Miközben Putyin a keleti ukrán megyék bekebelezéséről álmodozik, valójában a félsziget megtartására is egyre kisebb az esély.
Tamila Tasheva, Volodimir Zelenszkij elnök krími képviselője csapatával már a Krím visszaszerzése után időkre készül fel, írja a Guardian. Olyan kérdéseket vitatnak meg például, hogy hány ukrán tanárt vagy rendőrt kell majd a félszigetre küldeni, amikor Kijev visszaszerzi az irányítást, és mi másra lesz szükség ahhoz, hogy visszafordítsák a nyolc éves orosz uralom hatásait.
Egyetlen komoly katonai elemzés sem következtet jelenleg arra, hogy Ukrajna közel áll ahhoz a Krím visszaszerzéséhez. Az ötlet mégis sokkal kevésbé tűnik fantazmagóriának, mint a háború kitörése előtt. „Lehet, hogy nem holnap fog megtörténni, de azt hiszem, sokkal gyorsabb lesz, mint egy évvel ezelőtt gondoltuk”- vélekedik Tasheva.
Bár Vlagyimir Putyin orosz elnök négy ukrán régió annektálását jelentette be néhány napja, Kijevben az a hangulat uralkodik, hogy a teljes győzelemhez nem elég visszatérni a februári invázió előtti állapotba. Vissza kell szerezni Ukrajna teljes területét.
De korábban az ukrán és nyugati tisztségviselők inkább csak „kötelező” reménykedésből beszéltek arról, hogy a félsziget újra Ukrajnához fog majd tartozni. Most viszont, hogy Oroszország a dél- és kelet-ukrajnai csatamezőn küzd, Putyin mozgósítási törekvése pedig komoly ellenállásba ütközik, sokan fordulatot várnak. „Minden a Krímmel kezdődött, és minden a Krímmel végződik” – mondta Zelenszkij már augusztusban.
A Krím lehet a fordulópont
Szakértők szerint a Krím-félsziget célba vétele kulcsfontosságú az orosz hadigépezet megállításához, és a jelek szerint hosszabb ideje dolgozik is ezen az ukrán sereg. „A Krím a hadseregtartalékaik kulcsfontosságú bázisa. Itt vannak a lőszer-, hardver- és katonai bázisaik” – mondta Mihajlo Podoljak, Zelenszkij vezető tanácsadója.
Kijelentette, hogy Kijev nyugati partnereinek, különösen az Egyesült Államoknak a hozzáállása megváltozott a nyár folyamán. „A nyár közepéig valóban kétségeik voltak afelől, hogy a Krím legitim célpont lehet.
De mostanra elfogadják, hogy ennek a háborúnak az intenzitását tekintve ez abszolút legitim célpont”
– mondta Podoljak.
Az Egyesült Államok eddig nem volt hajlandó olyan ATACMS rendszereket szállítani, amelyek hatótávolsága még nagyobb, mint a HIMARS-é, de ha ez megváltozik, akkor valószínűleg a Krím lesz az egyik első célpont. „Szerintem hamarosan látni fogjuk, hogy az ukránok megkezdik a félszigeti célpontok kilövését, és ez valódi problémát fog okozni az oroszoknak. Tarthatatlanná teheti számukra a Krímet” – mondta Ben Hodges, aki korábban az amerikai hadsereg európai parancsnokaként szolgált.
A pánik jelei látszanak az oroszokon
A félszigeten az orosz hatóságok fokozták az ellenvélemények elleni fellépést. Szergej Akszjonov, a Krím orosz vezetője odáig ment, hogy azzal fenyegetőzött, mindenkit bíróság elé állítanak, aki ukránbarát dalokat énekel.
“Azokat az embereket, akik szlogeneket zengnek, dalokat vagy nacionalista himnuszokat énekelnek, a büntető törvénykönyv szerint megbüntetik” – mondta a hónap elején. A kijelentés aprppója az volt, hogy egy krími tatár esküvő hat vendégét letartóztatták, akik egy arról szóló dalra táncoltak, hogy Ukrajnát fel kell szabadítani „a moszkovita bilincsek alól”.
„Azok az emberek, akik így viselkednek, árulók. Ha nem szereti az országunkat, akkor hagyják el, és menjenek oda, amit szeretnek” – mondta Akszjonov.
