Amerika mindig nyert azon, ha Európában háború volt

Történelmi tanulság, hogy a háborúkkal mindig azok az államok jártak a legrosszabbul, melyeknek a területein zajlottak a hadműveletek. Mi magyarok nem éppen a legszerencsésebb földrajzi elhelyezkedésünkből kifolyólag sajnos sűrűn megtapasztalhattuk ezt az elmúlt évszázadokban. 

Az Egyesült Államok ezzel szemben nagyon szerencsés, keleti és nyugati határait termesztés védelmi vonalként hatalmas óceánok óvják az esetleges hívatlan látogatóktól. Elsősorban ennek köszönhető, hogy a két világháború gyakorlatilag egyáltalán nem érintette az USA-t. Egy kivétel volt csupán: a Japán Császári Haditengerészet 1941. december 7-én, rajtaütésszerű légicsapással megtizedelte és hosszú hónapokra harcképtelenné tette a Hawaii-szigeteken állomásozó, Egyesült Államok Csendes-óceáni Flottájának zömét. A két világháborúban ez volt az egyetlen eset, hogy az Egyesült Államok területét támadás érte, és a harcok okozta pusztítás közvetlen elszenvedőjévé vált.

Az I. világháborút követő évek bebizonyították, hogy a vérontás igazi nyertes gazdaságilag és ezáltal katonailag is az Egyesült Államok lett. A háború négy éve alatt az egymással viaskodik európai hatalmak mindegyike kivérzett. Nagy-Britannia ugyan a győztesek között került ki a küzdelmekből, de az elszenvedett jelentős veszteségek miatt az egykori világbirodalom végzetesen meggyengült, széthullása megállíthatatlanná vált.

A két világháború között már tejesen egyértelművé vált, hogy az Egyesült Államok a világ egyik vezető katonai ereje. Mely szinte kimeríthetetlen anyagi és emberi erőforrással rendelkezik, és a világ bármely pontján képes beavatkozni, ha szükséges.

A II. világháború előtt még nagyhatalomnak számító Franciaországot néhány hét alatt rohanták le a német csapatok, Nagy-Britannia pedig csak a folyamatos és jelentős amerikai támogatásnak köszönhetően tudta elkerülni az összeomlást. A Normandiai partraszállás pedig az Egyesült Államok meghatározó részvétele nélkül lehetetlen küldetés lett volna. A második világégés az elsőhöz képest összehasonlíthatatlanul nagyobb veszteségeket okozott Európában. Németországot porig bombázták, ami megmaradt pedig a harcokban pusztult el. Az infrastruktúra súlyos károkat szenvedett, az ipari létesítmények gyárak, üzemek romokban hevertek. Európa jelentős mértékű amerikai importra szorult, a háborús években meggyengült gazdaságok azonban valutahiányban szenvedtek. A Marshall-terv ezen az állapoton kívánt segíteni. Az USA a segélycsomagot minden európai országnak felajánlotta, áthidalva ezzel a háború utáni szükséghelyzetet és néhány év alatt helyreállítva a fizetőképességet.

A háború után a világ hatalmi térképe is teljesen átalakult. Nagy-Britannia és Franciaország már csak árnyéka volt egykori önmagának, míg ezzel párhuzamosan két szuperhatalom emelkedett fel, az Egyesült Államok és a Szovjetunió.

Európában 1945 után elhallgattak a fegyverek. Lokális, kisebb fegyverek konfliktusok ugyan zajlottak, de az egész kontinenst érintő, gazdaságilag is kihatást gyakorló összecsapásokra nem került sor. Ez az idilli helyzet változott meg egy csapásra az orosz-ukrán háború kirobbanásával. Attól ugyan nem kell egyelőre tartani, hogy a fegyvereres konfliktus kiszélesedik és más, többek között NATO tagországok is belesodródnak, a háború gazdasági hatásai, különösen az energiaellátás terén azonban már most is mindenhol komoly problémákat okoznak az öreg kontinensen. Az Európai Unió gazdaságának működtetése és versenyképessége veszélybe került a háború következtében. Az orosz gázszállítások akadozása miatt, alternatív beszerzési csatornák kialakítására van szükség. Hosszabb távon az energiaválsággal a cseppfolyósított földgázt (LNG) exportáló országok járhatnak jól, élükön az Egyesült Államokkal.

Az orosz-ukrán háború a fegyveriparban is jelentős fellendülést hozott. Ukrajnába özönlenek a nyugati fegyverek, ezzel lehetőséget kínálva, hogy a frontokon, élése helyzetekben bizonyítsák képességeiket. Ennél nagyobb reklám nem is kell.  Nem véletlen, hogy mióta Ukrajna elkezdte sikerrel alkalmazni az Egyesült Államoktól kapott M142 HIMARS rakétatüzérségi rendszert, megsokszorozódott a nemzetközi érdeklődés iránta. Többek között Magyarország is a beszerzését fontolgatja, bár a mi esetünkben tény, hogy ez már a háború kirobbanása előtt is napirendben volt.

Oroszország ugyan katonailag még megnyerheti a háborút, de jelenleg úgy tűnik, hogy az igazi nyertest megint nem Európában kell majd keresni.