Nyomon követhető, hová viszi Oroszország az ellopott ukrán gabonát

Egyre több bizonyíték van arra, hogy az orosz erők Ukrajna megszállt területein szisztematikusan lopják a gabonát és más terményeket a helyi gazdáktól. A BBC beszélt a gazdákkal, valamint műholdfelvételeket és szállítási adatokat elemzett, hogy nyomon követhesse, hová kerül a gabona.

A BBC több mint 200 olyan gazdával próbált kapcsolatba lépni, akiknek a földje most az oroszok által megszállt területen van. Dmytro – valódi nevét nem használjuk, hogy megvédjük a megtorlástól – egyike volt azon keveseknek, akik hajlandóak voltak találkozni velünk.

“Ellopták a gabonánkat. Lerombolták a telephelyeinket, tönkretették a felszereléseinket”.

Azt mondja, hogy az orosz erők jelenleg az általa művelt több tízezer hektár 80%-át birtokolják, és azzal vádolja őket, hogy ipari méretű gabonalopást hajtanak végre. A gazda azt mondta, hogy az általa 25 éven át ápolt vállalkozás teljesen odalett az orosz megszállás négy hónapja alatt.

A vállalat egyik telephelyének CCTV kamerája rögzítette azt a pillanatot, amikor az oroszok megérkeztek. A farmtulajdonosok személyazonosságának védelme érdekében a környezet egy részét elmosódottan ábrázoltuk.

Később a felvételen az egyik katona észrevesz egy biztonsági kamerát, és rálő, de elvéti.

GPS nyomkövető

A gabonás teherautókat ellopták, de Dmytro szerint néhányat GPS-nyomkövetővel láttak el. Ezekből az adatokból láttuk, hogy délre mentek a Krímbe, amelyet Oroszország 2014-ben annektált, majd tovább Oroszországba. A GPS-adatok alapján mindkét teherautó megállt a krími Oktyabrske városában található – gabonát kirakodó és tároló telephelyként azonosított – raktár közelében. Egy műholdfelvételen látható, hogy a tároló létesítmény egy vasútvonal mellett van, amelyen keresztül a gabonát vagy Oroszországba, vagy a Krím déli részén lévő kikötőkbe lehet szállítani. A raktár tetején is látszik a Z szimbólum, Oroszország inváziójának emblémája.

Sorok a határon

Nagyon nehéz nyomon követni az ellopott gabona egyes szállítmányait, de sok bizonyíték van arra, hogy a gabona nagy része először a Krímbe kerül. Két kulcsfontosságú belépési ponton – Csonharban és Armiánszkban – műholdképek készültek, amelyeken látható, hogy járművek torlódnak fel, amelyekkel gabonát és más termékeket szállíthatnak.

A június 17-én a csonhári belépési pontról készült felvételen például több mint 5 km hosszú teherautó-sor látható. Ez a számítások szerint több mint 350, a Krímbe belépő teherautót jelent.

A forgalom egy részét talán azzal lehet magyarázni, hogy a megszállt területekről üres teherautók térnek vissza, miután ellátmányt szállítottak az orosz csapatoknak. Egy kézenfekvő értelmezés szerint azonban a teherautók közül sokan ukrán gazdáktól elvett gabonát – vagy más termékeket, például napraforgómagot – szállítanak.

A krími Dzsankoj városáról készült műholdfelvételeken látható, hogy a kamionok egy gabonatároló mellett és a hozzá kapcsolódó vasútállomás közelében várakoznak az úton. A felvételeken tehervonatok – a gabona és más termékek szállítására használt típusú vagonokkal – láthatók a tároló létesítmény melletti állomáson. A Dzsankojból induló vonatok összeköttetésben állnak a szevasztopoli és kercsi kikötőkkel, ahonnan a termékeket Oroszországba vagy külföldre lehet szállítani.

Hol értékesítik az “orosz” gabonát?

“Először az elcsatolt Krímbe viszik a gabonát, ahonnan Kercs vagy Szevasztopol [kikötőibe] szállítják, majd az ukrán gabonát orosz hajókra rakodják, és a Kercsi-szorosba mennek” – mondja Andrij Klimenko, a kijevi Fekete-tengeri Stratégiai Tanulmányok Intézetének szakértője, aki rendszeresen figyeli a hajók mozgását a Krím körül.

“Ott, a Kercsi-szorosban [a Krím és Oroszország között] ukrán gabonát raknak át kis hajókról ömlesztett áruszállító hajókra, ahol azt összekeverik az Oroszországból származó gabonával – vagy egyes esetekben csak azért hajóznak erre a területre, hogy azt a látszatot keltsék, hogy orosz gabonát rakodnak”.

Hozzáteszi, hogy ezt aztán orosz bizonyítványokkal exportálják, mondván, hogy ez orosz gabona. A hajók ezután gyakran Szíria vagy Törökország felé vették az irányt.

Mevlut Cavusoglu török külügyminiszter azt mondta, hogy kivizsgálták az ukrán gabonaszállítmányok Törökországba történő szállításáról szóló állításokat, de eddig nem találtak bizonyítékot. “Láttuk, hogy a hajók indulási kikötője és az áru származási helye Oroszország a nyilvántartásokban” – mondta.

