Kína már hadsereget küldene Tajvanra, amerikai hajók indulnak a Tajvani-szorosba: mi lesz ebből?

Kína már hadsereget küldene Tajvan szigetére. Fotó: PrtScr/Youtube

Nancy Pelosi, az amerikai képviselőház elnökének tajvani látogatása elképesztő feszültségeket okozott a térségben. Eddig nem látott volumenű kínai hadgyakorlat kezdődött Tajvan partjainál, és folytatódott az üzengetés is. Bár a gyakorlatnak úgy tűnik vége, a feszültség nem hagy alább. Kína már katonákat is telepítene Tajvanra, az Egyesült Államok pedig azt ígéri, hajói továbbra is használni fogják a Tajvani-szorost.

Kínai és amerikai hadihajók találkozhatnak Tajvan körül

A Reuters beszámolója szerint Kína bejelentette, hogy befejezte a Tajvan körül folytatott hadgyakorlatait. Azt is hozzátették azonban, hogy folyamatos őrjáratokat fognak tartani az általuk önálló államnak el nem ismert sziget körül. Mindez azt jelenti, hogy Peking nnem hagy fel a Tajvan fölötti nyomásgyakorlással egyhamar.

A kínai hadsereg keleti főparancsnoksága nemrég arról közleményezett, hogy rajta fogják tartani a szemüket a Tajvani-szoroson. Emellett továbbra is gyakorlatozni fognak a környéken, megvédve szuverenitásukat és országuk egységét. A tajvani védelmi minisztérium erre azt válaszolta, hogy ők is fenn fogják tartani a készültséget ott, ahol szükséges.

Az Egyesült Államok részéről Pelosi házelnök kijelentette nemrég, hogy nem fogják elfogadni Tajvan fokozott fenyegetettségét. Emellett hajóik továbbra is át fognak kelni a vitatott hovatartozású Tajvani-szoroson, amit Washington nemzetközi vízi útnak tekint. Eközben kínai hadihajók továbbra is tevékenykednek Tajvantól keletre és nyugatra egyaránt. Sőt, a szorosban található nemhivatalos határ, a mediánvonal környékén is aktívak repülőik és hajóik.

Olvass tovább nálunk Kína és az Egyesült Államok konfliktusáról: Kína amerikai anyahajókat süllyesztene és nem vonul el Tajvantól

Tajvanra már csapatokat is küldene Peking

Olaj lehet a tűzre, hogy Kína visszavonta azt a korábbi ígéretét, miszerint ha visszaszerzi az irányítást Tajvan fölött, oda nem küldene katonákat és hivatalnokokat. A kínai elnök által tegnap aláírt új tajvani fehér könyv kevesebb autonómiát kínálna Tajpejnek, mint az 1993-as és a 2000-es.

Az akkori ígéretek alapja egyébként Hongkong, illetve az, hogy miután 1997-ben visszakapta a kikötőt a britektől Kína, ott elvileg bevezették az egy ország-két rendszer tételt. Tajvani politikusok természetesen hallani sem akarnak a “kínai ajánlatról”. Szerintük a szigetország 23 milliós lakosságának kell arról döntenie, hogy milyen formában kívánja folytatni életét, írja a Retuers.

A kínaiak egyébként továbbmentek az ukrán háború kapcsán is. Peking oroszországi nagykövete ugyanis a TASS orosz hírügynökségnek adott interjújában az Egyesült Államok provokációjának nevezte a háborút. Úgy fogalmazott, hogy Washington a NATO folyamatos bővítésével és a EU-párti ukrán erők támogatásával sarokba szorította Moszkvát.

Ez is érdekelhet: Lehet-e esélyük a kínaiaknak az USA félelmetes haderejével szemben?

Nem lesz semmi az amerikai vámkönnyítésből?

Úgy tűnik az Egyesült Államok sem késlekedik a válasszal. Korábbi tervek szerint Washington csökkenteni kívánta a kínai árukra Trump által kivetett amerikai vámokat, hogy növekedhessen azok behozatala. Emellett ezzel próbált volna a Biden-adminisztráció küzdeni az elszálló infláció ellen, ami alapvetően fontos volna a novemberi választások előtt. Bizonyos termékeket, amelyeket csak Kínától tudnak beszerezni az amerikai cégek még vámmentessé is tettek volna, hogy segítsék az amerikai cégeket és munkavállalókat, írja a Reuters.

Egy fehér házi forrás szerint azonban Kína reakciója a Pelosi látogatásra és a konfliktus élezése Tajvannal lehetetlenné tehet egy ilyen döntést. Azt is hozzátette azonban, hogy Biden még nem határozott a kérdésben.