Lehet-e esélyük a kínaiaknak az USA félelmetes haderejével szemben?

A kínai hadsereg komoly átalakuláson ment keresztül az 1990-es évek közepe óta, amikor az Egyesült Államokba látogató tajvani elnök miatt a mostanival jórészt megegyező válság tört ki, olvasható az NBC News elemzésében.

„Most nagyon más a helyzet” – mondta Michele Flournoy, az Obama-kormány védelmi miniszterhelyettese. „Sokkal küzdelmesebb és sokkal halálosabb a környezet az erőink számára.”

Hszi Csin-ping kínai elnök elődjeivel ellentétben komoly katonai erővel rendelkezik, beleértve a hajógyilkos rakétákat, a hatalmas haditengerészetet és az egyre erősebb légierőt. Ez az új katonai felállás rákényszeríti az Egyesült Államokat és Tajvant, hogy vizsgálják felül a stratégiai számításaikat – állítják korábbi tisztviselők és szakértők.

Az 1995-96-os válság során Kína a mostani helyzethez hasonlóan éles hadgyakorlatokat rendezett, szigorú figyelmeztetéseket adott ki Tajpejnek, és rakétákat lőtt ki a Tajvan közeli vizekre.

Az amerikai hadsereg azonban a vietnami háború óta a legnagyobb erődemonstrációval válaszolt, hadihajók sorát küldte a térségbe, köztük két repülőgép-hordozó csoportot. A Nimitz anyahajó és egyéb kisebb csatahajók felsorakoztak a Kínát és Tajvant elválasztó keskeny vízi úton, elejét véve bármiféle kínai erőszaknak.

“Pekingnek tudnia kell, hogy a Csendes-óceán nyugati részének legerősebb katonai hatalma az Egyesült Államok” – mondta William Perry akkori védelmi miniszter.

A Kínai Népi Felszabadító Hadsereg akkoriban alacsony technológiájú, lassan mozgó haderő volt, amely nem volt ellenfele az Egyesült Államok hadseregének, gyenge haditengerészetével és légierejével nem tudott túl messzire merészkedni Kína partvonalától.

“Rájöttek, hogy sebezhetőek, hogy az amerikaiak egyenesen az arcukba vitorlázhatnak a repülőgép-hordozóikkal, és ők nem tehettek ez ellen semmit” – mondta Matthew Kroenig, aki hírszerzési és védelmi tisztként szolgált a Bush-, az Obama- és a Trump-kormány alatt is.

A kínaiak, akiket megdöbbentett az Egyesült Államok hadseregének csúcstechnológiás bemutatója az első Öböl-háborúban, összehangolt erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy felfejlesszék a hadseregüket, és mindenekelőtt megerősítsék pozíciójukat a Tajvani-szoroson – mondta Kroenig.

David Finkelstein, a CNA független kutatóintézet kínai és indo-csendes-óceáni biztonsági ügyekért felelős igazgatója szerint Peking számos tanulságot levont az 1995–1996-os válságból, és arra a következtetésre jutott, hogy műholdas megfigyelésre és egyéb hírszerzésre van szüksége ahhoz, hogy időben észrevegye az ellenséget, valamint egy „kékvízi” haditengerészetre és légierőre, amely képes áthajózni és átrepülni a Csendes-óceán nyugati részén.

„A kínai haditengerészet figyelemreméltó előrehaladást ért el 25 év alatt. Valójában megdöbbentő, hogy milyen gyorsan felépítették magukat – mondta Finkelstein.

Mark Milley tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke stratégiai földrengésnek minősítette Kína katonai hatalomként való drámai felemelkedését.

„Szerintem szemtanúi vagyunk a globális geostratégiai hatalom egyik legnagyobb változásának, aminek a világ valaha látott” – mondta tavaly Milley.

A kínai hadsereg jelenleg „nagyon félelmetes, különösen a hazai vizeken és azok környékén, különösen Tajvan környékén” – mondta James Stavridis nyugalmazott négycsillagos admirális, a NATO egykori parancsnoka.

A kínai haditengerészetnek több hajója van, mint az Egyesült Államoknak – mondta. Bár az amerikai haditengerészeti hajók nagyobbak és fejlettebbek, tapasztaltabb legénységgel és parancsnokokkal, „a mennyiségnek megvan a maga előnye” – figyelmeztetett Stavridis.

A szakértők szerint Kína jelenleg kétéltű hajókat és helikoptereket épít, hogy egy esetleges teljes körű inváziót indíthasson Tajvan ellen, bár az, hogy a kínai hadsereg képes-e ilyen bravúrra, továbbra is vita tárgya.

Az 1995-96-os válság során Kína elvesztette a kommunikációt egyik rakétájával, és elhatározta, hogy szakít az Egyesült Államokhoz kapcsolódó globális helymeghatározó rendszerekkel – mondta Matthew Funaiole, a Center for Strategic and International Studies agytröszt Kína-szakértője.

„Felismerték, hogy nem támaszkodhatnak más országok technológiájára.”

Az Egyesült Államok és Tajvan tisztviselőinek most már számolniuk kell egy sokkal halálosabb és agilisabb kínai hadsereggel, amely megtagadhatja Amerikától azt, hogy büntetlenül hadihajókat vagy repülőgépeket telepítsen a térségbe, sőt, hogy akár a régióban lévő bázisokról is biztonságosan működhessen – mondta Funaiole.

„Most már sokkal kiegyensúlyozottabb a játék. Bármit is tesz az Egyesült Államok, Kínának vannak választási lehetőségei” – mondta Funaiole.

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2022/08/04/kina-kilotte-raketait-tajvan-aktivalta-vedelmi-rendszeret-baj-lesz/” ][/hm_embed]