Törcsvár vára igen látogatott belföldi és külföldi turisták által egyaránt, ugyanis a legendákból és horror filmből ismert Dracula gróf (Vlad Tepes) egyik kastélyának tartják. Azt azonban a cikk elején szögezzük le, hogy a várnak nincs sok köze a román történelem ikonikus figurájához, azt leszámítva, hogy talán egyszert járt errefelé, ami nem túl szoros kapcsolat. A lényeg nagyjából annyi, hogy napjainkra ez az egyetlen olyan fennmaradt várkastély Erdélyben, amelyre valamennyire illik a regénybeli leírás, így az utókor ebben látta meg a turisztikai potenciált.
A törcsvári vár, Fotó: Mayer Jácint
Magyarországról nézve Erdély viszonylag távoli pontján, Brassótól délre járunk a Törcsvári-hágónál. A hágó az ókortól egészen a 19. századig az Erdélyt és Havasalföldet összekötő fő útvonalak egyiknek számított. A hágón keresztül nemcsak utazók és kereskedők közlekedtek, hanem számos hadjáratban is szerepet kapott, kezdve a kunok és besenyők betöréseivel, folytatva a török és tatár támadásokkal; viszont a magyarok is a Törcsvári-„szoroson” át támadták meg Havasalföldet. A hágó kisebb mértékben az 1848–49-es szabadságharcban is érintett volt, majd az első világháborúban a román hadsereg kísérelt meg itt betörést Erdély területére. Fontossága miatt többször erődítették a történelem folyamán, melyek közül a fenn a hegyekben álló Királykőt érdemes kiemelni, valamint a vonulatok aljánál található völgyzáró vámszedő és katonai objektumot, Törcsvár várát.
A törcsvári völgyzáró fal, Fotó: Mayer Jácint
A vár Nagy Lajos magyar király engedélyével, 1377-ben épült a mellette elhaladó, fontos kereskedelmi út ellenőrzésére és a havasalföldi román vajdák betörései ellen. A 100 m magas hegyen épült, trapéz alaprajzú, észak-déli irányú belsőtornyos vár, fekvéséből adódóan nehezen bevehető erődítménynek számított, melyet egyetlen bejáraton lehetett megközelíteni: egy vastag falú, szűk bejáratú kaputornyon keresztül. Az északi oldalon, egy kétemeletes torony, mellette egy hétemeletes, befelé keskenyedő, négyszögű bástya található, amelynek teteje egy megfigyelőpont. Az épületkomplexumban érdemes megemlíteni még a darabontok szobáját, a tömlöcöt és az udvar közepén a 70 méter mély kutat. Törcsvár ma kastélymúzeumként működik, mellette pedig egy kis falumúzeum található.
Az mindig zsúfolt udvar, Fotó: Mayer Jácint
Vlad Tepes – a Drakula mítosz alakja egyes források szerint 1431-ben született Segesvár erődjében II. Vlad Dracul és Cneajna moldáv hercegnő második közös gyermekeként. A Drakula szó édesapja, II. Vlad nevéből ered. A fejedelem tagja volt a Sárkányrendnek, ezért a Dracul melléknevet kapta, amely akkoriban sárkányt, ma ördögöt jelent románul.
Királykő vára a Törcsvári-hágón, Fotó: Mayer Jácint
A Drakula-őrület 1890-ben kezdődött el, amikor Vámbéry Ármin magyarságkutató elbeszéléseinek hatására egy angol szerző Abraham Stoker 6 évnyi kutatás után rémregényt írásába kezdett, aminek a főszereplője Drakula néven Vlad Tepes (a karóba húzó) volt. A vérszívó Drakuláról szóló regényt (Drakula gróf válogatott rémtettei) a kiadás után nagy sikert aratott, világhírűvé viszont csak a személye köré szőtt történet a megfilmesítéseknek köszönhetően vált. A hollywoodi sikerfilmben a főszereplő, Lugosi Béla nevét érdemes hangsúlyozni, és azt a hatást, amitől a vámpírkultusz napjainkban is szépszámú filmben kísért napjainkig. Valamint felkapott és eladható témája lett a románság nemzetközi hírének.
A kastélybelső, Fotó: Mayer Jácint
Vlad 1456-ban foglalja el Havasalföld trónját. Ekkor kezdődtek kegyetlenkedései főként Havasalföldön, Brassó környékén, és az erdélyi szászok körében. Emberek százait húzatta karóba, válogatott kínzásokkal végzett ellenfeleivel, de a módszerek között felsorolhatjuk a testcsonkítást, a nyúzás és a lefejezést is. A koldulást és a munkakerülést szintén bűncselekménynek tekintette. Fejedelemségét igyekezett a török vazallusságból magyar segítséggel kivezetni, de trónkövetelő testvérén túl lavírozó politikájának eredményeképpen nemcsak a törökkel, hanem a magyarokkal is meg kellett helyenként küzdenie, így Mátyás király vendégszeretetét is kénytelen volt egy ideig magyar börtönben elviselni. A királlyal való kiegyezését követően ismét készen állt visszatérni a fejedelmi székbe, azonban a hatalom megszerzéséért folytatott harcban életét vesztette. Romániában Tepes a legendák ellenére – főként félelmet nem ismerő törökellenes küzdelme miatt – a nemzeti ikonok egyike.
Cookie | Duration | Description |
---|---|---|
cookielawinfo-checbox-analytics | 11 months | This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Analytics". |
cookielawinfo-checbox-functional | 11 months | The cookie is set by GDPR cookie consent to record the user consent for the cookies in the category "Functional". |
cookielawinfo-checbox-others | 11 months | This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Other. |
cookielawinfo-checkbox-necessary | 11 months | This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookies is used to store the user consent for the cookies in the category "Necessary". |
cookielawinfo-checkbox-performance | 11 months | This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Performance". |
viewed_cookie_policy | 11 months | The cookie is set by the GDPR Cookie Consent plugin and is used to store whether or not user has consented to the use of cookies. It does not store any personal data. |