A középkori magyar egyetem, amely fellázadt a király ellen

A középkori Magyarország számos tekintetben felülmúlta régiós sorstársait. Akadt azonban olyan terület, amelyben a Magyar Királyság, minden próbálkozás ellenére, nem tudott tartósan sikeres lenni. Ilyen terület a középkori egyetemek alapítása. A magyar királyok a középkorban háromszor is nekifutottak az alapításnak. A legismertebb ezek közül a legelső, I. (Nagy) Lajos (1342-1382) pécsi egyeteme volt. De Mátyás király is próbálkozott egyetem indításával Pozsonyban. A kettő között született meg az óbudai egyetem. Az óbudai egyetem különlegessége, hogy kétszer is megalapították, ráadásul még a királya ellen is fellázadt.

Óbudai egyetem először

Az első magyarországi egyetem alapítása I. (Nagy) Lajos nevéhez fűződik. 1367-ben Pécs városában indult pápai engedéllyel az első magyar egyetem, jogi és bölcselettudományi fakultással. Nagy Lajosról elsősorban a lengyelek szeretik kissé fanyar humorral megállapítani, hogy két egyetemhez volt köze, de legalább az egyik túlélte őt. A krakkói egyetem annak köszönhette a megmaradását, hogy Hedvig és a férje, Jagelló, új épület emelését kezdeményezte a számára és rendezte az anyagi forrásait. A pécsi egyetemmel nem történt hasonló: miután Koppenbachi Vilmos pécsi püspök 1374-ben elhunyt, a pécsi egyetem elsorvadt.

Nagy Lajos király legyőzi a törököket a Magyar Anjou-legendáriumban (Wikipédia)

Az országnak azonban úgy tűnt, hogy szüksége van egy középkori típusú egyetemre, ezért Zsigmond új intézmény alapításába fogott. 1395. október 6-án adta ki IX. Bonifác pápa azt a bullát, amelyben engedélyezte az óbudai egyetem felállítását. A pécsivel ellentétben ez már négy fakultással (orvosi, jogi, művészeti, teológiai) kezdhettte a képzését. Az egyetem nagy lendülettel indult, működésének motorja Órévi (vagy másnéven Szántai) Lukács csanádi püspök és óbudai prépost, Zsigmond bizalmasa volt. Sikerült Bécsből elcsábítani a bölcselettudomány tanárát, Johannes de Horow-ot is. Oktatott itt a Párizsban, Prágában és Padovában tanuló, mesternek nevezett Makrai Benedek is, valamint Mattheus de Diernach és Thomas de Wissenburg egyházjogászok. Valamennyien az óbudai prépostságból kaptak javadalmazást.

Óbudai egyetem a lázadók sorában

1395 azonban rossz esztendőnek bizonyult egy magyarországi egyetem alapításának sorában. Ebben az évben hunyt el Mária, Zsigmond felesége, amit egy lengyel támadás követett, a trónt Hedvignek követelve. Nem sokkal később pedig megtörtént az 1396. évi nikápolyi vereség, amely a törökök elleni első komoly nyílt ütközet volt, és amelyben egy nemzetközi koalíció vallott kudarcot az oszmánok ellen. Zsigmond pozíciója meggyengült. Ez vezetett a Lackfi család 1397-es lemészárlásához, de Zsigmond 1401-es fogságba vetése is részben ennek a következménye volt.

Makrai Benedek címere 1413-ból (Wikipédia)

A kompromisszummal elégedetlen főurak ezt követően 1402-1403 fordulóján szembefordultak Zsigmonddal és elhatározták, hogy Nápolyi Lászlónak, a meggyilkolt II. (Kis) Károly fiának adják oda a magyar trónt, Zsigmondot pedig nem tekintik többé uralkodójuknak. Lászlónak eleve akadtak támogatói Dalmáciában és a horvát-szlavón területeken, de ez a támogatás utat nyitott neki Magyarországra. Buda környékén a szervezkedést Makrai Benedek vezette, aki az óbudai egyetem oktatója volt. Nápolyi Lászlót 1403 augusztusában az esztergomi érsek és a pápa által küldött legátus egy alkalmi koronával megkoronázta.

