Arab-izraeli összefogással épülhet egy közel-keleti katonai szövetség?

A múlt hét végén Jordánia királya azzal került az újságok címlapjára, hogy azt mondta egy sajtótájékoztatón, hogy támogatni fog egy NATO-hoz hasonló katonai szervezetet a Közel-Keleten.

“Én lennék az egyik első ember, aki üdvözölné a közel-keleti NATO-t” – mondta Abdullah király a CNBC amerikai médiának.

“Mindannyian összegyűlünk, és azt kérdezzük: “Hogyan segíthetünk egymásnak? – ami szerintem nagyon szokatlan a régióban.”

Ugyanakkor hasonló pletykák érkeztek egy ilyen szövetség létrehozásáról más felektől is.

A múlt hét elején Izrael védelmi minisztere, Benny Gantz bejelentette, hogy Izrael csatlakozott egy, az Egyesült Államok által vezetett új hálózathoz, amelyet Közel-Kelet Légvédelmi Szövetségnek (MEAD) nevezett. Gantz nem részletezte, mely arab nemzetek érintettek még a megállapodásban.

E hét elején pedig a Wall Street Journal beszámolt egy Egyiptomban tartott titkos találkozókról, amelyen Izrael, Szaúd-Arábia, Katar, Jordánia, Egyiptom, az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein katonai tisztviselői találkoztak, hogy megvitassák a védelmi együttműködést.

Az Egyesült Államok, mint a Közel-Kelet biztonságának elsődleges garanciája, már évek óta kivonult a térségből – mondta Ahmed el-Sayed Ahmed, a kairói Al-Ahram Politikai és Stratégiai Tanulmányok Központjának szakértője a DW-nek.

“Az arabok egyre inkább tudatában vannak annak, hogy a nyugati hatalmakra, különösen az Egyesült Államokra tett korábbi fogadásaik nem jártak sikerrel” – mondta.

“Most más megközelítést alkalmaznak a regionális problémák kezelésében a stabilitás elérése és a gazdaság javítása érdekében, különösen a világjárvány és az ukrajnai háború által okozott instabilitás fényében. Ezt a hozzáállást leginkább a vágynak a megtestesüléseként lehet leírni, hogy ne legyen gond a régióban.”

Figyelemre méltó Izrael érintettségének ténye is. Azok az arab nemzetek, akik tartanak az iráni rezsimtől, szeretnének osztozni Izrael kifinomult légvédelmi képességeiben.

Ahmed javaslata szerint “a cél az is lehet, hogy Izraelt integrálják egy katonai szövetségbe a Közel-Keleten”. Ez az Izrael és arab szomszédai közötti javuló kapcsolatok bizonyítéka, amelyek 2020-ban az úgynevezett Ábrahám-egyezményekkel kezdődtek – mondta. Ez utóbbiak a viszonyok „normalizálásához” vezettek Izrael és néhány arab nemzet között.

Szakértők szerint egy ilyen védelmi szövetségben nagy valószínűséggel azok az államok is részt vennének, amelyek már valamilyen kapcsolatban állnak Izraellel. Ide tartoznak az Ábrahám-egyezmény aláírói – az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein, Szudán és Marokkó –, valamint Jordánia és Egyiptom, amelyek újra diplomáciai kapcsolatokat ápolnak Izraellel.

Szaúd-Arábia, Omán, Katar és Kuvait is szerepet játszhatna a terv megvalósításában, ahogy minden bizonnyal az Egyesült Államok is, amelyre széles körben úgy tekintenek, mint egy ilyen megállapodás közvetítője.

A sejtések ellenére a megfigyelők óvatosságra intettek, és azt mondták, hogy nem valószínű, hogy a Közel-Keleten egyhamar létrejöhetne egy valódi NATO-szerű, bizalmi elveken alapuló egység.

„Jelenleg nagyobb a törekvés a szélesebb körű regionális együttműködés felé” – értett egyet Becca Wasser, a CNAS (Center for a New American Security), egy washingtoni székhelyű agytröszt védelmi programjának munkatársa. “De továbbra is úgy gondolom, hogy az “arab NATO” elképzelése túl messzire vezet.”

„Az „arab NATO” gondolatát sokszor felvetették” – jegyezte meg Ahmed, az Al-Ahram Központ munkatársa. “De ez a mai napig soha nem kristályosodott ki, és úgy gondolom, hogy legalábbis rövid távon nem is fog.”

Az Egyesült Államok valójában évtizedek óta támogatja ezt a fajta védelmi együttműködést.

A múltban az „arab NATO”-ra vonatkozó törekvések egyike sem volt különösebben sikeres, és sok azok közül a körülmények közül, amelyek akkor a kudarcot okozták, még ma is fennállnak.

Logisztikailag komoly interoperabilitási problémák vannak – a különböző országok különböző fegyverrendszereket és repülőgépeket használnak. Többen attól tartanak, hogy a nagyobb és jobban felfegyverzett országok, mint például Szaúd-Arábia vagy Egyiptom, bármely hasonló szövetséget leuralnának. És valójában nem minden arab ország tekinti Iránt a legnagyobb ellenségének; mások, például Egyiptom, eltérő politikai prioritásokkal rendelkeznek.

Az Izrael-Palesztina kérdés továbbra is jelentős buktatót jelent az arab nemzetek számára, ha az Izraellel való együttműködésről van szó. Szaúd-Arábia például ezért nem volt hajlandó szorosabb kapcsolatokat kialakítani Izraellel.

“A szóban forgó szövetség leendő tagjai nem bíznak egymásban, és a köztük lévő politikai kapcsolatok durvák és bizonytalanok” – mondta Cinzia Bianco, az Európai Tanács Külkapcsolati Tanácsának vendégmunkatársa, aki az Öböl-menti állambiztonsággal foglalkozik.

“Szaúd Arábia és Izrael viszonyának rendezése nélkül elég nehéz lenne előrelépni.”

És nem csak a zsidó államról van szó.

“Még mindig folyik a rivalizálás a Közel-Kelet számos állama között, beleértve az Öböl-menti országokat is” – tette hozzá Wasser, a CNAS munkatársa.

Egy olyan védelmi szövetséghez, mint a NATO, sok hírszerzési információ megosztására lenne szükség – mutatott rá Wasser.

“Több érintett állam számára ez továbbra is hihetetlenül érzékeny terület, és úgy látják, hogy ez sérti saját szuverenitásukat.”

Azonban, még ha ugyan továbbra is kétséges egy valódi „arab NATO”, a közelmúltban történt néhány új fejlemény a régióban.

„Úgy gondolom, hogy papíron látni fogunk olyan dolgokat, mint a nagyobb rakétavédelmi együttműködés integrálása a különböző államokban” – érvelt Wasser.

“De ez lehet egy kis „füst és tükör” – együttműködés anélkül, hogy valódi együttműködés lenne.”

“Valószínűbb, hogy egyfajta központosító rendszert látunk, amely kétoldalú együttműködést foglal magában az Egyesült Államokkal, de többoldalú összefüggésben” – mondta Wasser.

Az ECFR-től Bianco egyetértett: “Az eddigi megbeszélések a légvédelmi technikai együttműködésének egy szűk témája köré összpontosultak, például a radarok szinkronizálása és a bejövő fenyegetésekre vonatkozó korai figyelmeztetések megosztására szolgáló kommunikációs rendszer fejlesztése” – magyarázta. “Ez a konkrét ügy nem az, ahol túl sok vita vagy nézeteltérés lenne.”

https://hellomagyar.hu/2022/06/26/iran-az-eu-es-az-usa-ujraeleszti-a-nuklearis-targyalasokat/