Az „emberi antennák” korát hozhatja el a 6G technológia
Még az 5G vezeték nélküli technológia is csak gyermekcipőben jár, de az ezzel foglalkozó szakemberek már a telekommunikációs platformok következő generációját, a 6G-t fejlesztik.
Ezzel kapcsolatban több elképzelés is már a tervezőasztalon van, amik között találhatunk egész merész elképzeléseket is, de mindőjük közül kiemelkedik a Massachusetts Amherst Egyetem új javaslata, melyet az IFLS ismertetett. A campuson nem mást kutatnak, mint hogy hogyan lehetne az embereket mobilantennaként használni a rendszer hatékonyabbá tétele érdekében.
Pillanatnyilag az 5G a legfejlettebb wireless adatátviteli rendszer, mely rádióhullámokat használ az információk kódolására és továbbítására. Akár 10-szer több adatot képes kezelni, mint elődje, a 4G, mivel magasabb frekvencián dolgozik, így nagyobb sávszélességet képes lefedni.
Az egyik elmélet szerint a 6G még tovább tolhatja ezt a határt, melyet az úgynevezett Visible Light Communication (VLC) módszerrel érhet el. Itt a rádióhullámok helyett az információkat LED-ek segítségével továbbítják, amelyek a pillanat tört része alatt történő villanások alapján „beszélgetnek” egymással.
„A VLC meglehetősen egyszerű és érdekes. Ahelyett, hogy rádiójeleket használna az információk vezeték nélküli küldésére, a LED-ek fényét használja, amelyek másodpercenként akár egymilliószor is ki- és bekapcsolhatnak” – magyarázta Jie Xiong, a Massachusetts Amherst Egyetem információs és számítástechnikai professzora.
„Bármi, ami kamerával rendelkezik, mint például okostelefonjaink, táblagépeink vagy laptopjaink, képesek lehetnek vevőegységként funkcionálni” – tette hozzá Xiong.
Az ötlet mindenképp érdekes, ám az egyik legnagyobb problémája, hogy ez a kommunikációs módszer jelentős „szivárgással”, azaz nagy mennyiségű rádiófrekvencia- jel szétszóródik. Emiatt a technológia nem túl hatékony – ennek kiküszöbölésére fejlesztettek egy egyszerű, ám működőképes eszközt, ami hasznosítani tudná az egyébként kárba vesző energiát.
A Massachusetts Amherst Egyetem kutatói egy új tanulmányukban ezt vizsgálták meg, nevezetesen hogy hogyan lehetne a kiszivárgott rádiófrekvenciás jeleket felfogni és más célra használni.
Meglepetésükre azt találták, hogy a „szivárgás” hasznosításának az egyik leghatékonyabb módja egy egyszerű rézhuzaltekercs, amelyet – megfelelő formatervezést követően – az emberek akár karkötőként is viselhetnek. Az eszköz gyártása kevesebb, mint 50 centbe kerül, és a kutatók szerint elegendő teljesítményt képes felvenni számos okoskütyü, például a test állapotát monitorozó érzékelők támogatására.
Ezzel gyakorlatilag két legyet ütnének egy csapásra: egyfelől hihetetlenül gyors adatátvitelt biztosítanának a telekommunikációs eszközök között, másrészt biztosítanák a testen hordható különböző eszközök energiaellátását.
„Végső soron azt akarjuk, hogy mindenféle forrásból begyűjthessük a hulladékenergiát a jövő technológiájának működtetése érdekében” – tette hozzá Xiong.