Zsigmond ellentámadása azonban hamar kettétörte Nápolyi László próbálkozását. A Vas megyében lévő Pápocnál a két sereg összecsapott, a lázadók katasztrofális vereséget szenvedtek. Zsigmond hadereje ezt követően Esztergom és Buda irányába indult. Itt összecsaptak a Makrai Benedek vezette csoporttal. A vereség után Nápolyi László elhagyta Magyarországot. Zsigmond október 8-án közkegyelmet hirdetett, amivel sokan éltek is, de az óbudai egyetem sorsa másképpen alakult. Órévi Lukács, aki a lázadók közé állt, kegyvesztett lett, Makrai Benedek éveket töltött elzárva, hiába kérték európai egyetemek a szabadulását. Az egyetemet Zsigmond 1403-ban alighanem bezáratta.

Az idősödő Zsigmond Pisanello képén (Wikipédia)

Középkori egyetem újratöltve

A magyar uralkodó azonban alighanem rájött, hogy mégis szüksége van egy felsőoktatási intézményre. Az óbudai egyetem középkori története így tartogatott még egy csavart. A magyar viszonyok stabilizálódtak, Órévi Lukács is elunyt 1406-ban. Zsigmond időközben tárgyalni kezdett XXIII. János pisai ellenpápával, az akkori három pápa egyikével, aki 1410-ben végül áldását adta az óbudai egyetem újraindítására. Alighanem abban reménykedett, hogy egy készülődő újabb zsinaton Zsigmond majd támogatni fogja őt és abban is segíti, hogy fel tudjon lépni a magyar kudarca után Itália meghódítását kitűző Nápolyi László ellen.

A középkori óbudai egyetem címere Ulrich von Richental 1483-as krónikájából (Wikipédia)

Az óbudai egyetem rektorául Gelderni Sluter Lampertet nevezte ki Zsigmond. A korábbi tanárok egy része újra elkezdett oktatni, így Mattheus de Diernach és Thomas de Wissenburg is, emellett további oktatók szerződtetéséről értesülhetünk ebből az időszakból. Az egyetem működésének fénypontja az a konstanzi zsinat volt, amelyre a bécsi, a prgai, a krakkói, a kölni és az erfurti egyetemek mellett meghívták az óbudait is. Küldöttségük hét főre rúgott, ami elmaradt a bécsi egyetem nyolcfős delegációjától, de meghaladta Prága hat és Krakkó öt küldötttből álló csoportját.(XXIII. Jánosnak végül csalódnia kellett: a zsinat 1415-ben leváltotta őt).

Az egyetem azonban, akár a pécsi, hamar lehanyatlott. A működése után nem sokkal már több tanulóról értesülünk, akik átjelentkeztek a bécsi egyetemre. 1418-ban távozott Lampert is mind az óbudai préposti, mind az óbudai egyetem kancellári posztjáról. Később a bécsi egyetem rektora lett. Óbudán az utóda Szászi János lett, aki egyúttal az óbudai prépostságot is viselte. Szászi a királyi kancellárián dolgozott, az egyetemmel nem sokat foglalkozott. A magyar kancelláriának nem feltétlenül támadt szüksége magasan képzett jogászokra, inkább arra törekedtek, hogy a helyi szokásjogban járatos embert alkalmazzanak. Az óbudai egyetem, az anyagi problémák és a hely instrastruktúra hiánya miatt, néhány évvel Lampert távozása után véglegesen megszűnt.

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2022/08/09/losonc-varosat-igy-tettek-a-folddel-egyenlove-a-szabadsagharcot-levero-oroszok/” ][/hm_embed]