Egyre furcsább dolgok derülnek ki a Föld magjáról, legutóbb például arra jöttek rá a tudósok, hogy bolygónk közepe egyáltalán nem szilárd. Az extrém hőmérséklet és nyomás pedig különös viselkedésre készteti a vasatomokat, ami alapvetően befolyásolhatja Földünk mágneses mezejét is. Ennek változása pedig mindennapi életünkre lenne bombasztikus hatással gondoljunk csak a mágneses viharokkor jelentkező internetkimaradásokra.
Sorra dőlnek meg a Föld vasmagjára vonatkozó elméletek, eddig talán csak azt nem cáfolták meg a tudósok, hogy vasatomok alkotják. Arról még júliusban írtunk ITT, hogy bár eddig úgy tudtuk, hogy a Föld belső magja szilárd, nem igazán az. Augusztusban pedig arról számoltunk be, hogy a tudósok szerint a világűrben kellene elkezdeni Földünk belsejének tanulmányozását, mégpedig egy aszteroidáénak, ami hasonló lehet a Föld magjához és ahova 2029-ben érkezik majd űrszonda
A probléma ugyanis az, hogy a Föld belsejében uralkodó, több mint 5000 fokos hőmérséklet nem igazán kedvez a helyszíni kutakodásnak. Azt, hogy nikkelből és vasból áll a Föld magja és a külső része szilárd csak áttételes kutatásokból tudjuk. Többek között a Föld mágneses mezejének aprólékos vizsgálatából és a földrengések hullámainak belső visszaverődéséből.
Ez is érdekelhet:
- A Föld magjának forgása valószínűleg épp most vált irányt – Olvass tovább ITT
- Ez van a Hold belsejében
A vasatomok rapid randija a Föld belsejében
Az iflscience.com szerint a rendkívüli nyomás- és hőmérsékleti viszonyok között létező belső magról annyit sikerült kideríteni, hogy rendkívül lágy. Nagyjából úgy kell elképzelni, mint a vajat. Ennek oka pedig, hogy az ottani vasatomok nagyon furcsán viselkednek. Egyetlen másodperc tört része alatt képesek tömegesen elmozdulni és helyet cserélni egymással. Kb. úgy, mintha egy rapid randin lennénk és a csengő elhangzásakor mindannyian átülnénk a következő asztalhoz. Korábban a tudósok úgy vélték, hogy a magbeli vasatomok sokkal korlátozottabb mozgásra képesek csak. Ez a fokozott helyváltoztatási képesség azonban a belső magot lággyá és gyengévé teszi a nyíróerőkkel szemben.
A Föld mágneses mezejének a felét a belső mag generálja, a maradékot a külső magnak köszönhetjük. A vasatomok viselkedése a belső magban megmagyarázhatja, hogy miért és hogyan alakul ki, illetve változik e mágneses mező, ami kiemelt jelentőségű például a Napból érkező plazmafelhők eltérítése szempontjából egy-egy koronakidobódás után. A legutóbbi ilyen kidobódás után bíborba váltott földi égboltról (és sarki fényről) EBBEN a cikkünkben írtunk részletesebben.
