Hogy teljesítenek a nyugati fegyverek a háborúban?

Az ukrajnai háború arra kényszeríti a szakértőket, hogy újragondolják az arról alkotott elképzeléseiket, és ez komoly próbatétel lesz a fegyverkezés finanszrozása számára.

Amióta Oroszország tavaly megkezdte teljes körű invázióját Ukrajnában, több tucat ország lépett fel annak támogatására, és elvi alapon humanitárius és katonai segélyt nyújtottak neki.

Az Euronews szerint az ukrán fegyveres erőknek szállított fegyverek között vannak régóta használt és viszonylag új darabok is. Mindegyikük számára a teljes körű európai háború egyfajta tesztjévé vált annak, hogy mennyire hatékonyak a modern harci műveletek körülményei között.

A hadviselés jellege a szemünk előtt változik, néha csendben, néha spontán módon, de ez kétségtelenül egy forradalom, egy teljesen másfajta harcmodor alapjait fektetik le. Olyan ez, mint a repülés bevezetése az első világháborúban.

A globalizáció problémáit vizsgáló Kieli Világgazdasági Intézet szerint a teljes körű orosz invázió kezdete óta a nemzetközi partnerek több mint 80 milliárd euró értékű katonai segélyt ígértek Ukrajnának. De mennyire hatékonyak ezek a fegyverek valós harci körülmények között?

Feltűnő kudarcok

César Pintado katonai szakértő szerint például a Leopard harckocsik és a Bradley BMP gyalogsági járművek “rosszul indítottak”. Ugyanakkor néhány régebbi típus, például a kerekes harckocsik hiányosságaira is fény derült, ami azt jelzi, hogy a modern hadviselésben már nem érdemes használni őket.

Elemzők azonban ezt inkább az ilyen járművek használatában elkövetett hibáknak és a képzés hiányának tulajdonítják. Matthew Schmidt, a New Haven-i Egyetem munkatársa felhívja a figyelmet a nyugati és a keleti hadviseléshez való hozzáállás különbségére. Szerinte fontos figyelembe venni, hogy a hadsereg más ágaival kialakított együttműködés egyfajta sokszorozóként szolgál az USA-ban ugyanazon harckocsizászlóaljak hatékonyságának növelésére, és hogy a kiképzéshez idő és gyakorlat kell.

Ha a francia harckocsikat jól képzett NATO-csapatok kezelnék, kevesebb lenne a veszteségük Ukrajnában. Nem azért, mert a NATO-csapatok technikailag jobban értenek a harckocsikhoz, hanem azért, mert tudják, hogyan kell azokat más rendszerekkel, például tüzérséggel vagy gyalogsággal kombinálva működtetni. Jobb kommunikációs készségekkel rendelkeznek.

Schmidt úgy véli, hogy az ukrán fegyveres erők (AFU) idővel jelentősen javítani tudták a nyugati felszerelések kezelését. A sikeres hadviseléshez azonban ennél több kell.

Érdemes elolvasni:

• Térképen, mennyit vett el Putyin Ukrajnától, és mennyit vett vissza Ukrajna Putyintól
• Hatalmas mennyiségű fegyverzetet vesztett egy nap alatt az orosz haderő