Bill Clinton magára vállalta az ukrajnai háború kitörését

Bill Clinton volt amerikai elnök azt mondta, hogy “személyes érdekeltséget” érez Ukrajna és Oroszország háborújában, mivel a hidegháborút követően szerepet játszott abban, hogy meggyőzte Kijevet a nukleáris fegyverek átadásáról.

“Személyes érdekeltséget érzek, mert én vettem rá Ukrajnát, hogy beleegyezzen a nukleáris fegyverek feladásába” – mondta Clinton az ír RTÉ műsorszolgáltatónak. “Egyikük sem hiszi, hogy Oroszország ezt a mutatványt véghezvitte volna, ha Ukrajnának még mindig megvannak a fegyverei” – közölte a Newsweek.

Ukrajna a Szovjetunió összeomlása után is megtartotta nukleáris fegyverkészletét. Viszont 1994-ben lemondott ezekről az atomfegyverekről, bár Kijevnek nem volt végleges ellenőrzése a szovjet atomfegyverek felett, mielőtt aláírta volna az atomsorompó egyezményt.

Egyes ukránok úgy vélik, hogy Moszkva 2022 februárjában nem vezényelte volna csapatait a határon át az országba, ha Ukrajna megtartotta volna ezeket a fegyvereket. Olekszij Goncsarenko ukrán parlamenti képviselő korábban a Fox Newsnak a teljes körű háború kitörésekor azt mondta, hogy “Ukrajna az egyetlen nemzet az emberiség történelmében, amely 1994-ben lemondott a világ harmadik legnagyobb nukleáris arzenáljáról”.

Szerinte köze van a kialakult helyzethez

Kijev ezt “az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és az Orosz Föderáció garanciáival tette” – tette hozzá Goncsarenko. “Hol vannak ezek a garanciák? Most bombáznak és gyilkolnak minket.”

Egyes szakértők azonban kétlik, hogy az Ukrajnában maradt nukleáris fegyverek eltérítették volna a jelenlegi háború menetét. Clara Guest, a londoni King’s College kutatóasszisztense 2022 márciusában azt írta, hogy

“Ukrajna soha nem lett volna képes fenntartani nukleáris fegyvereit és létesítményeit, illetve új alkatrészeket gyártani és előállítani, mivel az újonnan függetlenné vált országnak nem állt volna rendelkezésére elegendő pénze ehhez.”

A háromoldalú nyilatkozatot, Bill Clinton, Borisz Jelcin akkori orosz vezető és Leonyid Kravcsuk ukrán elnök írta alá 1994 januárjában. Oroszország, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság ezt követően még abban az évben a Budapesti Memorandumban egy sor biztonsági garanciát ajánlott fel Ukrajnának a nukleáris fegyverek felszámolásáért cserébe.

“Tudtam, hogy Putyin elnök nem támogatta azt a megállapodást, amelyet Jelcin elnök kötött, hogy soha nem avatkozik be Ukrajna területi határaiba – egy megállapodást, amelyet azért kötött, mert azt akarta, hogy Ukrajna lemondjon atomfegyvereiről.”

Kijev “félt feladni őket”, mert szerinte a nukleáris készlet az “egyetlen dolog”, amely védelmet nyújt “a terjeszkedő Oroszországgal” szemben. “Amikor elérkezettnek látta az időt, Putyin elnök megszegte ezt, és először a Krímet foglalta el” – mondta Clinton. “És szörnyen érzem magam emiatt, mert Ukrajna egy nagyon fontos ország”.

Oroszország még 2014-ben illegálisan annektálta a szárazföldi Ukrajnától délre fekvő Krím félszigetet.

A nukleáris fegyverek kiemelt szerepet játszottak az ukrajnai háború körüli vitákban. Az invázió kezdete óta Oroszország többször utalt nukleáris arzenáljának lehetséges bevetésére, mivel Kijev NATO-támogatói segítenek Ukrajnának ellenállni Oroszországgal szemben.

Ez is érdekelhet:

• Feltörték az ukránok az orosz önkéntes fiókjait, 8,5 millió forintnyi szexjátékot vásároltak a nevében
• Atombomba a szomszédban: Putyin egy európai országba telepített rakétarendszert