5 ok, amiért az Egyesült Államok legyőzhetetlen

Természetesen minden atomhatalom legyőzhető és legyőzhetetlen is egyben. Ha elstartolnak a nukleáris robbanófejek, akkor minden települést a földdel egyenlővé tudnak tenni néhány óra alatt Amerikában is. Cserébe azonban a földi élet jelenleg ismert formájában biztosan megsemmisülne. Az alábbiakban tehát kivesszük a képletből egy armageddon lehetőségét és arra koncentrálunk, hogy stratégiailag miért van rendkívül előnyös helyzetben a Földön az Atlanti-óceántól a Csendes-óceánig húzódó Amerikai Egyesült Államok.

Szakértők egyetértenek abban, hogy az Egyesült Államokat az “Úristen is” nagyhatalomnak teremtette. Ha ránézünk a térképekre, megnézzük a lakosság számát és figyelembe vesszük azt is, hogy a fejlett világ más részeihez képest az nem öregszik, valóban adja magát, hogy Washington a világ ura legyen. Otto von Bismarck német kancellár (1871-1890) ezt a maga idejében úgy fogalmazta meg, hogy “Isten különös gondot visel a részegekre, a gyerekekre és az Egyesült Államokra”.

Az alábbiakban Tim Marshall: A földrajz fogságában (Park Könyvkiadó, 2022) c. munkája alapján 5 olyan okot gyűjtöttünk össze, amelyek miatt Washington ma is úgymond nyugodtan várhatja a változó világ kihívásait.

1. Stratégiai pontok ellenőrzése

A teljesség igénye nélkül érdemes sorra venni azokat a stratégiai átjáróit a Földnek, amelyeket az Egyesült Államok valamilyen formában ellenőrzése alatt tart. Kezdhetjük rögtön a Panama-csatornával, amely több ezer kilométerrel rövidíti az utat az Atlanti-óceán és a Csendes-óceán között és bármikor lehetővé teszi, hogy átcsoportosítsák viszonylag rövid időn belül a két világtengeren állomásozó amerikai flottákat. De ugyanilyen stratégiailag fontos átjáró a GUIK (Grönland-Izland-Egyesült Királyság), ez az orosz flotta atlanti-óceáni kifutását akadályozza és USA-, illetve NATO-ellenőrzés alatt áll.

2050-re Ázsia csendes-óceáni térségében él majd a világ fele, amely a globális jövedelem felét fogja előállítani. Ezért és a felemelkedő Kína fékentartása szempontjából is kiemelten fontos a Malaka-szoros ellenőrzése, amelyen keresztül milliószám halad át a nyersolaj nap mint nap az energiára egyre éhesebb ázsiai szuperhatalom felé. Itt a kulcsszerepet Indonézia, Malajzia és Szingapúr játssza és mindhárom Amerika-barát.

Az előrejelzések szerint Kína megelőzheti gazdasági és akár katonai értelemben is az Egyesült Államokat belátható időn belül, ám ezen stratégiai pontok ellenőrzését nem fogja egykönnyen feladni Washington.

• Ez is érdekelhet: Amerikai rakétákat és lőszereket semmisítettek meg az oroszok

2. A NATO vezetője

Az Észak-Atlanti Szerződésnek 30 tagállama van és a Föld legnagyobb ilyen szervezettségű és nagyságú katonai szövetsége. A polgári vezetője minden esztendőben más, a katonai vezetője azonban mindig amerikai. Bár az Egyesült Államok sokkal többet költ hadseregére, mint a NATO-tagállamok (ez sokszor kritikaként is megfogalmazódik), ám e szervezet biztosítja azt a pajzsot, amivel minden USA-ellenes mozgolódás akár egy kontinenssel odébb feltartóztatható. A Csendes-óceánon hasonló katonai szövetségek kötik Ausztráliához, Új-Zélandhoz, Japánhoz, Dél-Koreához vagy éppen Tajvanhoz.

3. Szinte teljes önállóság

A világtörténelem során nagyon sok állam törekedett teljes önállátásra annak érdekében, hogy egyetlen más hatalom se tarthassa függőségben. Ez nagyon kevés esetben sikerült (általában brutális elnyomás és diktatúra lett az eredménye), ám az USA ehhez meglehetősen közel áll. Leginkább kitett az előző évtizedig az energiának, különösen a közel-keleti olajszállítmányoknak volt, ráadásul az ezzel kapcsolatos legfontosabb stratégiai pontot, a Hormuzi-szorost nem ellenőrizte (az Irán kezében van).

Mindez azonban megváltozott a repesztéses technológia széleskörű alkalmazásával a 2010-es évek elején. Ezáltal a 2020-as évek elejére nemcsak energetikailag önellátóvá vált az Egyesült Államok, de energiaexportőrré is.

• Olvass tovább: Kína amerikai anyahajókat süllyesztene és nem vonul el Tajvantól

4. Veszélytelen szomszédok

Keletről és nyugatról két óceán határolja, amelyekre nem juthat ki az orosz flotta, a kínai pedig még nem áll olyan fejlettségi szinten, hogy ilyen típusú támadást kivitelezhessen. Északról a mindössze 38 milliós Kanada, délről a sivatagokkal,  a Rio Grande-val és más természetesen akadályokkal elválasztott Mexikó a szomszédok. Az Egyesült Államoknak nem kell attól tartania, hogy szomszédjai megtámadják, hisz Kanadához erős katonai és kulturális kapcsolatok fűzik, Mexikó felől pedig maximum az illegális bevándorlás jelenthet gondot.

5. Stratégiai mélység

A fogalom azt takarja, hogy van a hadseregnek hova visszavonulni ellenséges invázió esetén. Az Egyesült Államok területe hatalmas és változatos, a nagy folyóktól a sivatagokig és a magashegységekig minden megtalálható itt. Ráadásul lakói rengeteg fegyvert tartanak otthon, ami ellenséges invázió esetében minden kisvárost mészárszékké változtatna egy idegen hadsereg számára. Nem véletlen, hogy nem sokan próbálkoztak ellene közvetlen katonai támadással. Reális veszélyben pedig csak az 1821-es mexikói háború idején volt, mert az erőviszonyok akkor voltak utoljára kiegyenlítettek spanyolajkú szomszédjával.

Összegezve Tim Marshall szerint bár az Egyesült Államok globális befolyása relatíve gyengül a gazdasági és katonai szuperhatalom pozíciói szilárdak, lehetőségei pedig adottak arra, hogy továbbra is meghatározó szerepe legyen. Nem véletlen, hogy az emigrálni vágyó emberek 25%-a a világban első számú célpontként jelöli meg még mindig.