Óriási botrány: nem engedték be a kínai küldöttséget II. Erzsébet ravatalához

Parlamenti források szerint megtiltották egy kínai kormányküldöttségnek, hogy belépjenek a Westminster Hallba, ahol a hétfői temetésig az emberek leróhatják kegyeletüket az elhunyt II. Erzsébet királynő előtt.

Sir Lindsay Hoyle, a parlament alsóházi elnöke úgy értesült, hogy visszautasították öt kínai parlamenti képviselő és két társuk kérelmét az országukkal szemben fennálló szankciók miatt, írja a BBC.

Kína a hírek szerint még fontolgatja, hogy részt vegyen-e egyáltalán a temetésen. A vendégek között várhatóan lenne egy magas rangú pekingi tisztviselő is, de a kínai külügyminisztérium szóvivője korábban azt mondta, hogy még nem született ilyen irányú döntés.

A szóvivő, Mao Ning azt mondta, nem láttak jelentést a Westminster Hallból történő kitiltással kapcsolatban.

Hozzátette azonban, hogy: “Az Egyesült Királyság házigazdaként biztosan ismeri a diplomáciai protokollokat és a vendégek fogadásának megfelelő módját.”

A Downing Street nem volt hajlandó nyilatkozni, a szóvivő szerint “a parlamentbe való bejutás a parlament dolga”.

Tavaly Kína beutazási tilalmat és vagyonbefagyasztást rendelt el kilenc brit – köztük hét parlamenti képviselő – ellen, amiért az ujgur muszlimok elleni rossz bánásmóddal vádolták Pekinget.

Ez oda vezetett, hogy Kína egyesült királyságbeli nagykövetét kitiltották a parlamentből – ezt a lépést most kiterjesztették arra a delegációra is, amely tiszteletét akarta tenni Erzsébet királynő előtt.

Az Egyesült Királyság és Kína közötti kapcsolatok eddig is feszültek voltak, és a most történtek valószínűleg kicsit sem segítenek a viszony rendezésében.

A királynő koporsója jelenleg a parlamenti birtok részét képező Westminster Hallban fekszik a hétfői állami temetés előtt, ami a közeli Westminster Abbeyben kerül majd megrendezésre.

A temetés az elmúlt évek egyik legnagyobb diplomáciai eseménye lesz, amelyen mintegy 500 államfő és külföldi méltóság vesz részt, köztük Joe Biden amerikai elnök is.

A Downing Street szóvivője szerint a nemzetközi protokoll része, hogy azokat az országokat, amelyekkel az Egyesült Királyság diplomáciai kapcsolatban áll, meg kell hívni az állami temetésre.

Szíria, Venezuela, Afganisztán, Mianmar, Oroszország és Fehéroroszország nem kapott ilyen irányú felkérést, Iránt, Észak-Koreát és Nicaraguát pedig arra kérték, hogy csak vezető diplomatájukkal képviseltessék magukat az eseményen.

Hszi Csin-ping kínai elnök ugyan szerepel a meghívottak listáján, de nem valószínű, hogy részt vesz a temetésen.

Az Erskine May parlamenti szabálykönyv szerint a Westminster Hall irányítása megoszlik a Lord Great Chamberlain – akit az uralkodó nevez ki –, valamint a Commons és a Lordok elnökei között.

Nincs külön említés a bejutás ellenőrzéséről olyan alkalmakkor, mint például a király vagy a királynő felravatalozása, de amikor a „külföldi méltóságok meghívása a Westminster Hall mindkét házába” szól, ezeket „általában” mindhármuk egyetértésével adják ki.

Tavaly szeptemberben Sir Lindsay és Lord McFall, a Lordok Házának elnöke azt mondta Kína brit nagykövetének, hogy a pekingi szankciók miatt „nem látják szívesen” a parlamentben.

Akkoriban a kínai kormány bírálta ezt a tilalmat, “aljasnak és gyávának” nevezve azt.

Csütörtökön egy hét parlamenti képviselőből és társaikból álló csoport, köztük Iain Duncan Smith és Tim Loughton volt tory miniszterek, sürgették a külügyminisztert, hogy vonja vissza Hszi kínai elnök temetésre szóló meghívását.

Egy levélben azt írták, hogy „egyáltalán nem helyénvaló” a kínai kormány képviselete, tekintettel az ottani emberi jogi helyzetre.

Több nyugati ország szankciókat vezetett be Kínában a tisztviselőkkel szemben, miután a többségében muszlim ujgur kisebbségi csoport elleni jogsértésekkel vádolták Pekinget.

Kína számos ujgur nemzetiségű embert vett őrizetbe Hszincsiang északnyugati régiójában, ahol táborokba zárta őket, és ahonnan kínzásokról, kényszermunkáról és szexuális visszaélésekről érkeztek alátámasztott információk.

Peking akkor visszautasította a vádakat, és azt állította, hogy a táborok „átnevelő” létesítmények, amelyeket a terrorizmus elleni küzdelemre használnak.

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2022/09/14/xi-es-putyin-egy-igazsagosabb-vilagrendet-epit-kina-legfobb-kovete-szerint/” ][/hm_embed]