Kováts Mihály, aki Amerikába vitte a huszárságot
A huszárságot alighanem mindannyian igazi magyar kuriózumnak tekintjük. A történelemnek egy időszakában azonban a huszárság nemzetközi szerepet nyert. Gombamód szaporodtak a különböző uralkodók huszáregységei. Sőt, a koronás fők mellett az olyan újonnan születő országok is alkalmazták, mint az Amerikai Egyesült Államok. Nem véletlenül, az amerikai függetlenségi háborúba ugyanis egy magyar, mégpedig Kováts Mihály vitte el a könnyűlovas hadviselés fortélyait. Lengyel társával együtt az amerikai lovasság megteremtőjének tartják.
Kováts Mihály, a huszár, aki több uralkodót is szolgált
Kováts Mihály 1724-ben született Karcagon, köznemesi családban. A helyi református gimnáziumban tanult, de 16 évesen felcsapott huszárnak, noha az életkora miatt ezt egyébként nem tehette volna meg. 1740-ben azonban már javában mozgósítottak a Mária Terézia trónjait fenyegető hatalmak ellen, így alighanem a sorozás során szívesen néztek félre a toborzótisztek. Az említett osztrák örökösödési háborúban (1740-48) harcolt Sziléziában a poroszok ellen. Bátorságával és rátermttségével hamar kitűnt, így zászlóssá léptették elő. (A korabeli szóhasználatban kornétásnak hívák őket).
1742-ben az itáliai fronra vezényelték át, ahol többek között a franciák ellen harcol. A francia hadseregben ekkor már létezett huszáralakulat, a Bercsényi-huszárok. Vélhetően az ő hatásukra váltott oldalt a háborúban és francia szolgálatba állt. Három évvel később hazatért, miután az uralkodó egy amnesztiarendeletet adott ki. Tisztázni tudta magát és az újra fellángoló háborúban ismét részt vett. 1746-ban azonban az ezredét feloszlatták, így “állás” nélkül maradt. Előbb a franciákhoz szegődött, majd a végetérő háború miatti létszámcsökkentést követően porosz szolgálatba állt.
Bercsényi László Ignác, a francia Bercsényi-huszárok alapítója (Wikipédia)
A poroszoknál Székely Mihály vezetésével már külön alakulatot hoztak létre a magyaroknak. Mindig akadt annyi emigráns, hogy feltöltse a létszámot. (A politikai okok mellett szerepet játszott az is, hogy az osztrák és a magyar hadseregben a származás is fontosnak számított, míg a poroszoknál a teljesítményre helyezték a hangsúlyt. Egy tehetséges, ám alacsony sorból származó katona könnyebben érvényesülhetett a porosz rendszerben). Kováts Mihály ezért a következő, 1756-ban kitörő háborút porosz szolgálatban érte meg.
Két világ között
Miután Ausztria az osztrák örökösödési háborúban elveszítette Sziléziát, arra törekedett, hogy visszaszerezze azt. Ehhez felborította az addigi szövetségi rendszert és az ősi ellenség Franciaországgal szövetkezve próbálta meg legyőzni a poroszokat. A háborúnak köszönhetően Kováts Mihály szédületes sebességgel tört fel a ranglétrán, hamarosan hadnagy lett belőle. A porosz győzelmeknek köszönhetően megnövekedett a magyar dezertőrök száma, akik beálltak a Székely-féle alakulatba. Kováts Mihály hamarosan önálló csapatot kapott.
A szolgálat azonban nem várt fordulatot hozott: II. Frigyes azzal bízta meg, hogy Habsburg kézen lévő városokat sarcoljon meg és szedjen tőlük előkelő túszokat. (Ez arra kellett neki, hogy az osztrák fogságban lévő poroszokat kiváltassa). Ám Kováts Mihály a feladatot emberségesen hajotta végre, a kirótt sarcokból gyakran engedett, ezért feljebbvalói gynaakodni kezdtek rá. Azt terjesztették, hogy saját zsebre dolgozik. 1760 végén pihenőre vonult, ám amikor értesült róla, hogy megfigyeltetik, az orvosával alkalmatlannak nyilvánítatta magát a katonai szolgálatra, ezért a következő évben törölték a porosz hadsereg állományából.
