A pornónézés károsíthatja az agyat? És ha igen, mennyire?

Az első tanulmány, ami a felnőtt filmek miatt kialakult függőséget vizsgálta, 2014-ben jelent meg a JAMA Psychiatry című szakfolyóiratban.

A tanulmány szerzői, Simone Kühn és Jürgen Gallinat 64 felnőtt férfit toboroztak, és az agyuk szkennelése előtt kikérdezték őket a pornónézési szokásaikról. A csak férfiak bevonását a következőképpen indokolták: „a férfiak fiatalabb korban vannak kitéve a pornográfiának, több pornográfiát fogyasztanak, és a nőkhöz képest nagyobb valószínűséggel találkoznak ilyesfajta problémákkal”.

A csoport arról számolt be, hogy hetente átlagosan 4,09 órát töltöttek pornográf anyagok nézésével, de nagy volt a szórás. A résztvevők közül huszonegynél állapították meg az „internetes szexfüggőség magas kockázatát”.

Az agyi szkennelések utáni eredmények azonban igencsak érdekesek voltak.

Az IFLS által szemlézett kutatás megállapította, hogy azoknál a férfiaknál, akik sok időt töltöttek pornó nézésével, általában kevesebb szürkeállomány volt a jobb oldali striatumban. A pornórajongók kevesebb funkcionális aktivációt mutattak a bal striatumban is, amikor explicit képeket mutattak nekik, és kevesebb kapcsolat volt a jobb striatum és a bal dorsolaterális prefrontális kéreg között.

A striatumnak számos szerepe van, de a tanulmány szempontjából az a legfontosabb, hogy milyen szerepet játszik az agy jutalmazási áramkörében, és ebből következően hogyan befolyásolja a függőség kialakulását. Kühn és Gallinat eredetileg azt feltételezte, hogy a pornófogyasztás némi párhuzamot mutathat a függőséget okozó viselkedéssel, és hogy ezért változásokat tapasztalhatnak a jutalomhálózatban.

„Összességében” – állapították meg – „azon kísértésbe eshetünk, hogy feltételezzük, hogy a pornográfiai expozíció okozta gyakori agyi aktiváció a mögöttes agyi struktúra elhasználódásához és funkcionális csökkenéséhez vezethet”.

Amint arról a Wired annak idején beszámolt, ez elég volt ahhoz, hogy a pornográfia agyzsugorító hatásairól szóló riasztó szalagcímek egész sora jelenjen meg.

A tanulmányban azonban a közvetlenül e mondat utáni rész volt az, ami vitathatatlanul nagyobb figyelmet érdemelt volna: „a striatumban a pornónézéssel töltött idővel megfigyelt volumenbeli összefüggés szintén inkább előfeltétele, mint következménye lehet a gyakori pornófogyasztásnak”.

Más szóval, egyes egyének agyának természetes különbségei okozhatják azt, hogy a pornónézést jobban stimulálja az agy jutalomközpontját, és ezért nagyobb valószínűséggel keresik azt.

Ahogy Kühn elmondta: „Alapvetően minden, amit az emberek nagyon gyakran csinálnak, alakíthatja az agyuk szerkezetét és működését”.

Sokan meg vannak győződve arról, hogy a pornófüggőség valós és égető probléma. Egyesek odáig mentek, hogy teljes absztinenciát javasolnak – az online „No Fap” maszturbációellenes mozgalom egyik része például ezt a vélt függőséget kívánja „gyógyítani”.

A brit Relate párkapcsolati tanácsadó cég a pornófüggőséget a szakemberei által kezelhető nehézségek közé sorolja.

„Hatással lehet a szexuális és romantikus életedre – nagyon gyakran a „való világban” az intimitás iránti vágyadat helyettesíti vagy zavarja” – írja a szervezet.

„Néhányan kockázatos viselkedésformákba is belekezdenek – pornót néznek a munkahelyükön vagy a nyilvánosság előtt”.

Míg a pornó sok embernek örömet okoz, és abszolút része lehet egy teljesen egészséges életmódnak, a pornófüggőség, amely zavarja a kapcsolatokat vagy más tevékenységeket, okot adhat arra, hogy szakember segítségét kérje. De vajon ez valóban „függőségnek” minősül?

Ez olyasmi, amiről a pszichológiai és pszichiátriai közösségekben éles viták vannak. A pornófüggőséget az Amerikai Pszichológiai Társaság jelenleg nem ismeri el önálló mentális egészségügyi rendellenességként, hasonlóan az úgynevezett szexfüggőséghez. Egyre több szakirodalom használja a kényszeres szexuális viselkedési zavar (CSBD) gyűjtőfogalmat, amely a szexszel kapcsolatos kényszeres, impulzív és addiktív viselkedést foglalja magában, amelybe a pornográfia is beletartozhat. Ez a kifejezés azonban messze nem széles körben elfogadott.

Mindez nem jelenti azt, hogy a túlzott pornófogyasztás nem lehet hatással a mentális egészségre, vagy – ami kérdésünk szempontjából döntő fontosságú – magára az agyra.

Ugyanakkor egy 2021-es tanulmány kifejezetten a pornó hatását vizsgálta az egyetemisták mentális egészségére. Az eredmények összefüggést mutattak a pornófogyasztás és a negatív mentális egészségi állapot között, de a szerzők hangsúlyozták, hogy további kutatásokra van szükség ezen a területen. Egy 2022-es áttekintés összefoglalta a szex és a pornó körüli kényszeres viselkedés agyra gyakorolt hatásaival kapcsolatos jelenlegi kutatásokat, ismét kiemelve a függőséggel kapcsolatos agyi áramkörök érintettségét.

Ez is érdekes lehet:

• Vége a kukkolásnak, elrettentő erejű törvényt hoznak Japánban
• Magyar kutatás: drasztikusan romlik a lakosság nemzőképessége, ezek a legveszélyesebb tényezők