• Ukrajna
  • Egyesült Államok
  • Oroszország
  • történelem
  • Daily News Hungary
hm-logohm-logohm-logohm-logo
  • Külföld
  • Belföld
  • Trend
  • MIX
  • Kult+Múlt
  • Utazás
✕
Rendkívüli hírek
György György · 2023.10.02.
· MIX

Miért ritkák a ritkaföldfémek? Vagy egyáltalán nem is ritkák?

A periódusos rendszerben 17 ritkaföldfém található. A ritkaföldfémek számos olyan hasznos tulajdonsággal rendelkeznek, amelyek miatt a technológiai és az energiaiparban igen keresettek. Ez a 17 fémből álló gyűjtemény a periódusos rendszer alján található 15 fémes elemet, valamint az ittrium és a szkandium elemeket tartalmazza.

Ezek közül a legértékesebbek a neodímium, a prazeodímium, a terbium és a diszprózium, amelyek szupererős miniatürizált mágnesként működnek. Ez az elektronika, többek között az okostelefonok, az elektromos autók akkumulátorai és a szélturbinák létfontosságú eleme. Korlátozott globális kínálatuk azonban nagy gondot jelent a kormányok és a vállalatok számára. Szükségük van ezekre a fémekre, hogy továbbra is mindenféle modern alapvető fontosságú terméket gyárthassanak.

Miért olyan ritkák a ritkaföldfémek?

Kiderült, hogy valójában nem is olyan ritkák. Az Amerikai Földtani Intézet tanulmánya megállapította, hogy a legtöbb ritkaföldfém ugyanabban a nagyságrendben van, mint az olyan közönséges fémek, mint a réz és a cink. — írja a Live Science. Természetesen nem olyan ritkák, mint az olyan fémek, mint az ezüst, az arany és a platina. Bár az elemek meglehetősen gyakoriak, természetes forrásaikból nagyon nehéz őket kivonni.

A probléma az, hogy egyszerűen nem koncentrálódnak annyira egy helyen. Körülbelül 300 milligramm/kilogramm ritkaföldfém található az Egyesült Államok összes palaüzemeiben. Ennyit kapnánk, ha ásnánk egy gödröt a hátsó kertünkben. A fémek általában különböző geológiai folyamatok, például lávafolyás, hidrotermikus tevékenység és hegységképződés következtében koncentrálódnak a földkéregben. A ritkaföldfémek szokatlan kémiája azonban azt eredményezi, hogy ezek a fémek általában nem gyűlnek össze. Következésképpen ezen elemek nyomai szétszóródnak az egész bolygón, ami különösen gazdaságtalanná teszi ezen anyagok bányászatát.

Alkalmanként a föld alatti rendkívül savas körülmények némileg megnövelhetik a ritkaföldfémek mennyiségét bizonyos területeken. De ezeknek a nehezen megfogható, feldúsult helyeknek a megtalálása csak az első kihívás. A ritkaföldfémek természetesen három pozitív töltéssel rendelkeznek, és hihetetlenül erős ionos kötéseket alkotnak a foszfát ionokkal, amelyek mindegyike három negatív töltéssel rendelkezik. A kivonási folyamatnak tehát le kell küzdenie a pozitív fém és a negatív foszfát közötti nagyon erős vonzást, ami nem kis feladat.

A ritkaföldfém-ércek kémiailag nagyon stabil ásványok. Lebontásuk sok energiát és kémiai intenzitást igényel. Ez a folyamat gyakran nagyon alacsony pH-t, nagyon agresszív körülményeket és nagyon magas hőmérsékletet igényel, mivel az érceket összetartó kötések nagyon erősek. Ez a tiszta elem kinyerésének nehézsége adja a ritkaföldfémek nevét. Egyes kutatók új módszereken dolgoznak, hogy újrahasznosítsák és kivonják ezeket az értékes fémeket a régi elektronikai és ipari hulladékokból, hogy csökkentsék a jelenlegi készletekre nehezedő nyomást. Mások megpróbálják új vegyületekben reprodukálni a szokatlan mágneses és elektronikus tulajdonságokat.