Kováts Mihály (Wikipédia)
Magyarországra hazatérve letartóztatták, eljárás alá vonták, de végül minden vádpont alól felmentették, elsősorban Mária Teréziának köszönhetően. Megpróbál letelepedni, megházasodott, a 19 éves Szinyei Merse Franciskát vette feleségül. A házasság azonban nem lett boldog. Fiuk három éves korában elhunyt. Kováts Mihály gyakran elment otthonról, török és román ruhákban járkált és éjszaka papirosokat bújt.
Az akkoriban az orosz befolyás ellen küzdő lengyelek számára Eperjes és Bártfa környékén csapatokat képzett ki. Ekkoriban ismerhette meg Kazimierz Pulaskit. Kováts Mihály egyre inkább az anyagi ellehetetlenülés szélére sodródott, a felesége javára tartásdíjként lefoglalták katonai szolgálataiért folyósított kegydíja harmadát, ráadásul a hitelezői is zaklatták. Végül elhagyta Magyarországot, Genovába ment. Az osztrák hatóságok le akarták tartóztatni, de elkésett. Bordeaux-ba tartott, ahol 1777. január 13-i keltezéssel levelet írt Benjamin Franklinnak, a híres amerikainak, aki ekkor Franciaországban tartózkodott megbízottként. Válaszát talán meg sem várta, mert április 30-án már Rhode Islandon volt.
Amerikai huszárok
Kováts Mihály 1777. május 17-én találkozot George Washingtonnal. Washigton azonban elutasította. Ekkor még az amerikai hadvezetés nem ismerte fel a lovasság jelentőségét. Ezért Kováts Mihály beállt a Pennsylvaniában szervezett német csapatokhoz toborzótisztként. Helyzetében akkor következett be változás, amikor az Újvilágba érkezett Kazimierz Pulaski. Benjamin Franklin javaslatára Wasington rábízta az amerikai lovasság megszervezését. Pulaski ismerte Kováts Mihály képességeit, lobbizott azért, hogy szolgálatába fogadja. Ez végül megtörtént, 1778. április 18-án kinevezték a hadsereg ezredesének.
Kazimierz Pulaski halála, Kováts Mihály halála után néhány hónappal (Wikipédia)
Az amerikai történetírás Pulaskit a lovasság atyjának tartja. Porosz mintára alkotta meg a szabályzatait. Azonban Pulaski valójában nem rendelkezett porosz tapasztalatokkal. Vélhetően a konkrét szervezési kérdésekben Kováts Mihály lehetett az értelmi szerző, aki jól ismerte a porosz rendszert, hiszen őrnagyi rangig jutott benne. A kiképzés után végül a lovasságot bevetették élesben is. A kezdeti sikerek után 1779 májusában Charlestonba érkeztek.
A város már megadni készül magát, de Pulaski engedély kapott, hogy összecsapjon az angolokkal. A kialakuló üközetben a létszámfölény elől megárálni kényszerülte. Kováts Mihály halálos lövést kapott. Holttestét az alakulat nem tudta kimenteni, de a britek végül katonai tiszteletadással temették el. Az akciónak annyi haszna lett, hogy az angoloknak vissza kellett vonulniuk, és csak egy évvel később tudták elfoglalni Charlestont.
Kováts Mihály halálhíre még abban az évben eljutott Magyarországra. Bármilyen rosszul alakult a viszonyuk, a felesége, Szinyei Merse Franciska kápolnát építtetett a férjének 1780-ban. Az amerikai földön járt huszár emléke azonban a halála után kikopott az emlékezetből, és csak a későbbi korok fedezték fel újra.
