Ukrajna belépett az Európai Unió előszobájába

Az Európai Unió csütörtökön megszavazta Ukrajna tagjelölti státuszát.

A döntés szokatlan gyorsasággal született meg, jól példázva azt a törekvést, hogy a Nyugat vezetői igyekeznek a kelet-európai országot minél inkább kivonni Oroszország érdekszférájából, írja az AP.

A brüsszeli csúcstalálkozón az EU 27 országának vezetői megadták az ehhez szükséges egyhangú jóváhagyást Ukrajna tagjelöltségéhez. Ez beindítja a csatlakozási folyamatot, amely évekig vagy akár évtizedekig is eltarthat.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Twitteren mondott köszönetet, és kijelentette: „Ukrajna jövője az EU-n belül van”.

„Ez egy győzelem. 120 napja és 30 éve várunk erre” – mondta az Instagramon, utalva a háború időtartamára és Szovjetunió felbomlását követően Ukrajna függetlenné válása óta eltelt évtizedekre.

„És most legyőzzük az ellenséget” – tette hozzá.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke „jó napnak” nevezte ezt a napot Európa számára.

A Kreml részéről egyelőre nem érkezett reakció.

Az EU tagjelölt státuszt adott Moldovának, egy másik, Ukrajnával határos volt szovjet köztársaságnak is.

Ukrajna kevesebb mint egy héttel Moszkva február 24-i inváziója után nyújtotta be tagfelvételi kérelmét. A csütörtöki döntés szokatlanul gyors volt az EU-nak a terjeszkedéshez való lassú hozzáállása szempontjából. Ám a háború és Ukrajna gyorsított eljárásra irányuló kérése sürgőssé tette az ügyet.

Az EU-tagság elnyeréséhez az országoknak részletes gazdasági és politikai feltételnek kell megfelelniük, beleértve a jogállamiság és más demokratikus elvek iránti elkötelezettséget. Ukrajnának meg kell fékeznie a burjánzó kormányzati korrupciót, és további reformokat kell végrehajtania.

„Ez meg fogja erősíteni Ukrajnát, és meg fogja erősíteni Európát. Ez egy döntés a szabadság és a demokrácia mellett, és a történelem jó oldalára helyez bennünket” – mondta Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke a végső döntés előtt.

Az EU nemzetei egységesen támogatják Ukrajnát az orosz invázió elleni küzdelemben pénzzel és fegyverekkel, és példátlan gazdasági szankciókat fogadtak el a Kreml ellen.

Az EU tagjelölt státusz nem jelent azonnali biztonsági garanciát. Ha azonban egy ország tagságot nyer, az EU-szerződési záradék hatálya alá tartozik, amely kimondja, hogy ha egy tagállam fegyveres agresszió áldozatává válik, a többi EU-tagország köteles azt minden tőlük telhető eszközzel segíteni.

Az EU-tagság azonban főleg gazdasági szempontból előnyös, mivel hozzáférést biztosít a 450 millió fogyasztós piachoz a munkaerő, az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgásával.

Ukrajna régóta törekszik arra, hogy csatlakozzon a NATO-hoz is, de a katonai szövetségben nincs napirenden a kérelem elfogadása, részben az ország korrupciós mutatói, védelmi felépítésének hiányosságai és vitatott határai miatt.

A háború előtt Vlagyimir Putyin orosz elnök azt követelte, hogy Ukrajna soha ne csatlakozhasson a NATO-hoz, amelyet elítélt a keleti, Oroszország határai felé történő terjeszkedés miatt. A hónap elején azonban úgy tűnt, nem zavarja Ukrajna azon elhatározása, hogy közelebb kerüljön az EU-hoz. Mint mondták, az Unió nem katonai egyezmény, és így „nincs kifogásunk”.

2013-ban Putyin még kifogásolta Ukrajna azon terveit, hogy társulási megállapodást írjon alá az EU-val, és nyomást gyakorolt az akkori ukrán elnökre, hogy az utolsó pillanatban lépjen ki a tárgyalásokból. Ez a lépés visszafelé sült el, tömeges tiltakozások kezdődtek az országban, amelyek végül elmozdították az elnököt, és olyan vezetők kerültek döntéshozó pozícióba, akik minden eddiginél jobban vágytak arra, hogy Ukrajnát a nyugati szövetségbe integrálják.

A következő években Oroszország elfoglalta Ukrajnától a Krím-félszigetet, és szeparatista felkelést szított az ország keleti részén fekvő Donbász régióban.

Az EU vezetői csütörtökön megállapodtak abban is, hogy biztosítják az „európai perspektívát” egy másik volt szovjet tagköztársaság, Grúzia számára.

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök, akinek országa évek óta elkötelezett híve Ukrajna európai törekvéseinek, a Twitteren azt mondta:

„Ez egy nagyszerű pillanat Európa egysége és alapvető értékei védelmében. A szabadságharc folytatódik.”

Ugyanakkor a folyamat akár nagyon sokáig is elhúzódhat.

Törökország 1987-ben nyújtotta be kérelmét, 1999-ben kapta meg a tagjelölti státuszt, és 2005-ig kellett várnia a tárgyalások megkezdésére a tényleges csatlakozásról. Majd az egész folyamat megtorpant az EU és Törökország közötti különféle viták miatt.

Hasonló a helyzet több balkáni ország tekintetében is.

A vezetők Ukrajna azonnali pénzügyi támogatásáról is tárgyaltak, az Európai Bizottság pedig hamarosan javaslatot terjeszt elő egy új, legfeljebb 9 milliárd eurós segély nyújtására.