Merre tartunk az energiaválság megoldásában?

Szerte a világban, így Európában is rendkívüli illetékekkel, támogatásokkal, árplafonokkal stb. próbálják védeni a fogyasztókat az energiaválság hatásaitól.

Ilyen például az energiaár korlátok Franciaországban, vagy Spanyolországban, a villamosenergia adó csökkentése és energiatámogatások Németországban. Spanyolországban már korlátozásokat is bevezettek. Este 10 után az üzletek kirakatainak el kell sötétedniük és miután mindenki elhagyta a középületeket, azok világítását is le kell kapcsolni.

Nálunk se tétlenkednek, a kormány különböző intézkedésekkel próbálja kezelni a kialakult helyzetet. Nemrég a rezsicsökkentés részleges visszavonására kényszerült, ennek ellenére a fogyasztók jelentős része továbbra sem fogja a zsebén érezni az emelkedő energiaárakat. Politikai szempontból ez nem rossz lépés, azonban hátránya, hogy a fogyasztók ezen részét semmi nem “motiválja” a villamosenergia és gázfogyasztásuk racionalizálására.

Célszerűbb lenne a széles körű támogatási intézkedésekről áttérni a célzottakra (pl. alacsonyjövedelműek támogatása), mert a jelenlegi intézkedések – nem csak nálunk, hanem Európa szinte összes országában – továbbra is magasan tartják a globális energiakeresletet és árakat, késleltetve az energiasokkhoz való elengedhetetlen alkalmazkodást.

Bármerre nézünk, mindenhol hiány és törékenység van. A gazdaság zökkenőmentes működése és az energiabiztonság szempontjából a földgáz nagyon fontos. Egyrészt, mint energiaforrás, másrészt vannak olyan iparágak, ahol elengedhetetlen nyersanyag. Számos európai ország, köztük Magyarország is bővíteni igyekszik a gázellátását stabilizáló lehetőségeket.

Mi történt eddig?

A rezsicsökkentés eltörlése mellett más intézkedéseket is tett a kormány. Ilyen a cseppfolyósított földgázzal (LNG) kapcsolatos lépések. Az LNG-re jelentős a kereslet Európában. Ennek következtében az eddig sem olcsó cseppfolyós földgáz ára tovább emelkedett. A jó hír viszont, hogy míg eddig csak vezetéken érkezett Horvátországból az LNG, pár napja új útvonallal, szállítási móddal bővült a gázellátási lánc. Mostantól már közúti tartálykocsikkal is érkezik Magyarországra.

Emellett a magyar kormány lépéseket tett, hogy a hazai földgázkitermelés jelentős növelésével is enyhítse az energiaválság hatását. Kiemelt státuszt kapott a békési gázmező kitermelési projektje. Ez lehetővé teszi a gyorsabb megvalósítást, és a kitermelés előreláthatólag már a következő fűtési szezonban megkezdődik.

Bár ezek rövid távon hasznos intézkedések, hosszabb távon gátolják a tiszta energiára való átállást. Ezért fontos, hogy miközben a gáztartalék növelési problémára koncentrálunk, ne feledkezzünk meg az éghajlatvédelemmel kapcsolatos lépésekről sem. Hasznos lenne már most tudni, hogy pl. a békési gázkitermelést mikortól tervezzük fokozatosan leépíteni.

Ehhez persze elengedhetetlen tudnunk, hogy mivel váltjuk ki a fosszilis tüzelőanyag kapacitást. A megújuló energiaforrások minél szélesebb körű felhasználásának képessége a költségektől is függ. Mindez egy olyan „dekarbonizációs” stratégia alapja lehet, amelyet az éghajlat stabilizálása iránti elszántság hajt előre.

El kellene kezdeni az összes olyan folyamat villamosítását, amely jelenleg fosszilis tüzelőanyagot igényel (pl. járművek meghajtása, otthonok fűtése, acélöntödék stb.) és a villamosítás egyértelműen lehetséges. Ez jelentős lépés lenne a tiszta energiára való átállás felé.

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2022/05/30/europa-ambiciozus-energetikai-terveinek-mindenki-orul-kiveve-az-oroszok/” ][/hm_embed]

Honnan lesz ehhez elegendő villamosenergia?

Egy jelentős része remélhetőleg energiaközösségekből. Ez Magyarországon még egy nagyon új kezdeményezés, hisz alig 1 hónapja, hogy megalakult a Magyar Energiaközösségek és Rugalmassági Szolgáltatók Szövetsége (MERSZ). Az energiaközösségek kb. másfél évvel ezelőtt kaptak jelentős lendületet az EU klímapolitikai jogszabályalkotásának hatására. A magyar villamosenergia törvény szintén lehetőséget ad energiaközösségek létrehozására, azonban nem ad választ sok-sok nyitott kérdésre. Ezeket célszerű lenne, amilyen gyorsan csak lehet, tisztázni. Az energiaközösségek nem a központi rendszer leváltására jönnek létre, hanem a rugalmasság javítása és a költségek csökkentése a céljuk. A rezsicsökkentés részleges megszüntetése remélhetőleg ösztönzi majd az energiaközösségek létrehozását.

A sokat vitatott Paks II szintén jelentősen hozzájárulhat az tiszta energia arányának növeléséhez. Úgy tűnik, hogy szeptembertől megindul az erőmű építése és amennyiben a tervek szerint halad, úgy 2030-ra üzembe állhat. Fontos engedélyt kapott meg Paks II

Így a jelenlegi 2.000 megawatt kapacitás 4.400 megawattra növekedne. A tavalyi teljes energiafelhasználást 34,07%-ban fedezte a Paksi atomerőmű, 27,18% származott importból, 20,44%-ot gázerőművek, 6,92%-ot pedig a lignitet elégető Mátrai Erőmű biztosított. Jó hír, hogy tovább növekedett a megújuló energia részaránya. Ez 2021-ben már 11,28% volt, nagyrészt az ipari méretű naperőművek kapacitásbővülésének köszönhetően.

Bölcs dolog lenne, ha a korábbi évekhez hasonlóan a kormány pályázati lehetőségek biztosításával támogatná a lakossági és ipari megújuló energiakapacitás bővülését. A költségvetés terhére nem biztos, hogy megvalósítható, viszont EU-s pénzek, esetleg hitel bevonásával jelentős forrásokat lehetne felszabadítani erre a célra, mely gyors és biztos megtérülést jelentene.