Moszkva atomfegyvereket telepít Fehéroroszországba

Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy taktikai atomfegyvereket kíván állomásoztatni a szomszédos Fehéroroszországban, figyelmeztetésként a Nyugat számára, amely fokozza az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást.

Putyin szerint a lépést az váltotta ki, hogy Nagy-Britannia a múlt héten úgy döntött, páncéltörő lövedékeket szállít Ukrajnának, amelyek szegényített uránt tartalmaznak.

Az AP szerint a taktikai nukleáris fegyvereket a harctéren való használatra szánják, melyek a nagy interkontinentális rakétákra szerelt, sokkal erősebb nukleáris robbanófejekhez képest rövid hatótávolsággal és jóval alacsonyabb pusztítási hatékonysággal rendelkeznek. Oroszország azt tervezi, hogy fenntartja az ellenőrzést azon fegyverek felett, amelyeket Fehéroroszországba küld.

Putyin szavai szerint a tárolólétesítmények építése július 1-ig befejeződik, arról viszont egyelőre nem beszélt, hogy Oroszország hány atomfegyvert tart majd Fehéroroszországban.

Az amerikai kormány szerint Oroszországnak mintegy 2.000 taktikai nukleáris csapásmérő eszköze van (összesen közel 6.000 ilyen fegyverrel rendelkezik), amelyek közé repülőgépek által szállítható bombák, rövid hatótávolságú rakéták robbanófejei és tüzérségi lövedékek tartoznak.

Putyin azzal érvelt, hogy atomfegyvereinek Fehéroroszországba telepítésével Oroszország csak az Egyesült Államok példáját követi, megjegyezve, hogy az Egyesült Államok Belgiumban, Németországban, Olaszországban, Hollandiában és Törökországban is tart nukleáris fegyverekkel.

“Azt tesszük, amit ők már évtizedek óta csinálnak, azaz hogy bizonyos szövetséges országokban állomásoztatják őket, előkészítik a kilövő platformokat és kiképzik a személyzetet” – mondta Putyin az állami televízióban sugárzott interjúban.

“Mi is ugyanezt fogjuk tenni”.

Néhány oroszországi véleményformáló már régóta sürgeti a Kremlt ezen lépésre, hogy ezzel jelezze a Nyugatnak az atomfegyverek bevetésére való hajlandóságot.

Az Egyesült Államok közölte, hogy “figyelemmel fogja kísérni” Putyin bejelentésének következményeit.

“Nem látunk okot arra, hogy kiigazítsuk saját stratégiai nukleáris álláspontunkat, sem arra utaló jeleket, hogy Oroszország nukleáris fegyver bevetésére készülne” – mondta Adrienne Watson, a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője.

“Továbbra is elkötelezettek vagyunk a NATO-szövetség kollektív védelme mellett”.

Korábban Fehéroroszország, Kazahsztán és Ukrajna területén is állomásoztak atomfegyverek, de a Szovjetunió 1991-es összeomlása után átadták azokat Oroszországnak. Putyin szerint Alekszandr Lukasenka fehérorosz elnök már régóta kéri, hogy a NATO elrettentéseként ismét atomfegyverek legyenek az országában.

Belarusz három NATO-taggal – Lettországgal, Litvániával és Lengyelországgal – határos. Az országot Moszkva állomáshelyként használta a háború kitörése előtt, és innen indította kijevi offenzíváját a harcok első napjaiban.

Az orosz elnök megjegyezte, hogy Oroszország tavaly segített modernizálni a fehérorosz katonai repülőgépeket, hogy azok alkalmasak legyenek nukleáris robbanófejek szállítására. Állítása szerint 10 ilyen gép bármikor bevethető, továbbá Minszk rendelkezik atomfegyverek indítására alkalmas rövid hatótávolságú Iskander rakétákkal is, amelyeket Oroszország még tavaly bocsátott Fehéroroszország rendelkezésére.

A száműzetésben élő fehérorosz ellenzéki vezető, Szvjatlana Cihanouszkaja szerint a taktikai atomfegyverek Fehéroroszországnak történő átadásáról szóló megállapodás “hangsúlyozza a Lukasenko-rezsim által a regionális biztonságra jelentett fenyegetést”.

“Európa nem lesz biztonságban, amíg a fehérorosz diktátort el nem távolítják és bíróság elé nem állítják, hogy feleljen a hazánk és Ukrajna ellen elkövetett bűneiért” – írta Cihanouszkaja a Twitteren.

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2023/03/22/nuklearis-osszetevot-tartalmazo-lovedekeket-kap-ukrajna-moszkva-hevesen-reagalt/” ][/hm_embed]