Cukor hiány, avagy a pótcukor
A cukor mindennapjaink megédesítésének egyik legfontosabb alapanyaga. A legtöbben szeretik az édes ízeket, ki jobban, ki kevésbé. A cukor hódító útját a 19. században kezdte meg, amikor a nádcukor mellett a répacukor feldolgozásra került, hiszen ekkor valóban tömegek számára vált elérhetővé. A mindennapi cukor fogyasztása kávéban, süteményekben a kávéházak és cukrászdák mellett a háztartásokban is nélkülözhetetlenné vált, ami az első világháború kitörésével komoly ellátási nehézségeket vont maga után.
Egy korábbi cikkemben a pótkávéról is írtam, ami szintén luxus termékként kezdte hódító útját. A megszokott dolgokat ezért az ügyes háziasszonyok igyekeztek gyorsan és gazdaságosan pótolni. Ez nem csak a mézet jelenthette, lévén, hogy az sokkal drágább volt. Megjelent a krumpliból előállított krumplicukor, vagy az édesebb zöldségek, gyümölcsök édesítésre használható változata, például a sárgarépa, bab, borsó, vagy a csíra málé, amit igen időigényesen lehet a búzaszemekből kinyerni.
A háború hátországának lakossága először a hús és liszt, majd zsír jegyekkel találkozott, de a cukrot is be kellett osztani, hiszen a hadi élelmiszer elosztók a katonák számára igyekeztek a cukrot, mint energiát biztosítani. A második világháborúban már 1942-ben bevezették több helyen a cukorjegyet, ami a háború után is előfordult bizonyos helyeken, amíg az ellátás biztosítása helyreállt.
Háborús szakácskönyv a Borsszem Jankóban, 1917 január 28. 4. szám 5. o.
A gazdaságos konyhák találékony receptjei a háborúk kitörésekor megjelenve a lakosság számára ötleteket is adtak a hazafias spórolás jegyében, hogy a „hadikonyhák” kevésből olcsón és táplálót adjanak az asztalra.
Az egyik máig sikernek örvendő édesség a háborús szükségből indult hódító útjára, a répatorta, ami liszt és cukor nélkül is elkészíthető, és a reggelizők, cukrászdák polcain mindig megtalálhatóak. Nem járt ilyen sikerrel a fejtett babból készült babtorta, ami nem kifejezetten hiányzik a délutáni sütik kínálatából, holott fehérje tartalma és tápanyagértéke figyelemre méltó.
Mivel napjainkban is előfordul, hogy a boltok polcain nincs cukor, érdemes lehet nagyanyáink, dédnagyanyáink szakácskönyvét elővenni az ünnep közeledtével, hátha találunk benne egy-két fortélyt a takarékos ünnepi fogásokhoz.
Példának ajánlom az elektronikus formában is elérhető Háborús főzőkönyv összeállította özv. Sacher Gusztávné Bárczy Berta és özv. Halász Sándorné Sacher Magda, 1915-ből.