Szokatlan mennyiségű tevékenység Szevasztopolban

A Krím nyugati részén fekvő Szevasztopol kikötőjében lévő Avlita gabonaterminálról készült műholdfelvételek június folyamán nagyfokú aktivitást mutatnak, a gabonának megfelelő színű, sárga anyagot egy sor hajóra rakodták fel.

A szakemberek átnézték az elmúlt évek júniusban készült képeit ugyanerről a terminálról, és ez a mennyiségű aktivitás szokatlanul magasnak tűnik.

“A Krím nem igazán termeszt sok exportra szánt gabonát” – mondja Mariia Bogonos, a Kijevi Közgazdasági Iskola agrárpolitikai szakértője.

Oroszország számára földrajzi értelemben sem lenne értelme, hogy Szevasztopolt használja saját gabonájának exportálására.

Mike Lee, a Green Square Agro mezőgazdasági szakértője, aki Ukrajnában és Oroszországban is dolgozott, azt mondja, hogy a Krímből érkező gabona egy része a tavalyi termésből származó, a háború miatt raktárban tartott elmaradt gabona lehet. “A Krím orosz ellenőrzés alatt áll, de az ellátási láncok ott is érintettek”.

ez is érdekes lehet: 20 millió tonna gabona rekedt Ukrajnában, de mégis hogyan lehet ezt a problémát feloldani?

A hajók, amelyek kikapcsolják a nyomkövetőiket

A Krímről az ukrán hatóságok és a médiajelentések kilenc olyan hajót neveztek meg, amelyekről feltételezhető, hogy lopott ukrán gabonát szállítottak külföldre.

A BBC a Lloyd’s List Intelligence adatai alapján április óta követte ezeket a hajókat a Krím és a törökországi, illetve szíriai kikötők közötti utakon. A Lloyd’s List Intelligence szerint a hajók a tengerészeti szakemberek szerint “megtévesztő” hajózási gyakorlatot alkalmaztak: kikapcsolták a fedélzeti nyomkövetőjüket, amikor a Fekete-tengerre léptek, vagy a Krímhez közeli Kercsi-szorosban közlekedtek. Amikor a nyomkövetőik újra bekapcsolódnak, a hajók dél felé hajóznak, és sokan alacsonyabb vízmélységről számolnak be, ami arra utal, hogy az “áramszünet” alatt rakományt vettek fel.

A BBC három hajó útját térképezte fel: a Matros Pozinyics és a Sormovszkij 48, amelyek két oroszországi cég tulajdonában vannak, valamint a Finikia, amely a szíriai Általános Tengerészeti Hatóság tulajdonában van. Megpróbálták felvenni a kapcsolatot ezen hajók orosz bejegyzésű tulajdonosaival, hogy érdeklődjünk az utakról, de nem kaptunk választ. A szíriai tulajdonosokkal nem tudtunk kapcsolatba lépni.

A nyomkövetőjükben lévő hiányosságok ellenére a műholdképekből kiderült, hogy a hajók némelyike hol járt.

A Maxar képei a Matros Pozynichot mutatják a krími Szevasztopolban május közepén. Az út során a Kercsi-szorosba hajózott, öt napig nem működött a transzpondere, majd több száz mérfölddel délebbre, a Fekete-tengeren tűnt fel újra. Később a szíriai Latakia kikötőjében látták – de a nyomkövető rendszere ki volt kapcsolva.

Az ENSZ Életbiztonság a tengeren (SOLAS) értelmében a hajóknak mindig bekapcsolt nyomkövetővel kell rendelkezniük, kivéve, ha ez veszélyezteti a biztonságukat – például kalózkodás miatt.

Michelle Wiese Bockmann, a Lloyd’s List Intelligence piaci szerkesztője úgy véli, hogy a Krím vagy a szíriai partok közelében nem indokolt a nyomkövető kikapcsolása.

“Ez a gyakorlat egyértelműen nem kapcsolódik a kalózkodás kockázatához” – mondja Bockmann asszony. “Más hajókon is be vannak kapcsolva a jeladók, akkor ők miért ne tennék?”

Oroszország taktikája

A BBC birtokába kerültek az orosz megszálló hatóságok által készített dokumentumok is, amelyekben felsorolják azokat a gazdaságokat, ahová gabonát kell szállítani.

Egyes esetekben az oroszok arra kényszerítik az ukrán gazdákat, hogy jóval a piaci ár alatt adják el a gabonát, és írják alá a “legális” vásárlást igazoló dokumentumokat.

Míg a korai jelentések jellemzően az orosz erők nyílt lopásáról szóltak, a gazdák szerint a taktika megváltozott, mivel az oroszok rájöttek, hogy ha nem fizetnek semmit, akkor a jövőbeli termést szabotálhatják. A gazdák szerint el kell fogadniuk az alacsony árakat, mivel nincs más választásuk, és üzemanyagot kell venniük, valamint ki kell fizetniük a munkásokat.

Emilie Pottle nemzetközi jogász a BBC-nek elmondta, hogy ezek az intézkedések sérthetik a Genfi Egyezményt és a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) megszálló hatalmakra vonatkozó szabályait.

Megkerestük az orosz hatóságokat, hogy érdeklődjünk ezekről az állításokról, de még nem kaptunk választ.

Az oroszok által ellenőrzött területek egyes tisztviselői azonban nyíltan beszéltek arról, hogy ukrán gabonát visznek el az általuk ellenőrzött területekről.