Amerika, Irán, Görögország és Svájc egymással balhézik pár olajtanker miatt
Az iráni erők lefoglaltak két görög tankhajót – jelentette az iráni állami média nem sokkal azután, hogy Teherán figyelmeztetett, hogy „büntető intézkedéseket” fog eszközölni Athén ellen amiatt, hogy az Egyesült Államok elkobozta az iráni olajat egy, a görög partoknál tartózkodó tartályhajóból, jelentette az Al Jazeera.
Az Iráni Forradalmi Gárda (IRGC) a hivatalos honlapján közzétett közleménye szerint „az elkövetett jogsértések miatt” lefoglaltak két görög olajszállító tartályhajót az Arab-öbölben. A közlemény nem tért ki arra, hogy pontosan mik voltak ezek a „jogsértések”.
IRGC bejelentése után Görögország Iránt „kalózkodással” vádolta meg.
„Ezek az akciók egyenértékűek a kalózkodással” – áll a külügyminisztérium közleményében, amelyben felhívást intézett a görög állampolgárok felé, hogy kerüljék az Iránba való utazást. A görög kormány határozottan tiltakozott Irán athéni nagyköveténél az „erőszakos” lefoglalás ellen.
A dolog előzménye, ami miatt először vita robbant ki a két nemzet között, hogy korábban az Egyesült Államok is lefoglalt egy, a görög partoknál veszteglő, iráni olajjal megrakott, korábban orosz zászló alatt hajózó szállítóhajót.
Ez a szóban forgó, jelenleg iráni Pegas nevű tanker az egyike volt annak az öt hajónak, amelyet Washington február 22-én – két nappal Oroszország ukrajnai inváziója előtt – vont szankció alá.
A Pegas akkori orosz tulajdonosát, a Transmorflotot is embargóval sújtották május 8-án, ám magát a hajót március 1-én átkeresztelték és onnantól már Lana néven futott, sőt, május 1-én iráni kézbe került.
A dolog érdekessége, hogy nem teljesen világos, hogy mi volt a lefoglalás pontos oka, ugyanis az USA mind Oroszországgal, mind Iránnal szemben olajembargót vezetett be. Tehát mind maga a hajó, mind a szállítmánya szankció alá esik, viszont két különböző okból.
Görögország szerdán közölte, hogy a lefoglalt tartályhajóból 115 ezer tonna iráni olajat küld az Egyesült Államokba az Irán elleni szankciók végrehajtását felügyelő amerikai pénzügyminisztérium kérésére. Erre válaszul az iráni külügyminisztérium pénteken azt követelte Görögországtól, hogy bocsássák szabadon a hajót, mondván, hogy rakományának az Egyesült Államokba való átadása a nemzetközi jog „egyértelmű megsértését” jelenti.
Mindeközben az irániak beidézték mind a görög, mind a svájci ügyvivőt – ez utóbbit azért, mert az 1979-es forradalom után megszakadt a kapcsolat Teherán és Washington között és azóta Svájc, mint közvetítő képviseli az Egyesült Államok érdekeit Iránban.
A legutóbbi incidens kapcsán Athén arról tájékoztatott, hogy pénteken az iráni haditengerészet helikopterei szálltak le a két tankerre.
Egyikük, a Delta Poseidon a görög minisztérium állítása szerint éppen nemzetközi vizeken hajózott.
Az athéni székhelyű Polembros cég szóvivője a második tankert a Prudent Warriorként azonosította.
„A hajót lefoglalták az iráni hatóságok. Jelenleg nincs velük kommunikáció” – mondta.
A külügyminisztérium szerint a második tanker az iráni partok közelében volt, amikor a támadás történt.
Érdemes elolvasni„Putyin megpróbál váltságdíjat szedni a világtól”
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
A brit uralkodók szenvedélyes titkai: Utazás a királyi hálószobákban
A heroin eredetileg köhögéscsillapító gyógyszernek készült
1962-ben kitört a nevetés járvány Tanganyikában
Hogyan maradhatott ez a 2600 éves emberi agy szinte hibátlan állapotban?
Az óceánoknak is van saját időjárásuk, de nemcsak a hullámok habjai felett
Az Antarktisz elveszett emberei: Egy lezuhant amerikai repülő története