Összecsapott Oroszország és Amerika

Ismét komoly pengeváltásra került sor az Egyesült Államok és Oroszország között az ENSZ Közgyűlésén, amibe Kína is bekapcsolódott.

Az Al Jazeera szerint Kína és Oroszország azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy feszültséget szít Észak-Korea ügyében azon a mérföldkőnek számító értekezleten, amelyet annak okán tartottak, hogy a két keleti ország nemrég megvétózta a Phenjan új ballisztikus rakétáival kapcsolatos globális szankciókat.

Anna Evstigneeva, Moszkva ENSZ-nagykövet-helyettese ugyanúgy, mint a vétó alkalmával, ismét a korábbi embargók feloldását kérte.

„Észak-Koreának több humanitárius segítségre van szüksége, és a Nyugatnak fel kell hagynia Phenjan hibáztatásával” – szögezte le.

Csang Jun kínai nagykövet a közgyűlésen azt mondta, hogy „az, hogy a félszigeten kialakult feszültség a mai állapotra nőtt, elsősorban az Egyesült Államok politikájának bukása miatt van”.

Orosz kollégázához hasonlóan ő is arra ösztönözte Washingtont, hogy tegyen lépéseket a szankciók feloldása érdekében.

„Sok mindent megtehet az Egyesült Államok, mint például az Észak-Korea elleni szankciók enyhítése bizonyos területeken, és a Dél-Koreával közös hadgyakorlatok befejezése. A kulcs az, hogy cselekedjünk, ne csak arról beszéljünk, hogy készen állunk a párbeszédre, mikor annak semmi alapja sincs” – mondta Csang.

A 193 tagú ENSZ-közgyűlés szerdai ülésszaka volt az első, amelyen a Biztonsági Tanács állandó tagjainak magyarázatot kellett adniuk a vétó használatára, amely lépést megköveteli a globális testület április 26-án elfogadott határozata.

Kína és Oroszország múlt hónapi, Észak-Koreával szembeni vétója volt az első, mely megosztotta az ENSZ Biztonsági Tanácsát azóta, hogy az 2006-ban elkezdte szankciókkal büntetni Phenjant.

Jeffrey DeLaurentis helyettes nagykövet az Egyesült Államok nevében utasította el Kína és Oroszország vádjait és megkérdezte, hogy Peking és Moszkva a globális biztonság fölé emeli-e az Észak-Koreával fennálló „korlátlan” stratégiai partnerségüket azzal, hogy megvétózta az ázsiai diktatúra elleni szankciókat.

„Reméljük, hogy ezek a vétók nem tükrözik ezt az együttműködést” – mondta DeLaurentis.

„A vétójog gyakorlására vonatkozó magyarázataik nem voltak elégségesek, nem voltak hitelesek és nem voltak meggyőzőek. A vétókat nem a mi kollektív biztonságunk érdekében alkalmazták.”

Hozzátette, hogy a jelenlegi szankciók és az új intézkedésekre vonatkozó javaslatok közvetlen válaszként szolgálnak Észak-Korea lépéseire, és megjegyezte hogy az Egyesült Államok többször is megpróbálta újraindítani a tárgyalásokat, nyilvános és privát üzeneteket küldött, de nem kapott választ.

Vu Jianjian kínai diplomata később kijelentette, hogy Peking kategorikusan elutasította a „Kína szavazói álláspontjával szembeni elbizakodott megjegyzéseket és vádakat”.

“Kína szavazata az Egyesült Államok által benyújtott határozattervezet ellen teljesen ésszerű és indokolt volt” – jelentette ki Wu.

„A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság elleni intézkedések további fokozása csak még inkább elodázzák a politikai megoldás lehetőségét” – mondta.

Észak-Korea több tucat rakétakilövést hajtott végre ebben az évben, beleértve interkontinentális rakéták indítását is, amellyel megszegte az ilyen kísérletekre vonatkozó moratóriumot, amelyet még 2018-ban Kim Dzsong-un koreai vezető és Donald Trump akkori amerikai elnök találkozója után szabtak ki.

Yoon Suk-yeol dél-koreai elnök, aki május 10-én lépett hivatalba, abban egyezett meg Joe Biden amerikai elnökkel a múlt havi csúcstalálkozójukon, hogy fokozzák közös katonai gyakorlataikat Észak-Korea elrettentése érdekében. Azóta minden észak-koreai tesztet a dél-koreai és az amerikai hadsereg erődemonstrációja követett, amelyek szerintük azt a célt szolgálják, hogy megmutassák, képesek és készek reagálni bármilyen észak-koreai provokációra.

A két ország arra is figyelmeztetett, hogy Észak-Korea hetedik nukleáris kísérlete végrehajtására készül, az Egyesült Államok pedig azt mondta, hogy ismét ENSZ-szankciókat szorgalmaz, ha erre sor kerül.

Kim Song phenjani nagykövet hangsúlyozta, hogy az ENSZ Alapokmányának cikkei „egyértelműen kikötik, hogy minden államnak velejáró jogai vannak az egyéni vagy kollektív önvédelemhez”.

„Azok az intézkedések, amelyeket a KNDK tesz a nemzeti védelmi képességek megerősítése érdekében, elkerülhetetlen válasz az Egyesült Államok ellenséges fenyegetéseivel való megbirkózásra az önvédelmi jogok keretein belül” – mondta.