Az Egyesült Államokban véres polgárháborút vívtak annak érdekében, hogy az ország 1865-ben, az Alkotmány 13. kiegészítésében véglegesen eltörölje a rabszolgaságot. Egyetlen formája azonban máig megmaradt, igaz, ez nem kapcsolódik sem rasszokhoz, sem bőrszínhez vagy más külső jegyhez. Csupán a bíróság ítéletéhez. Amerikai polgárok milliói pedig majd november 8-án, a félidős választások során mondhatnak búcsút véglegesen ennek a jogintézménynek.
Modern kori rabszolgaság Amerikában
Történelmi tanulmányainkból mindannyian ismerjük az amerikai polgárháború történetét, amit Észak és Dél (a közkeletű vélekedés szerint) azért vívott, hogy legyen-e rabszolgaság az Egyesült Államokban. 5 évig tartó, brutálisan véres öldöklést követően Észak győzött, a déli államok pedig kénytelenek voltak belemenni az Alkotmány 13. kiegészítésének elfogadásába, ami kimondta a rabszolgaság eltörlését az Egyesült Államok területén. Filmekből, a zenéből, regényekből pontosan tudjuk, hogy többek közt az afroamerikaiak polgárjogi küzdelmei az egyenjogúságért ezt követően még hosszú évtizedeken, sőt több mint egy évszázadon keresztül folytak, míg a faji előítéleteket jó néhány államban máig sem sikerült meghaladni.
Van azonban egy olyan társadalmi csoport az Egyesült Államokban, melynek tagjai ma is tulajdonképpen rabszolgákként dolgoztathatóak. Az ő sorsukról mondhatnak ítéletet jövő kedden Alabama, Louisiana, Oregon, Tennessee és Vermont tagállamokban. Az elítéltek ugyanis szinte az Államok egész területén kötelezhetőek ma kényszermunka végzésére, nagyjából 800.000-en dolgoznak ezért ma is aprópénzért vagy a semmiért. Hét állam ugyanis semmit sem fizet a fogvatartottjainak bármilyen munkát is végeznek. A támogatók szerint a rabszolgaság minden formájának véget kell vetni, ez a lehetőség pedig biztosítja az elítéltek kihasználást. Az ellenzők szerint viszont e jogintézmény megszüntetése nem szándékos következményekkel járna és anyagilag egyébként is megengedhetetlen.
[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2022/11/02/a-szaudiak-attol-felnek-hogy-iran-lerohanja-oket/” ][/hm_embed]
25 év munkáért 52.000 forint
A BBC cikke bemutatja például Curtis Ray Davis II történetét, aki 25 évet ült, pontosabban dolgozott Louisiana állam Angola névre hallgató börtönében egy el nem követett gyilkosságért. Majd miután 2019-ben felmentették 124 dollárral (mai árfolyamon átszámítva is csupán 52.000 forint, akkor nyilván kevesebbet ért) a zsebében eresztették haza. Jogvédő szervezetek szerint ez a jogintézmény tulajdonképpen úgy működik ma is, mint a polgárháború után: ha már nem lehet hivatalosan rabszolgaság, akkor törvényekkel megoldják, hogy minél többen rács mögé kerüljenek, az ő munkaerejük az elzárás ideje alatt szabadon felhasználható.
Így pedig az is megeshet, hogy színesbőrűek szedik a gyapotod a Dél ültetvényein mint elítéltek, fizetség nélkül és ha nem engedelmeskednek, őreik fegyvereivel találják magukat szemben. Csakúgy, mint két évszázada Afrikából, barbár körülmények között behurcolt őseik.
Lassan halad az eltörlése
Savannah Eldrige, az Abolish Slavery National Network (Rabszolgaság Eltörléséért Nemzeti Hálózat) munkatársa szerint a rabszolgaság ma nem úgy van jelen, hogy a “rabszolgákat” földbirtokosok tulajdonolják, hanem úgy, hogy munkaerejüket az állam használja. Colorado, Nebraska és Utah államok ugyanakkor mára ezt a formát is betiltották. Szerinte 2023-ban 18 államban szavazhatnak a rabszolgaság teljes eltörléséről.
[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2022/10/30/kalapaccsal-torte-be-egy-merenylo-az-amerikai-hazelnok-ferjenek-koponyajat/” ][/hm_embed]
Az ellenzők ugyanakkor azzal érvelnek, hogy túl drága volna tisztességes béreket fizetni a fogvatartottaknak. Kaliforniában például azért bukott el nyáron az erről szóló szavazást, mert az állam demokrata kormányzója figyelmeztetett, az állam 15 dollár per órás minimálbérével számolva 1,5 milliárd dolláros többletkiadás lenne a megfelelő fizetség biztosítása. Az oregoni seriffek egyesülete pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy számos javító célzatú program lehetetlenülne el, ha magas bért kellene fizetni a fogvatartottaknak.
Az amerikai elítéltek szerepe jelentős az Egyesült Államok Gazdaságában. Az American Civil Liberties Union egy júniusi beszámolója szerint csak Utah államban számos ismert cég profiltált már ebből a formából, köztük az American Express, az Apple, a Pepsi és a FedEx. A civil szervezet szerint 14 államban például jelentős szerepet játszanak az erdőtüzek megfékezésében is.
Source: BBC
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Ahol leghalálosabb kórokozók lakoznak: Az Egyesült Államok titkos laborja
A világ leggyorsabb tesztpályája, ahol kanyaródás nélkül lehet maximális sebességgel száguldani
VIDEÓ: A világ legnagyobb halszaporodóhelyét fedezték fel
A magyar ipar úttörője, az ágyúk és vasúti kerekek mestere: Ganz Ábrahám
Miért nem tudjuk a villámokat energiafejlesztésre használni?
Mi a legnagyobb eddig ismert prímszám?