Az amerikai helyettes védelmi miniszter, Colin Kahl arról beszélt kedden, hogy mindössze 12 napon belül atombombát építhet a Közel-Kelet potenciális szuperhatalma. Ez pedig boríthatja mind a szankciós politikát, mind pedig az erőviszonyokat a térségben. Különösen azt figyelembe véve, hogy a teheráni vezetés készséggel együttműködik az oroszokkal a háború kitörése óta, gondoljunk csak az Ukrajnában hatalmas pusztításokat okozó öngyilkos Shahed-drónok szállítására.
Új atomhatalom a Közel-Keleten
Az ENSZ égisze alatt, Bécsben működő Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) legutóbbi beszámolója szerint az egyik iráni urániumdúsító üzem környékén 83,7%-os tisztaságúra dúsított uránrészecskéket találtak. Ez pedig már nagyon közel áll a 90%-os tisztasághoz, ami az atombomba megalkotásához szükséges. Az ország középső részén, a milliós lakosságú Kom városától mindössze 30 kilométerre található föld alatti létesítmény környezetében végzett vizsgálatok eredményeiről tájékoztatták az iráni vezetést és magyarázatot kértek.
A NAÜ ugyanis jelezte, hogy az eredményeik semmiképp sem korrelálnak az Irán által hivatalosan bejelentett dúsítási szinttel (energiatermelő atomreaktorok működtetéséhez jóval alacsonyabb dúsítás is elég, a magas dúsítási arány mindig katonai felhasználási lehetőségek megteremtésére utal).
A bizalmas jelentést a CNN szerezte meg, ebben pedig arról is írnak, hogy Irán 60%-ra dúsított uránkészlete is 25,2 kg-ról 87,5 kg-ra nőtt a legutóbbi negyedéves jelentés óta.
- Ez is érdekelhet: Irán vizsgálja a bosszúból megmérgezett diáklányok eseteit
Irán korábban kirakta a NAÜ-berendezéseket
Hossein Amir Abdollahian iráni külügyminiszter nemrég a CNN-nek adott exkluzív interjút, de a dúsításra vonatkozó kérdést megkerülte. Azt hangsúlyozta, hogy mennyire jó az együttműködésük az Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel, Rafael Grossi főigazgatónak meghívása van az országba, helyettese, Massimo Aparo pedig az elmúlt hetekben kétszer is járt ott.
Irán tavaly eltávolította az összes NAÜ-berendezést, amelyet korábban egy közösen kiérlelt megfigyelési program keretében telepítettek, az Ügynökség pedig emiatt jelezte, hogy így nem tud biztosítékot nyújtani az iráni atomprogram békés jellegére.
Az Egyesült Államok külügyminisztériumának szóvivője kedden azt mondta, hogy a NAÜ-jelentés „nagyon komoly fejleményt” jelenthet. Az Egyesült Államok Trump alatt, 2018-ban mondta fel Iránnal kötött 2015-ös nukleáris megállapodását. Akkor 12 hónap kellett volna Teheránnak egy bombához, ma már csak 12 nap, mondta a jelenlegi védelmi miniszterhelyettes, Colin Kahl.
- Olvass tovább nálunk: Irán az állami légitársasággal csempészte drónjait Oroszországba
Az oroszoknak szállítanak, de tagadják
Ráadásul azóta csak fokozódott a feszültség Washington és Teherán között, hisz Irán aktívan szállít fegyvereket, köztük öngyilkos drónokat az oroszoknak Ukrajnába. Tegnapelőtt például arról írt a védelmi minisztérium, hogy Irán immár nemcsak lokális, közel-keleti veszély, hanem globális a javuló orosz kapcsolatai miatt, írja a voanews.com. Korábban a CIA vezére, William Burns nevezte az iráni-orosz kapcsolatokat “nyugtalanítónak”. Az amerikaiak attól tartanak, hogy Irán most Ukrajnában próbálja ki fegyvereit, a tapasztalatait pedig majd a térségben fogja hasznosítani hatalmi céljai megvalósítására.
A CIA szerint Teherán nemcsak drónokat ad, hanem lőszert, Moszkva pedig cserébe rakétákat biztosíthat és segítheti az irániak ballisztikus rakéta-programját. Ha pedig a perzsa államnak nemcsak atomja, hanem azt célba juttatni képes nagy hatótávolságú rakétái is lennének, az minden Iránnal kapcsolatos politikát más fénytörésbe helyezne, mint ahogyan az Észak-Korea esetében is történt. Irán egyébiránt tagadja, hogy drónokat adott volna Oroszországnak.
Source: CNN, voanews.com
