12 alig ismert tény az egyiptomi piramisok múltjáról
Az egyiptomi piramisok fantasztikus bepillantást nyújtanak az ókori Egyiptom építészetébe. Beindítják a képzeletet, és inspirációt nyújtanak a modern régészetben, építészetben és művészetben. A piramisok a világ minden táján kérdéseket vetnek fel az emberekben. Néhányra már választ kaptunk, de még rengeteg mindent ki kell derítenünk. Itt van néhány érdekes információ a piramisokkal kapcsolatban, amelyek kevésbé közismertek.
A Dzsószer lépcsőpiramisa a legrégebbi egyiptomi piramis
Dzsószer lépcsős piramisa volt a legelső, amelyet az ókori egyiptomiak építettek, és a legkorábbi kőből épített nagy műemlék. A korábbi királyi sírokat vályogtéglából építették. Dzsószer gránitot a déli Asszuánból, mészkövet pedig a Nílus túlsó partjáról szerzett be, hogy vizírje, Imhotep felügyelhesse az építkezést, számol be a The Collector.
Az asszuáni gránitot a piramison belül a királyi kamra burkolására használták. A piramisok építésének eredeti célja az lehetett, hogy lépcsőházként szolgáljon, amelyen keresztül a földi testéből a túlvilágra léphetett.
A vörös piramis volt Egyiptom első ‘sima’ oldalú piramisa
A piramisokat a fáraók számára építették, hogy megvédjék szarkofágjukat, és a túlvilági életben a nap felé vezessék őket. A dahsúri Sznofru vörös piramisa az ókori Egyiptom első igazi piramisa, ami azt jelenti, hogy ‘sima’ oldalú. Úgy tervezték, hogy a napsugarakra hasonlítson. Ez az ókori Egyiptom leglaposabb piramisa, a legkisebb lejtéssel, ami sajnos megkönnyítette a rablók számára, hogy ellopják a fehér mészkövet, amely a vöröset fedte.
A három gízai piramis egymáshoz igazodik
A nekropolisz északkeleti részén található Hufu nagy piramisától Hafré piramisáig és a délkeleti részén található Menkauré piramisig mindhárom gízai piramis délkeleti sarkai átlósan helyezkednek el.
Az építményeket szándékosan úgy rendezték el, hogy e sarkok mindegyike közvetlenül a Heliopoliszban lévő Ré templomára mutasson, és összhangban legyen az Orion csillagképpel. A 4. dinasztia fáraói úgy vélték, hogy közvetlenül Ré leszármazottai, így a piramisok tökéletes szögelésével a sírjaik természetes részei voltak a vallásuk középpontjában álló Nap életciklusának.
A piramisoknak volt egy titkos kamrája, ahol az elhunytak lelke nyugodhatott
A fáraók számára kulcsfontosságú volt a piramisukhoz tartotó, szerdáb nevű titkos kamra. A szerdáb közel volt a fáraó múmiájához, ahol a Ká-szobrot (a király halála utáni életesszenciáját tartalmazó szobor) tartották. Az ókori egyiptomiak úgy hitték, hogy ha a fáraó múmiája megsemmisül, a szelleme tovább élhet a Ká-szoborban. Tekintettel a sírok kirablásának és kifosztásának nagyon is valós veszélyére, a szerdáb és a Ká-szobor rendkívül fontos volt a fáraó számára, hogy békés túlvilági életet élhessen.
A piramisok szövegei a legrégebbi ismert vallási szövegek a világon
200 évvel a Menkauré-piramis építése után épült Unisz király piramisa Szakkarában. A sírkamra falain megtalálták a “piramisszövegeket”. Ezek hieroglifák formájában írt mágikus varázsigék, amelyek célja az volt, hogy segítsenek Unisz király lelkének elhagyni a testét, és megkezdeni az utat a túlvilágra.
A világ legrégebbi ismert vallási szövegei, a piramisszövegek óriási hatással voltak a fáraókról, valamint a mindennapi életben betöltött szerepükről és feladataikról alkotott nézeteinkre. Az Unisz piramisszövegek tartalmazzák az első utalást Oziriszre, az alvilág istenére is.
Tilos megmászni a Nagy Piramisokat
A turisták és a helyiek gyakrabban próbálnak meg felmászni a Nagy Hufu-piramis tetejére, mint gondolnánk. A legtöbbjüket letartóztatják vagy a helyszínen őrizetbe veszik, mielőtt vád nélkül elengednék őket, mivel az egyiptomi törvények szerint a piramis megmászása tilos, de nem illegális. 2016-ban egy 16 éves német turistának alig több mint 8 perc alatt sikerült megmásznia a piramist, míg nemrég egy helybéli kövekkel dobálta meg a hatóságokat, és megrongálta a csúcson lévő faoszlopot, amelyet a piramis magasságának mérésére használnak.
