Államháztartási hiány és a különadók

Megtörtént az, amire az elemzők számítottak. Csütörtökön a kormány bejelentette a legújabb különadó „csomagot”. A kommunikáció ugyan az, hogy a kormány rezsivédelmi és honvédelmi alapot hoz létre és az intézkedésekből befolyó bevételek ezekbe az alapokba kerülnek. Ne áltassuk magunkat, ezek az intézkedések a költségvetés idei egyenlegének megtartása érdekében kerültek bevezetésre.

Már februárban látszott, hogy a választásokat megelőző „pénzeső”, az árstop stb. komoly lyukat üt a költségvetésen. Sajnos

április végére teljesült a éves költségvetési hiány több mint 80%-a, négy hónap alatt az államháztartás hiánya közel 2.640 milliárd forintra emelkedett.

A kormány nem engedhette, hogy a költségvetési hiány tovább növekedjen, ezért lépnie kellett. Véleményem szerint ez áll a május 26-án bejelentett különadócsomag mögött, és ez a lépés egyben kormányzati beismerése is annak, hogy igen csak sok pénzt szórtak szét 2022-ben is.
A piaci szereplők jelentős része tisztában volt azzal, hogy hamarosan kiigazító lépések lesznek. Afelől sem volt kétség, hogy ez – az elmúlt több mint 10 év gyakorlatához hasonlóan – jelentős mértékű különadó kivetéssel jár. Egyedül az érintett ágazatok listájában nem volt teljes a konszenzus.
Ezért is figyelemre méltó a piac bejelentésre tett negatív reakciója. Csütörtökön volt olyan időszak, amikor a BUX majdnem 10%-ot zuhant és a napot végül 5%-ot meghaladó eséssel zárta. A forint árfolyama szintén nagyot esett, volt amikor az euróhoz képest 397 közelében is járt, de végül 394-en megállt.

Mi van a különadó csomagban, ami ilyen komoly piaci reakciót váltott ki?

Az idei és a jövő évet érintő csomag a vártnál sokkal nagyobbra sikerült. Az sem meglepő, hogy a különadókból várható bevétel egy jó része a pénzügyi szektorból (bankok, biztosítók stb.) érkezik. Csatlakoznak ehhez a kereskedelmi láncok, telekom cégek, légitársaságok, az energiaipari és kereskedő cégek.Kétségtelenül, még ha közvetve is, az intézkedések következményei minket terhelnek majd.

A pénzügyi szektort már most is jelentős extra adó terheli, amit csak tetéznek a most bevezetett intézkedések.

Ennek következtében valószínűleg drágulnak a banki szolgáltatások, potenciálisan szűkülhet a hitelkínálat, csökkenthetik a bankok fejlesztési és digitalizálási képességeit stb. Hasonló a helyzet a többi szereplőnél is.

Az különadó okozta veszteségeket részben vagy teljesen – valószínűleg burkoltan – de áthárítják az ügyfelekre/vásárlókra.

Minden bizonnyal költségracionalizációs lépéseket tesznek. Csökkentik, vagy teljesen befagyasztják a beruházási/fejlesztési terveiket, elbocsátások várhatók, esetlegesen részben, vagy teljesen leépítik a magyarországi működésüket. Ráadásul amikor ilyen intézkedéseket hoznak, még csak nem is tehetünk szemrehányást nekik, hisz a kormány is tervez ilyen lépéseket (beruházás befagyasztás, elbocsátások stb.), amiket szintén ma jelentettek be.

Mit jelent ez az ország hitelminősítési besorolásával kapcsolatban?

Az elmúlt közel 12 évet tekintve a kormány jó eredményekkel rendelkezik a válságkezelés tekintetében. Amikor kellett, meghozta a szükséges intézkedéseket – még ha sokszor ezek unortodoxok is voltak – és azokat következetesen végre is hajtotta. A hitelminősítőknél ez egy pozitív szempont.
A kormányt segíti az is, hogy a hitelminősítők felülvizsgálata csak az év vége felé várható. Eszerint, ha a kormányintézkedések hatásai pozitívnak mutatkoznak és a nemzetközi helyzet is stabilizálódik, jó eséllyel elkerülhetjük a leminősítést.
Ez is egy érv, ami miatt fontos volt, hogy a kormány mihamarabb intézkedéseket vezessen be az államháztartási hiány megfékezésére. A jó minősítés ugyanis fontos. Hatással van többek között arra, hogy a hitelezési, befektetési, kötvény stb. ügyletek milyen feltételekkel (kamat, időtartam) jönnek létre. A kormánynak nem érdeke, hogy az államadósság szerkezeti átalakításával kapcsolatos eredményeit – erről részletesen itt írtunk Elvesztettük az államadósság elleni szabadságharcot?– semmissé tegye.

EU reakció

Rossz hír, hogy újabb kötelezettségszegési eljárást indíthat az EU Magyarország ellen a most bejelentett, államháztartási hiányt javító intézkedési csomag miatt. Mivel az adózás tagállami hatáskör, így a különadókkal kapcsolatban valószínűleg semmi nem változik.

Az üzemanyagárral kapcsolatos intézkedés – a magyar rendszámú autók alacsonyabb árat fizetnek, mint a külföldiek – azonban uniós alapjogot és más uniós jogszabályokat is sért, így azzal kapcsolatban várható eljárás.

A reklámadóval évekkel ezelőtt már próbálkozott a kormány, melyet az akkor indított kötelezettségszegési eljárások miatt visszavont.
A kötelezettségszegési eljárások évekig is eltarthatnak. Így elképzelhető, hogy addigra a most bevezetett intézkedések már nem is lesznek hatályban. Az ezekből addig befolyt jövedelem viszont az állam zsebében marad.