4400 éves múmia került elő egy olyan sírból, amit egy francia felfedező már a 19. században már megtalált, de utána újra elveszett és csak most került újra ismét. Akár egy rémregény vagy egy kalandfilm is kezdődhetne így, ám a valóság még annál is izgalmasabb.
2022-ben és 2023-ban egy cseh régészekből álló csapat találta meg és tárta fel a sírt, mely Ptahshepszész, egy ránézésre óegyiptomi tisztségviselő végső nyughelyéül szolgált. Mint ismert a gazdag egyiptomiak – élükön a fáraókkal – már nagyjából keresőtevékenységük/uralkodásuk megkezdésekor elkezdtek azon dolgozni, hogy haláluk után a lehető legdíszesebb sírhelyben helyezzék el testüket, így készülve fel minden kihívásra, ami a túlvilágon esetleg várhat rájuk. Olyan volt ez, mint manapság egy jó nyugdíjbiztosítás, de a “beváltás” még annál is bizonytalanabb.
Történetünk hőse valamikor a Kr.e. 24., 25. században élt Óegyiptomban és meglehetősen fontos pozíciót töltött be a korabeli társadalomban, írja az iflscience.com. Erre pedig nemcsak abból következtethetünk, hogy az abusiri és a sakkarai piramismezők zónája között helyezték örök nyugalomra.
Egyébként a sírhely megtalálása sem volt egyszerű, évekig tartott. Miroslav Barta, a cseh régészcsapat vezetője ennek kapcsán elmondta, hogy 2022-ben találták meg Ptahshepszész sírját miután minden szóba jöhető ősi térképet, leírást és műholdképet áttanulmányoztak.
Ez is érdekelhet:
- EZ a szobor egy egyiptomi isten lelkét volt hivatott hordozni
- ÍGY segített a legendás rosette-i kő megfejteni az egyiptomi hieroglifákat
Egyszer már felfedezték
Auguste Mariette, egy francia tudós már 160 éve megtalálta, sőt részben ki is ásta. Rájött, hogy a sírhelynek van egy álkapuja, mely arra szolgált, hogy az itt eltemetett lelke kiléphessen és visszatérhessen. Ám a francia régész ezután valamiért magára hagyta és a homok betemette.
A Mariette által lefoglalt kincsek ma a British Museumban, Londonban tekinthetők meg. A rejtekajtó egyébként hosszan beszél Ptahshepszész életéről és ez teszi igazán izgalmassá ezt a mostani felfedezést. Kiderül például, hogy Gíza urának, Menkaurénak udvarában tanult és a fáraó lányát vette feleségül. Ráadásul nem is akármelyik fáraóét. Egyenesen Userkafét, aki az ötödik dinasztia alapítója volt. A lelet azért is kiemelkedő, mert ő az első ismert személy, aki közrendűként összeházasodhatott az uralkodó lányával.
Istenkultuszt honosított meg
Sőt, ha hihetünk a szemöldökfára írt hieroglifáknak, akkor Ptahshepszész szerepe még annál is fontosabb. Ő vezethette ugyanis be az Alvilág urának, Ozirisznek a kultuszát az egyiptomi hitvilágba. Íme néhány fotó az ásatásról:
A cseh csapat közleménye szerint Ptahshepszész politikai, vallási és történelmi fontossága miatt ez lehet a közelmúlt legjelentősebb felfedezése. Még akkor is, ha nem ők az elsők, akik beléptek ide. A 42 méter hosszú és 22 méter magas masztaba első látogatói ugyanis sírrablók voltak még az ókorban. Megtalálták a benne kialakított kápolnát és a sírt is, melyet egyébként egy hatalmas mészkőajtó óvott az illetéktelenektől. A rablók vittek mindent, ami értékes, de például egyes vallási felajánlások feliratával vagy általuk értéktelennek tartott kerámiákkal nem foglalkoztak. Érdekesség, hogy ebben a sírban találták meg a világ első mumifikálódott halát is később.
2023-ban feltárták egy részben kinyitott szarkofágban (ld. nyitóképünkön) magának a tisztviselőnek a múmiáját is, amellyel kapcsolatban további vizsgálatok vannak folyamatban.
Az 1969-es születésű Miroslav Barta egyébként Bárta-ként írja a nevét például az academia.edu-n közzétett szakmai életrajzában és a Károly Egyetemen az egyiptológia professzoraként dolgozik. Felfedezéséről így számolt be az Instagramon:
https://cuni.academia.edu/MiroslavBarta/CurriculumVitae
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Forrás: