A finnek nem szeretnének NATO-bázist és atomfegyvereket a területükön

Finnország ellenzi, hogy a NATO nukleáris fegyvereket telepítsen vagy katonai bázisokat állítson fel az országban, még akkor is, ha sikeres lesz a NATO-tagságra irányuló törekvése – mondta Sanna Marin miniszterelnök.

Marin a Corriere della Sera című olasz lapnak adott interjújában azt mondta, hogy az ilyen lépések nem részei Helsinkinek a katonai szövetséggel folytatott tagsági tárgyalásainak.

„Nem hiszem, hogy Fibbországnak érdeke lenne nukleáris fegyverek telepítése vagy NATO-bázisok nyitása” – mondta római látogatásán, ahol olasz kollégájával, Mario Draghival találkozott.

Magdalena Andersson svéd miniszterelnök is azt mondta, országa nem akar állandó NATO-bázisokat vagy atomfegyvereket a területén.

Finnország Svédország mellett szerdán hivatalosan is jelentkezett a 30 tagú szövetségbe, jelezve ezzel a több évtizedes katonai semlegesség végét.

Az északi országokat erre a lépésre Oroszország Ukrajna elleni inváziója ösztönözte.

Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette, hogy Svédország és Finnország NATO-csatlakozása nem fenyegeti Moszkvát, de figyelmeztetett, hogy a Kreml kénytelen lesz reagálni, ha a szövetség katonai bázisokat vagy felszereléseket telepít bármelyik országban.

Mind a 30 NATO-szövetségesnek egyhangúlag jóvá kell hagynia, ha egy új ország az Egyesült Államok vezette szövetség részévé szeretne válni.

Törökország, amely 1952 óta NATO-tag, ellenérzését fejezte ki az ügyben, de várhatóan nem áll útjába az északi országoknak. Ankara azzal vádolta Finnországot és Svédországot, hogy olyan személyeket rejtegetnek, akik olyan csoportokhoz kötődnek, amelyeket „terrorista” szervezetnek tart. Erdogan török elnök nézőpontja alátámasztásakor hivatkozott a 2019-es szíriai harcokat követő, Törökországgal szembeni fegyverexport-embargókra is.

Marin úgy gondolja, hogy az ügyet párbeszéddel meg lehet oldani.

„Szerintem ebben a szakaszban fontos megőrizni a higgadtságot, megbeszéléseket kell folytatni Törökországgal és az összes többi tagországgal, megválaszolni a felmerülő kérdéseket és megmagyarázni a félreértéseket” – mondta.

Miután szerdán találkozott Marinnal, Draghi kijelentette, hogy Olaszország támogatja a NATO-ajánlásokat és hajlandó támogatni a szervezet belső eljárásainak felgyorsítását tagságuk mihamarabbi szentesítése érdekében.

Sauli Niinisto finn elnök és Andersson svéd elnök várhatóan csütörtökön Washingtonban tárgyal Joe Biden amerikai elnökkel.

Biden is a tagsági kérelmek elfogadása mellett foglalt állást és amerikai támogatást ígért arra az esetre, ha bármilyen „agresszióval” szembesülnének a kérelem elbírálásának ideje alatt, amely akár egy évig is eltarthat.

Andersson figyelmeztetett, hogy ezen idő alatt Svédország „kiszolgáltatott helyzetben lesz”.

Érdemes elolvasniBővülhet a NATO: Finnország és Svédország benyújtotta csatlakozási kérelmét