Egyelőre azonban nincs helyettesítője a ritkaföldfémeknek, még akkor sem, ha a kereslet az egekbe szökik.

Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:

  • Ezt mondd a feleségednek: 8 ok, amiért nagyon jót tesz a sör az egészségnek
  • Így lesz vége a világnak: egy sugárzás fogja elpusztítani
Ha szeretnéd segíteni a HellóMagyar munkatársainak munkáját és a független újságírást,
itt tudod támogatni az oldalunkat
bányászat gazdaság
Megosztás

Érdemes elolvasni

  • A világ leghosszabb folyójának titka, amely még ma is zavarba ejti a tudósokat

  • Kik voltak a történelem leghosszabb ideig regnáló pápái?

  • Majdnem leolvadt az orosz tengeralattjáró magja, mert elfelejtették befizetni a villanyszámlát

  • Az Új Üzbegisztán: A zöld fejlődés útja

  • A parazita, ami megeszi a nyelved, majd átveszi a helyét

  • A járvány, amely majdnem eltörölte az emberi civilizációt

Kapcsolódó cikkek

nílus folyó
2025.05.18.

A világ leghosszabb folyójának titka, amely még ma is zavarba ejti a tudósokat


Olvasson tovább
élősködő parazita
2025.05.18.

A parazita, ami megeszi a nyelved, majd átveszi a helyét


Olvasson tovább
james webb spirálgalaxis Tejútrendszer
2025.05.17.

Egyre csak bonyolódik a James Webb által felfedezett galaxisok rejtélye


Olvasson tovább
hidrogén tiszta energiaforrás környezetvédelem megújuló energia
2025.05.17.

Olyan, tiszta energiaforrást találtak a föld alatt, amely 170 ezer évig is elég lehet


Olvasson tovább
rkk_336x280px

Érdemes elolvasni

stso

Adatkezelési tájékoztató

Süti (cookie) kezelése

Jogi közlemény

Szerzői Jogok

Hirdess velünk

Impresszum

© 2025 HelloMagyar. Minden jog fenntartva! | Szerver: levixdc.hu
Olvastad már?
A világ leghosszabb folyójának titka, amely még ma is zavarba ejti a tudósokat

A világ leghosszabb folyójának titka, amely még ma is zavarba ejti a tudósokat

Tovább olvasok
Kik voltak a történelem leghosszabb ideig regnáló pápái?

Kik voltak a történelem leghosszabb ideig regnáló pápái?

Tovább olvasok
Majdnem leolvadt az orosz tengeralattjáró magja, mert elfelejtették befizetni a villanyszámlát

Majdnem leolvadt az orosz tengeralattjáró magja, mert elfelejtették befizetni a villanyszámlát

Tovább olvasok
Az Új Üzbegisztán: A zöld fejlődés útja

Az Új Üzbegisztán: A zöld fejlődés útja

Tovább olvasok
A parazita, ami megeszi a nyelved, majd átveszi a helyét

A parazita, ami megeszi a nyelved, majd átveszi a helyét

Tovább olvasok
A járvány, amely majdnem eltörölte az emberi civilizációt

A járvány, amely majdnem eltörölte az emberi civilizációt

Tovább olvasok
Románia Csernobilja, amely megmérgezte a Tiszát

Románia Csernobilja, amely megmérgezte a Tiszát

Tovább olvasok
Öt zseniális magyar feltaláló, akikről méltatlanul keveset beszélünk

Öt zseniális magyar feltaláló, akikről méltatlanul keveset beszélünk

Tovább olvasok
Kappadókiában jártunk: sziklába vájt keresztény nagyvárosok 60 méter mélységben

Kappadókiában jártunk: sziklába vájt keresztény nagyvárosok 60 méter mélységben

Tovább olvasok
Az emberiség leghosszabb őstörténeti vándorlása 20 ezer évig tartott

Az emberiség leghosszabb őstörténeti vándorlása 20 ezer évig tartott

Tovább olvasok
  • 0
  • 1
  • 2
  • 3
  • 4