Az utolsó egyiptomi piramisok vályogtéglából készültek
Egyiptom utolsó királyi piramisát I. Jahmesz király építette Abüdoszban, messze délre a híresebb gízai, szakkarai és dahsúri piramisoktól. Piramisa körülbelül 50 méter magas volt, egy hagyományos, nagy halotti toronykomplexum része volt, nagyon meredek oldalakkal.
A piramis idővel leomlott, mivel elsősorban vályogtéglából épült, amely nem állta ki az idő próbáját úgy, mint az északabbra fekvő piramisokban használt gigantikus mészkőtömbök.
A piramisok eredetileg fehérek voltak
A burkolókövek az egyiptomi piramisépítés precizitását mutatták. Ezek a kövek fehér, csiszolt mészkőből készültek, amelyek a ma látható köveket fedték. Teljesen összeilleszkedtek, így minden piramis lapos, sima felszínű volt. A burkolókövek tükrözték a napot, és fényesen csillogtak. Ezek sajnos mára többnyire eltűntek, mivel ellopták, más műemlékek építéséhez használták fel, vagy szeizmikus tevékenység következtében megsérültek, például a Kairót 1308-ban sújtó hatalmas földrengés következtében.
Egy szultán megkísérelte lerombolni Menkauré piramisát
A 12. században Al-Aziz Uthman, Egyiptom második Ajjúbida szultánja és fia, Szaladin meghiúsult kísérletet tett a gízai Nagy Piramisok lerombolására.
Al-Aziz hatalmas munkáscsapatot alkalmazott Menkauré templomának lebontására, de a költségek, az idő és a piramis kövei és homok okozta puszta fizikai nehézségek miatt a munkát egy éven belül elvetették. A szultán erőfeszítései eredményeként a legkisebb nagy piramis északi oldalán csak egy függőleges vájat maradt.
Nem rabszolgák építették
A Nagy Piramisokat munkások építették, nem rabszolgák, ahogy a híres görög történész, Hérodotosz írása állítja. A piramisok mellett egész városok épültek, ahol a földműves családok gyakran dolgoztak a fáraó elképesztő építési projektjein, miközben várták, hogy a termést learathassák.
Az elmúlt években a régészek bizonyítékokat találtak e városok hivatásos építőmestereire és kőműveseire, valamint szerszámaikra is. Munkástemetőket tártak fel Hufu és Hafré piramisai közelében, illetve Luxorban és a Királyok völgyében is.
2,3 millió mészkőtömböt használtak fel Hufu nagy piramisához
Úgy tartják, hogy több mint 2,3 millió mészkőtömböt használtak fel a Hufu piramisának megépítéséhez. A gránitból készült és Hufu sírjába helyezett tömbök a dél-egyiptomi Asszuánból származnak, és egyenként 50 tonnát nyomtak. A piramis elkészítése több mint 23 évig tartott, és a számítások szerint a munkások ez idő alatt óránként átlagosan 12 követ fektettek le.
A projekt teljes időtartama alatt több mint 100 000 embert foglalkoztattak, és az egyszerre dolgozó legtöbb munkás száma legalább 1000 fő volt. A Nagy Piramis eredeti bejárata 17 méterre van a földfelszíntől, a turisták azonban a Kr. u. 820-ban létrehozott “rablóalagúton” keresztül jutnak be, amit a kairói szultán emberei hoztak létre, hogy betörjenek és zsákmányt találjanak. A Nagy Piramis évente 14 millió látogatót vonz, és közel 9 milliárd dollárt pumpál a gazdaságba. Ez az egyetlen a világ eredeti hét csodája közül, amely még áll.
Még mindig nem tudunk eleget róluk
Minél többet tudunk meg a piramisokról, annál több kérdés merül fel. Számos elmélet – rámpák és csigák, vízzel segített kőszánok, gördülő fa rámpák és masszív gátak – ellenére nincs konkrét bizonyíték arra, hogy pontosan hogyan emelték a helyükre és hogyan rögzítették ezeket az óriási köveket.
A kutatók nem tudták lemásolni a piramisköveket összekötő habarcsot, annak ellenére, hogy tudták, miből készült. Hőkamerás és műholdas technológiával megtalálták a lehetséges rejtett kamrákat, de egyelőre nem tudjuk, hogy mi van bennük, vagy mi a céljuk. Az egyiptomi piramisok nagy része tehát továbbra is rejtély marad nemcsak az amatőrök, hanem a szakemberek számára is.
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
700 éves, valódi Excaliburt találhattak egy sziklába ragadva
F.D.C. Willard: a macska, aki fizika-tanulmányokat „írt”
1,3 millió dollárért kelt el az Ai-Da, a mesterséges intelligenciájú robotművész festménye
Trump telefonbeszélgetésben figyelmeztette Putyint
Az Ouija tábla: misztikum vagy pszichológia? Hogyan segíti a gyászt és enyhíti a bizonytalanságot?
Talán nem véletlenül nem léptek még kapcsolatba az emberekkel az idegenek