagy európai szankcióknak nincs jelentősége a központi bankok közötti kétoldalú aranytranszfer esetén.
Az orosz jegybanki tartalékok több százmilliárd dolláros lefoglalásával Washington megkérdőjelezte a létező pénzügyi rendszer létjogosultságát és a világ többi részét a valutatartalékok „újragondolására” ösztönözte.
