Kínai kémeszközöket használhatott Prigozsin a Wagner-lázadás alatt
Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport néhai vezetője egy kínai technológiai cég tulajdonában lévő műholdakat és azok képeit használta fel a júniusban meghiúsult lázadásához, jelentette csütörtökön az Agence France-Presse (AFP) hírügynökség.
Az AFP birtokába jutott dokumentumból kiderül, hogy a Beijing Yunze Technology nevű cég és a Nika-Frut, Prigozsin akkori kereskedelmi birodalmához tartozó vállalat között 2022. november 15-én 30 millió dolláros szerződést írtak alá, írja a Newsweek.
A megállapodás értelmében a Nika-Frut két nagy felbontású megfigyelő műholdat kapott a kínai Chang Guang Satellite Technology (CGST) űrkutatási óriáscégtől, amelyek lehetővé tették a Wagner-csoport számára, hogy igény szerint műholdképeket kapjon.
Prigozsin e képek egy részét felhasználta, hogy segítse a Kreml vezetői ellen június 23-24-én Moszkva felé irányuló sikertelen felkelését és “igazságos menetelését”, mondta az AFP-nek egy európai biztonsági forrás.
A Wagner-csoport néhai vezetője augusztusban meghalt magánrepülőgépe lezuhanásakor. A zsoldoscsoportot pedig, amely egykor kulcsfontosságú volt Moszkva ukrajnai offenzívájában, beolvasztották az orosz védelmi minisztériumba a Kreml szerint.
Az AFP forrása szerint május végén, hetekkel a lázadás előtt Prigozsin követelte az ukrán határ és Moszkva közötti útvonal mentén orosz területről készült felvételeket.
Sok minden kiderült Prigozsinról halála óta
Prigozsin meghiúsult lázadása során a néhai Wagner-vezér két dél-oroszországi katonai csomópontot vett ellenőrzése alá, és az ország katonai vezetése elleni “igazság menetének” részeként 190 kilométeren belülre vonult Moszkvától.
A Wagner-főnök június 24-én azt mondta, hogy erői nem ütköztek ellenállásba, amikor Dél-Oroszországból a főváros felé nyomultak. Az orosz Nemzeti Gárda vezetője, Viktor Zolotov akkor azt mondta, hogy Moszkva minden erejét a város védelmére összpontosította,
különben úgy átmentek volna rajtunk, mint kés a vajon.
Peking és Moszkva diplomáciai, politikai és gazdasági kapcsolatokat tartott fenn Oroszország ukrajnai inváziója alatt. Hetekkel a háború kezdete előtt Vlagyimir Putyin orosz elnök és kínai kollégája, Hszi Csin-ping közismerten “határtalan barátságról” számoltak be. Peking eközben fenntartja, hogy semleges álláspontot képvisel a konfliktussal kapcsolatban.
Prigozsint augusztus végén ölték meg érte a halál, pontosan két hónappal a felkelés után. A baleset oka nem volt azonnal tisztázott, bár egyes jelentések szerint a gépet az orosz légvédelem lőtte le.
Csütörtökön a Valdai Vitaklub éves ülésén Szocsiban Putyin furcsa magyarázatot kínált Prigozsin halálára. Arra próbált kilyukadni, hogy a gép utasai alkohol vagy kábítószer hatása alatt állhattak. Ez pedig a gránátok gondatlan kezeléséhez vezethetett.
A Kreml korábban azt mondta, hogy “teljes hazugság” az a feltételezés, miszerint Prigozsint Putyin parancsára ölték volna meg.
Prigozsin halálát követően Putyin elismerte, hogy teljes mértékben finanszírozta a Wagner-csoportot és annak műveleteit, miután évekig azt mondta, hogy a zsoldosok az orosz törvények szerint illegálisak.
“Szeretnék rámutatni, és szeretném, ha mindenki tudna róla: A teljes Wagner-csoport fenntartását teljes mértékben az állam biztosította” – mondta Putyin június 27-én. “A védelmi minisztériumból, az állami költségvetésből teljes mértékben finanszíroztuk ezt a csoportot”.
A 2022. novemberi szerződésről szóló hírek felvetik a kérdést, hogy a Prigozsin által állítólag a lázadásához használt műholdas képeket tudtán kívül maga Putyin finanszírozta-e.
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
