A “hátsó kapun” nyomul az amerikai kontinensre Kína: lépnie kell Amerikának

Az Amerikai Egyesült Államok az ún Monroe-elv deklarálása, azaz 1823 óta szilárdan tartja magát ahhoz, hogy az egész amerikai kontinenst a saját “hátsó udvaraként” kezeli. Ha kellett a titkosszolgálat avatkozott egyes dél-amerikai államok belügyeibe, ha kellett a nukleáris háború szélére sodorták a világot a kubai rakétaválság idején. Az új főellenség, Kína azonban nem adja fel, hogy megvesse a lábát a kontinensen és most erre soha vissza nem térő alkalma nyílhat, akár egy saját kikötőt is szerzhet közel az Egyesült Államokhoz. Mondjuk a részleteket.

Talán az egész világot sokkolta Nayib Bukele salvadori elnök, amikor tavaly szeptemberben bejelentette, hogy a bitcoint elfogadott fizetőeszközzé teszi a közép-amerikai államban. Bár a térképen viszonylat kevesen találnák meg, a Salvadori Köztársaság nem ásványkincsei, nagysága vagy lakossága miatt fontos, hanem azért, mert látótávolságban van a stratégiai fontosságú Panama-csatornától. Éppen ezért vált fontossá Kínának. De hogyen teheti be a kicsiny államba a lábát Peking?

Mint általában a latin-amerikai országok, Salvador is szegény, ugyanakkor elképesztő társadalmi egyenlőtlenségekkel terhelt állam, talán éppen ezért is döntött úgy az elnök tavaly, hogy a világon elsőként egy kriptovalutát vezet be elfogadott nemzeti fizetőeszköznek a 2001-ben hivatalossá tett amerikai dollár mellett. Csakhogy a mutatvány bebukott, írja a The Guardian.

Az FTX nevű kriptovaluta nemrég bukott ugyanis óriásit, ez pedig magával rántani látszik a teljes kriptopiacot. Miközben Bukele elnök azt remélte, hogy hazája kriptoköztársasággá válik, a világ összes kriptósa oda viszi majd a pénzét, ezzel pedig majd felhajtja az árfolyamot és nevetve fizeti ki adósságait (100.000 dolláros bitcoin-árfolyamban reménykedett, ebből semmi nem jött be. Annak idején 107 millió dollárért vásároltak össze 2.381 bitcoint, ez azonban ma már csak 40 millió dollárt ér. Bár a veszteség (a milliárdos adósságállományhoz képest) nem kiemelkedő, tuti, hogy soha nem fogják bitcoinból megadni az adósságot.

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2022/02/09/bitcoin-penzmosas-az-amerikai-hatosagok-legnagyobb-fogasa/” ][/hm_embed]

Az pedig tetemes. A kicsiny állam továbbra is 21 milliárd (!) amerikai dolláros adósságot görget maga előtt, ráadásul januárban rögtön 688 millió dollárnyi eurókötvénye jár le. Bukele elnök nem törődött a Nemzetközi Valutalappal tavaly és most sem érdekli, hogy országának adósbesorolását leminősítették, valahonnan azonban pénzt kell szereznie, hogy ne kelljen rövidesen államcsődöt jelentenie, vagy elengednie a dollárt, mint fizetőeszközt.

Itt jön tehát a képbe Kína. Amikor 2018-ban felbontották tajvani kapcsolataikat, hálából Peking épített egy stadiont és egy könyvtárat. Most azonban arról van szó, hogy felvásárolnák az ország teljes adósságát, cserébe viszont akár La Unión kikötőjét is megszerezhetik, ahol korábbi terveik egy hatalmas logisztikai központ létrehozására megfeneklettek.

Bukelének egyébként továbbra is 90%-os a támogatottsága hazájában, ha pedig megszerzi a kínai jóindulatot, akkor simán hatalomban maradhat 2024 után is, bár ezt jelenleg az ország alkotmánya nem teszi lehetővé. Amerika erre már korábban figyelmeztette, ám Kína megadhatja számára azt a pénzügyi függetlenséget, amire mindig is vágyott, ráadásul mindenféle politikai beleszólás nélkül. Gazdasági engedményeket és az ország megnyitását a kínai cégek előtt viszont szinte biztos kérni fogja. Ez pedig lépéskényszerbe hozhatja Washingtont.

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2022/11/12/a-kinai-amerikai-csucstalalkozo-elott-biden-meg-beszolt-kinanak/” ][/hm_embed]

Source: The Guardian