Az orosz külügyminiszter két és fél órás sajtótájékoztatót tartott

Szergej Lavrov egy online sajtótájékoztatón válaszolt az újságírók kérdéseire, melyet az AP szemlézett, és amely során a fő téma az ukrajnai háború és az azzal kapcsolatos diplomácia volt.

A külügyminiszter azzal vádolta a Nyugatot, hogy közvetlenül részt vesz akonfliktusban azzal, hogy fegyverekkel látja el Ukrajnát, és kiképzi annak katonáit.

Arra is kitért, hogy az ukrán energetikai létesítményekre és más kulcsfontosságú infrastruktúrákra irányuló orosz rakétacsapások célja Ukrajna katonai potenciáljának gyengítése és a nyugati fegyverszállítmányok célba juttatásának megakadályozása volt.

„Nem szabad azt mondani, hogy az USA és a NATO nem vesz részt ebben a háborúban. Közvetlenül részt vesznek benne” – mondta Lavrov az újságírókkal folytatott beszélgetés során.

„És nem csak fegyverekkel, hanem a személyzet képzésével is. A saját területükön képezik ki az ukrán hadsereget, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország és más országok területén.”

Véleménye szerint a legutóbbi, polgári, főként közműhálózatok elleni támadások során „olyan energetikai létesítményeket akartak lerombolni, amelyek lehetővé teszik, hogy továbbra is halálos fegyvereket juttassanak Ukrajnába az oroszok megölése érdekében”.

„Az infrastruktúra, amelyet ezek a támadások céloznak, az ukrán fegyveres erők és a nacionalista zászlóaljak harci potenciáljának biztosítására szolgálnak” – mondta Lavrov.

Ukrajna és a Nyugat ezzel szemben azt állítja, hogy ezekkel az akciókkal az oroszok az ukránok morálját akarják csökkenteni, illetve nehéz helyzetbe akarják őket hozni a közelgő télen, hogy ezzel Moszkva feltételei szerint béketárgyalásokra kényszerítsék a kijevi kormányt.

A célpontok között szerepel Herszon is, amelyet a háború első napjaiban elfoglaltak az orosz erők, ám a múlt hónapban kivonultak onnan. Tegnap is több találat érte a várost, ami ismét megszakította a település áramellátását, alig néhány nappal annak helyreállítása után.

Arra a kérdésre, hogy a herszoni és más területek infrastruktúráját ért csapások hogyan felelnek meg Moszkva azon céljának, hogy megvédje Ukrajna orosz ajkú lakosságát, Lavrov a második világháború alatti sztálingrádi csatával húzott párhuzammal válaszolt.

„Sztálingrád városa is a mi területünk része volt, ahol megvertük a németeket, és elmenekültek” – mondta.

A külügyminiszter ragaszkodott ahhoz, hogy Moszkva továbbra is nyitott a konfliktus lezárásáról szóló tárgyalásokra.

„Soha nem kezdeményeztünk tárgyalásokat, de mindig azt mondtuk, hogy készek vagyunk meghallgatni azokat, akik érdeklődnek a tárgyalásos megoldás iránt” – mondta.

A Kreml sürgette Ukrajnát, hogy ismerje el Oroszország részeként a Krím-félszigetet, amelyet Moszkva 2014-ben annektált, továbbá azokat a területeket, amelyeket Oroszország február 24-e óta erőszakkal megszerzett.

Azon felvetésre, hogy lehetséges-e egy találkozó Vlagyimir Putyin orosz és Joe Biden amerikai elnök között, Lavrov azt válaszolta, hogy “nem zárkózunk el tőle”, de hozzátette, hogy “még nem hallottunk komoly elképzelésekről”.

Lavrov ismertette, hogy Antony Blinken amerikai külügyminiszter egy telefonhívás alkalmával felvetette az Oroszországban bebörtönzött amerikai állampolgárok ügyét, de megjegyezte, Putyin és Biden megegyeztek abban, hogy külön kommunikációs csatornát hoznak létre a különleges szolgálatok között, hogy megvitassák a kérdést.

„Ez már működik, és remélem, hogy sikerül elérni néhány eredményt” – mondta.

A Biden-kormány hónapok óta tárgyal az orosz féllel az olimpiai bajnok kosárlabdázó, Brittney Griner és egy másik Oroszországban bebörtönzött amerikai, Paul Whelan, egy michigani biztonsági vezető szabadon bocsátásáról, többek között a Moszkvával való esetleges fogolycsere révén.

Miután nyilvánosságra került, hogy Oroszország elhalasztja a nukleáris fegyverzet-ellenőrzési tárgyalások e hétre tervezett fordulóját az Egyesült Államokkal, Lavrov ezt úgy kommentálta, hogy „lehetetlen manapság a stratégiai stabilitásról beszélgetni, miközben figyelmen kívül hagyjuk mindazt, ami Ukrajnában történik”.

„Bejelentették azt a célt, hogy legyőzik Oroszországot a csatatéren, vagy akár megsemmisítenék” – mondta. „Hogy lehet, hogy Oroszország legyőzésének célja nem bír jelentőséggel a stratégiai stabilitás szempontjából, tekintve, hogy egy kulcsfontosságú stratégiai stabilitási szereplőt akarnak megsemmisíteni?”

Lavrov aláhúzta, hogy az USA és a NATO a nemzetközi jog lábbal tiprásával próbálják elszigetelni és elpusztítani Oroszországot. Állítása szerint az Egyesült Államok megpróbált eltántorítani más országokat, köztük Indiát attól, hogy szoros kapcsolatokat ápoljanak Oroszországgal, de ezek a próbálkozások kudarcot vallottak.

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2022/11/30/kulonleges-birosagon-itelnek-el-oroszorszagot/” ][/hm_embed]