Mikrochip válság: Egy új hidegháború felé tart a világ?

A nagyhatalmak újabb fronton veszik fel a versenyt egymással. A mikrochip vagy más néven félvezetők piacának hatalmas bővülésére lehet számítani a közeljövőben. Az Egyesült Államok mindenáron meg akarja szerezni a vezetést, viszont Kína sem hagyja magát. Mindketten saját iparuk gyors növelésére törekszenek, amilyen gyorsan csak lehet.

2020-ban globális hiány alakult ki a félvezetőkből, ami a mai napig is tart. Ha bármikor is felmerült az olvasókban, hogy mitől drágultak meg az elektronikus termékek, akkor háttérben a félvezető hiány keresendő. A félvezetők nem csak számítógépekben vagy telefonokban használatosak, hanem egyszerűbb számítógépes technológiákban is mint például az autókban. Bár úgy tűnik, hogy ez a hiány csak a csúcstechnológiás eszközöket érinti, valójában szinte minden termék árára kihatással van. Azonban a válság rámutatott a belföldi termelés hiányának nemzetbiztonsági kockázataira is.

A chip gyártás a nemzetbiztonság alapja

A mikrochipek szerepét a mai világban nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ahhoz, hogy bármilyen gazdaság nem csak működni, de fejlődni is tudjon, ahhoz mikrochipekre van szüksége. Azonban van egy gond, ami nagy problémát jelent az Egyesült Államok és még inkább Kína számára. A tervezési oldalon az Egyesült Államok vezeti a versenyt, viszont a gyártás már nagyrészt Tajvan szigetén történik. A TSMC (Taiwan Semiconductor Manufacturing Company) felelős a világ félvezető gyártásának 50-70 százalékárt és a fejlettebb félvezetők gyártásának körülbelül 95 százalékáért. Ez azt jelenti, hogy mindkét nagyhatalom Tajvantól függ. Tajvan exportjainak nagy része Kínába, a világ gyárába megy, hiszen itt kerülnek felhasználásra ezek az alkatrészek.

Mivel a félvezetők stratégiailag fontos eszközök, ezért mindkét nagyhatalom önellátásra törekszik. Kína félvezető ipara gyors ütemben fejlődik és nemrégiben már a legfejlettebb technológiák gyártására is képesek voltak. Ez aggasztó hír Washington számára, így a Fehér Ház új lépésekkel próbálja megakadályozni a kínai félvezető ipar fejlődését. A TLDR News US riportjából kiderül, hogy az Egyesült Államok még ősszel megtiltotta bizonyos mikrochipek exportját. Ezenfelül a 2018-as exportellenőrzési reform kiterjesztését is eszközölték. Ez a törvény megtiltja az amerikai állampolgárok számára, hogy más országok nukleáris vagy hírszerzési programjain dolgozzanak. Ezt kiterjesztették a félvezető iparra is, ezzel gyakorlatilag megtiltva az amerikai szakemberek behozatalát minden országnak. Mivel a csúcstechnológia elsősorban az Egyesült Államokból származik, így Kínát elvágták ezektől az új technológiáktól. Emiatt Kína kénytelen a saját megoldásaira hagyatkozni.

Egy új hidegháború kezdete

A példátlan lépés az Egyesült Államok részéről nem titkoltan Kína hátráltatására irányul. Az új szankció ugyan nem örökre, de lelassítja Kína fejlődését. Ez pont elég idő lehet arra, hogy az Egyesült Államok új hadi technológiája életbe lépjen, ez pedig várhatóan 2027-ben fog bekövetkezni. Ha bejön a terv, akkor Kína nem fog tudni lépést tartani az Egyesült Államok haditechnológiájával.

Kína előtt két lehetőség áll: Vagy régebbi technológiákba fektet pénzt, vagy kialakítja a saját élvonalbeli gyártósorait és felveszi a versenyt az Egyesült Államokkal. Az utóbbi opció rengeteg időt vesz igénybe. A DW News interjújából kiderül, hogy ez akár 10-20 évbe is telhet. Azonban, ha Kína a saját útját választja, akkor a globalizált világ polarizálódásának egy újabb lépcsőfokát érjük el. A nagyhatalmak állítják, hogy egy új hidegháborút mindenképpen el akarnak kerülni. Azonban az egyre növekvő megosztottság a világban kezd emlékeztetni a 20. század kétpólusú világrendjére.

A világ jövője az elkövetkezendő években fog eldőlni. Azonban, ha nem sikerül csillapítani a növekvő ellentéteket, akkor jó eséllyel elkerülhetetlen lesz a világ széthúzása. Ennek a tendenciának a félvezető ipar csak a legújabb kiegészítése. Valószínű, hogy nemsokára újabb szétkapcsolásokat figyelhetünk meg a nemzetközi térben.