A Beethoven-kultusz fellegvára, egyik legszebb kastélyparkunk – Martonvásáron jártunk

A magyarországi grófi családok közül, ellentétben mondjuk a Festeticsekkel vagy a Nádasdyakkal, a Brunszvikok nevével viszonylag ritkán találkozhatunk. Brunszvik Antal Mária Terézia királynőtől kapta a grófi rangot és a martonvásári birtokot. Az eredetileg barokk kastély mai külseje az 1870-es neogótikus stílusú átépítéskor alakult ki. Az emeletes épület szabálytalan alaprajza, csúcsíves, nagy ablakai, a karcsú tornyok, támpillérek, fiatornyok, pártázatok együttese, igazi romantikus hangulatot áraszt.

A Brunszvik-kastély, Fotó: Mayer Jácint

Amikor 1783-ban Brunszvik Antal megkapta a martonvásári birtokot, egy nagy, vizes pusztaság terült el a gyönyörű kastély parkja helyén. A területen egy ház, néhány pásztorviskó és egy fa állt – derül ki Brunszvik Teréz visszaemlékezéséből. Az akkoriban közel 100 hektáros kertet Brunszvik Ferenc álmodta meg tájépítésze, Heinrich Nebbiennek segítségével, akinek a nevéhez a városerdő, a pesti „néppark”, későbbi nevén a Városliget kialakítása is köthető. Virágzó gazdaságot létesítettek, a park fái között megtalálható a mocsári ciprus, a páfrány fenyő, a juhar és a platán is, a hársak közé pedig amerikai szivarfát és balkáni vadgesztenyét ültettek. A park közepét kis tó foglalja el, benne sziget hatalmas, árnyas fákkal és szabadtéri színpaddal, ahol nyaranta felcsendülnek Beethoven darabjai annak emlékére, hogy a XIX. század első évtizedében többször megfordult itt a nagy zeneszerző.

Beethoven terme, Fotó: Mayer Jácint

Martonvásár a hazai Beethoven-kultusz fellegvára, köszönhetően annak, hogy az uradalmat birtokló család több alkalommal is vendégül látta a Mestert. Beethovent a környezet szépsége mellett a Brunszvik-családhoz, főként a család hölgytagjaihoz fűződő barátsága vonzotta erre a helyre. A zeneszerző nem volt ismeretlen a korabeli Magyarországon, így találkozhatott vele a magyar közönség Kismartonban, Pozsonyban, Budán, és a műpártoló család meghívására Martonvásáron is. Története a Brunszvik családdal akkor kezdődött, amikor az özvegy Brunszvikné fejébe vette, hogy lányai tőle vegyenek zongora leckéket. Erre 1799 májusában került sor Bécsben, amikor a főúri körökben kedvelt mester tanította a huszonnégy éves Terézt és a húszéves Jozefint. Ekkor kezdődött Teréz és Ludwig között „a benső, szívbéli barátság”, amely Beethoven haláláig tartott és melynek során Teréz öccse, Brunszvik Ferenc a barátja és mecénása lett. Amikor a zeneszerző 1806-ban Martonvásáron vendégeskedett, itt fejezte be az Appassionata szonátát, amit Ferenc grófnak ajánlott, Ferenc lánytestvérei pedig rajongtak érte: Teréz mély tiszteletén túl Jozefinhez is gyengéd szálak kötötték. Az ifjú hölgy egyedülálló szerepet töltött be Beethoven életében, akihez egyetlen más nő sem állt olyan közel, mint ő, és senki nem gyakorolt akkora hatást sorsára, alkotótevékenységére, mint a „Halhatatlan Kedves”. Ma már többen megkérdőjelezik a történet célszemélyének azonosságát Jozefinnel, azonban Martonvásáron nem lehet más olvasata a szerelmi történetnek. A Beethoven Emlékmúzeumot 1958-ban hozták létre azzal a szándékkal, hogy a zeneköltő és a Brunszvik-család szoros kapcsolatát, és ezen keresztüli kötődését Magyarországhoz bemutassa.

Martonvásári ősz, Fotó: Mayer Jácint

Brunszvik Teréz a kisgyermeknevelés úttörőjeként szerzett magának hírnevet. 1828-ban megalapította az első magyarországi kisdedóvót, az Angyalkertet, melyet később további három intézmény követett. Martonvásáron jelenleg is az ő nevét viseli a családja által 1883-ban létesített óvoda, a Gyermek-kert. A kastély előterében található Óvodamúzeum 1828-tól az első megnyitásától az 1960-as évek napközi-otthonos óvodájáig mutatja be a magyar óvodatörténetet korabeli tárgyak, játékok, és dokumentumok segítségével, enteriőrökkel színesítve.

Martonvásár, Brunszvik-kastély, Fotó: Mayer Jácint

A kastélyban a család négy generációja élt, majd az építmény Habsburg–Lotaringiai József Károly főherceghez került, aki később Dreher Antal sörgyárosnak adta el. 1945-ben hadikórházként funkcionált az épület, 1949-től napjainkig pedig a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpontjának (illetve jogelődjeinek) ad otthont. A kastély ezen része sajnos nem látogatható.

Read alsoKastéllyá alakult egykori erősség – a pápai Esterházy-kastély

A park a második világháború alatt óriási károkat szenvedett. 1949-ben kezdődött a helyreállítása, 1953-ban természetvédelmi területté nyilvánították, és ma bátran kijelenthetjük, hogy a Brunszvik-kastélyt körül ölelő park az egyik legszebb a maga nemében Magyarországon, mely megőrizte régi hárompilléres hídját, kőkútját, padjait, és páratlan élővilágát.

Galéria