Több ezer orosz katona telefonhívását hallgatták le, elképesztő dolgok derültek ki
Az Ukrajnában tartózkodó orosz katonák ezrei által indított telefonhívások ezreit hallgatták le, amelyek a New York Times (NYT) újság birtokába jutottak, és amelyről az AL Jazeera számolt be. A beszélgetések alapján úgy tűnik, hogy sikerül új bizonyítékokat feltárni a moszkvai erők által elkövetett széles körben elterjedt atrocitásokról és átfogó képet ad az orosz nép a háború miatt érzett haragjáról.
A nyilvánosságra hozott hívások egy részét márciusban több tucat katona intézte a főváros, Kijev külvárosaiban, Buchában és annak környékén.
„Anya, ez a háború a kormányunk valaha hozott legostobább döntése, azt hiszem” – idézte a NYT egy Szergej nevű katonát, aki az édesanyjával beszélt.
A katonák 22, közösen használt telefonról több száz telefonszámot hívtak fel Oroszországban több hét alatt, és mondták el félelmeiket, érzéseiket a feleségeiknek, rokonaiknak és barátaiknak.
Beszélgetéseik, amelyeket az ukrán bűnüldöző szervek hallgattak le, új megvilágításba helyezik az orosz offenzíva korai szakaszának zűrzavarát, és olyan polgári gyilkosságokat említenek, amelyek háborús bűnök bizonyítékait jelenthetik.
A katonák arról számoltak be, hogy hirtelen, előzetes értesítés nélkül vetették be őket, és egyre növekvő veszteségeket szenvedtek el Kijev elfoglalására irányuló próbálkozásuk során, majd parancsot kaptak, hogy „öljenek meg mindenkit, akit látnak”.
Egyikük Vlagyimir Putyin orosz elnököt egyenesen „bolondnak” minősítette, amiért elrendelte az inváziót.
A telefonhívások azt mutatják, hogy a február 24-én kezdődő offenzíva után hetekkel az orosz erők súlyos veszteségeket szenvedtek el. Úgy tűnt, a harcosok ekkor már felismerték, hogy az ukrán főváros elfoglalása lehetetlennek bizonyul.
A NYT, amely személyazonosságuk védelme érdekében csak a katonák keresztnevét tette közzé, egy Szergej nevű harcost is idézett, aki azt mondta édesanyjának, hogy a Moszkva által bevetett 400 ejtőernyős csoportból mindössze 38 maradt életben. Más katonák arról számoltak be, hogy ezredük 60 százalékát elvesztették, míg szeretteik Oroszországban arról tájékoztatták őket, hogy „a koporsók folyamatosan érkeznek”.
„Egyik embert a másik után temetik, ez egy rémálom” – mondta neki az egyik katona családtagja.
Más beszélgetésekből kiderül, hogy a katonáknak egyértelmű parancsokat adtak azokra a rémtettekre, amiket később az oroszok kivonulása után feltártak Bucsában, beleértve több száz civil kivégzését. Moszkva a mai napig tagadja a vádakat.
„Azt mondták nekünk, hogy ahova megyünk, ott sok civil sétál. És azt a parancsot adták nekünk, hogy öljünk meg mindenkit, akit csak látunk” – mondta Szergej a barátnőjével folytatott beszélgetés során.
Egy másik katona, Alekszandr azt mondta egy rokonának, hogy Buchában „testek hevernek az úton”.
„Ők nem a mieink, hanem rohadt civilek” – mondta.
Szergej azt mesélte az anyjának, hogy „holttestek hegye van az erdőben”. Barátnőjének pedig azt is bevallotta, hogy három férfi kivégzésére kapott parancsot, akik „a raktárunk mellett sétáltak el”.
„Őrizetbe vettük őket, levetkőztettük és átvizsgáltuk a ruhájukat. Aztán döntést kellett hozni, hogy elengedjük-e őket. Ha így teszünk, elárulhatják a pozíciónkat…ezért lelőttük őket”.
Március elején már érezhető volt az egyre növekvő a kiábrándultság a csapatok között.
Néhányan halálos taktikai kudarcokra, a fejadagok hiányára és a kemény téli körülményekre panaszkodtak. Mások azt fontolgatták, hogy dezertálnak, de attól tartottak, hogy ha ezt megteszik, Oroszországban bíróság elé állítják.
„Putyin egy bolond. El akarja venni Kijevet. De semmiképpen nem tehetjük meg” – mondta Aleksandr.
Egyes orosz katonák vitatták a háborúról szóló otthoni sajtóhíreket, amelyeket megvitattak beszélgetéseik folyamán és amelyek arra utaltak, hogy Moszkva offenzívája jogos lépés volt Ukrajna „náciktól” való felszabadítására, és minden a tervek szerint halad.
„Anya, itt egyetlen fasisztát sem láttunk…a háború hamis dolgokon alapul” – mondta Szergej.
„Senkinek nem volt ránk szüksége. Megérkeztünk, és az emberek normális életet éltek. Nagyon jól, mint Oroszországban. És most pincében kell lakniuk.”
De mindezek ellenére a magas fizetések – amelyek a katonák szerint napi 53 dollár, ami mellett eltörpül az átlagos orosz fizetés – sok csapatot a harc folytatására ösztönöznek.
„Elegem van ebből a szerződésből. Másrészt hol máshol kereshetek ennyi pénzt?” – tette fel a kérdést Alekszandr.
Március végén több katona is arról számolt be, hogy kivonultak Fehéroroszországba.
„Most léptük át a határt” – mondta Alekszandr anyjához intézett utolsó hívásában, aki megkönnyebbülésnek adott hangot, és megkérdezte, hogy mikor ér véget végleg a háború.
„Nos, ez már nem a mi problémánk” – válaszolta a fia.
[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2022/09/29/mar-oroszorszag-szovetsegesei-is-az-onnan-menekuloket-tamogatjak/” ][/hm_embed]
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Lenyűgöző bolygóegyüttállást láthatunk december elsején
Elképesztő méretű aranylelőhelyre bukkantak Kínában
Utazás Sárdzsába, az Emirátusok kulturális központjába – képgaléria
8 ezer kilométernyi óceán lehet az Uránusz és a Neptunusz felszíne alatt
A Seuso-kincs felmérhetetlen értéke és bűnügyekkel tarkított, zavaros utóélete
Csak mostanra sikerült megfejteni a világ legfurcsább uborkaféléjének titkát