Két újabb amerikai hadihajó lépett be a Tajvani-szorosba, miközben Kína ismét hadgyakorlatokba kezd
Az Egyesült Államok haditengerészetének két hadihajója, a USS Antietam és a USS Chancellorsville irányított rakétás cirkálók vasárnap „olyan vizeken keresztül haladtak, ahol a nemzetközi joggal összhangban a nyílt tengeri hajózás és átrepülés szabadsága érvényesül” – áll az Egyesült Államok 7. japán flottájának közleményében.
A hivatalos megfogalmazás szerint a tranzit “folyamatban van”, és “eddig nem avatkoztak be külföldi katonai erők”.
“Ezek a hajók a tengerszoros olyan folyosóját használják, amely túl van bármely tengerparti állam fennhatóságán. A hajók áthaladása a Tajvani-szoroson az Egyesült Államok elkötelezettségét mutatja a szabad és nyitott indo-csendes-óceán mellett. Az Egyesült Államok hadereje repül, vitorlázik, és ott tevékenykedik, ahol azt a nemzetközi jog megengedi” – közölte a haditengerészet.
A szoros egy 180 kilométeres vízszakasz, amely elválasztja Tajvan szigetét Kínától.
Peking szuverenitást követel Tajvan felett, és a szorost a “saját belső vizei” részének tekinti, az amerikai haditengerészet szerint azonban a terület nagy része nemzetközi vizeken található.
A USA egy nemzetközi törvényre hivatkozik, amely úgy határozza meg a felségvizeket, mint amelyek egy ország partvonalától 12 tengeri mérföldre (22,2 kilométerre) terjednek, és rendszeresen átküldi hadihajóit a tengerszoroson az úgynevezett hajózási műveletek során, mint ahogy az történt a USS Benfold és a USS Port Royal rakétarombolók közelmúltbeli útjai során.
Ezek a műveletek igen dühös reakciókat váltottak ki Pekingből.
“Az Egyesült Államok gyakori provokációi teljes mértékben bizonyítják, hogy az Egyesült Államok rombolja a békét és a stabilitást a Tajvani-szorosban, amivel biztonsági kockázatokat teremt” – mondta Shi Yi ezredes, a Népi Felszabadító Hadsereg szóvivője a Benfold július 19-i átvonulása után.
Nancy Pelosi amerikai házelnök augusztus 2-i tajvani látogatására válaszul a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg (PLA) négynapos éles hadgyakorlatot jelentett be a szigetet körülvevő hat zónában, emlékeztetett a CNN.
A manőverek között szerepelt ballisztikus rakéták kilövése a Tajvan körüli vizekre, számos kínai hadihajót vezényeltek a térségbe, és több tucat harci repülőgép lépte át a szoros középvonalát – azt a „határt”, amelyet Peking nem ismer el, de eddig nagyrészt tiszteletben tartott.
A kínai Keleti Parancsnoksága pénteken közölte, hogy “közös harckészültségi biztonsági járőrözést és harci kiképzési gyakorlatokat hajt végre több fegyveres szolgálati ágból álló csapatok részvételével a vizeken és a légtérben” Tajvan környékén.
Ez a bejelentés azután történt, hogy Marsha Blackburn amerikai szenátor, a Szenátus Fegyveres Szolgálatok Bizottságának republikánus párti tagja Peking nyomásával dacolva Tajvanra látogatott.
Washington már korábban kijelentette, hogy nem változtat az amerikai hadsereg működésén a régióban.
Qin Gang washingtoni kínai nagykövet a múlt héten erre reagálva azt mondta, hogy az Egyesült Államok tranzitjai csak fokozzák a feszültséget.
“Felszólítom az amerikai kollégákat, hogy gyakoroljanak önmérsékletet, és ne tegyenek semmit a feszültség fokozása érdekében” – mondta Qin Washingtonban egy sajtótájékoztatón.
“Ha olyan lépés történik, amely sérti Kína területi integritását és szuverenitását, Kína válaszolni fog.”
[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2022/08/26/ujabb-magas-rangu-kormanytisztviselo-utazott-tajvanra-nem-hodolok-be-kinanak/” ][/hm_embed]
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Egy tokaji szálloda is bekerült Európa legjobbjai közé
Oroszország állatkerti állatokat adott Észak-Koreának a katonákért cserébe
Magyar származású hírességeket idéz meg egy lenyűgöző animációs kisfilm
Ismét adventi vonatokkal utazhatunk a bécsi és zágrábi karácsonyi vásárokra
Egy rabszolga előzhette meg Magellánékat a Föld megkerülésében
Ez a 2 centiméternél is kisebb fosszília lehet a hiányzó láncszem az evolúcióban