Veszprém, mint Európa kulturális fővárosa

Veszprém, Európa egyik jelenlegi kulturális fővárosa a kontinens egyik legnagyobb restaurálási projektjévé vált a történelmi várnegyed helyreállítását célző kutatómunka során.

Veszprém története a pusztulás és újjászületés bonyolult szövevénye az idők folyamán, számol be a Heritage Daily. A legenda szerint a várost a Balaton mellett, hét dombon alapították a Budapesttől nyugatra fekvő Veszprém vármegyében.

Az emberi megszállásra utaló bizonyítékok először az Kr. e. 5. évezredből, a késő neolitikumból származnak. A Várhegy pedig a bronzkorban, Kr. e. 2000 körül vált egy törzsfőnök megerősített székhelyévé.

A népvándorlás korát és a honfoglalást követően a 10-11. században várat építettek a Várhegyen, amely több nagy konfliktus tanúja volt, melyek közül a legjelentősebb a Magyarország keresztényesítéséért vívott döntő ütközet volt I. István és Koppány között.

A vár az évszázadok során többször is gazdát cserélt, végül 1701-ben I. Lipót magyar király az 1699-es karlócai békeszerződés részeként leromboltatta a végvári határvárak védelmi vonalát.

A Vár utca mentén fehér jelekbe vésve kirajzolódik az eredeti vár alaprajza. A vár belseje is több fázisban pusztult el és épült újjá, így ma barokk, középkori és gótikus épületek nyomát hordozza, amelyet ma Várnegyedként ismerünk.

Ezek közül a legnagyobb épület a toronymagas, kétszintes Szent Mihály-főszékesegyház, amelyet a Legenda Maior Sancti Regis Stephani, egy 1077 és 1083 között írt korabeli szöveg szerint először Gizella királyné építtetett 1030 és 1040 között.

Gizella királyné alapvető szerepet játszott a keresztény hit és a nyugati kultúra magyarországi terjesztésében. 1975-ben boldoggá avatták, és szent ereklyéit ma a Szent Mihály-főszékesegyházban helyezték el.

Gizella királyné Veszprém iránti szeretete is maradandó örökséget hagyott a városban. A Veszprémi Római Katolikus Főegyházmegye megalakulását követően hagyomány alakult ki, amely a veszprémi püspököt jogosította fel a magyar királynék megkoronázására, így Veszprém a “királynék városa” néven is ismertté vált.

A várnegyed restaurálása

A Veszprémi Főegyházmegye igazgatóságaként létrehozott Castellum Vagyonkezelő Igazgatóság egy 2021-ben indult, folyamatban lévő projekt részeként Európa egyik legnagyobb restaurálási projektjét végzi a veszprémi várnegyedben.

A 45 ezer négyzetméteres területen zajló projekt során 18 műemlék épület, köztük a Szent Mihály-székesegyház, az Érseki Palota, a Gizella-kápolna, a Szent István-templom és a Szent György-kápolna külső és belső terét állítják helyre.

A projekt vezetői szerint a restaurálás folyamata törvényszéki vizsgálat volt, amely aprólékosan rakja össze a történelem rétegeit, hogy minden egyes épületben a legmegfelelőbb és leghitelesebb szövetet, színt, anyagot és építészeti stílust alkalmazzák helyesen.

Dr. Nagy Veronika, a Veszprémi Főegyházmegye múzeumigazgatója elmondta:

A restaurálás megújítja és megerősíti a Veszprémi Várkerületet, mint Magyarország egyik legfontosabb vallási és kulturális örökségét I. István király és Gizella királyné ezer évvel ezelőtti korától napjainkig. A látogatókat nemcsak történelmünk, hanem a helyreállítás és megőrzés lenyűgöző folyamatának megismerésére is invitáljuk.

Az egész projekt egyfajta hitvallás volt, amely visszaadja a veszprémieknek a felújított kulturális és vallási központjukat, de egyben a régészekkel együttműködve hidat képez a Várnegyed elfeledett történelmének feltárásában.

A régészek felmérést végeztek a várnegyedben, hogy meghatározzák a vármaradványok pontos helyét és szintjét. A falak és a régészeti jellegzetességek feltérképezésével a felmérés eredményei, kiegészítve írott és képi forrásokkal, támogatták az építészek döntéseit a rekonstrukciós és helyreállítási munkálatok tervezésekor.

Ezt követték az épületek és környezetük, különösen a Szent György-kápolna körüli terület próbafeltárásai egy új védőszerkezet építése miatt. A Szent György-kápolna valójában két, különböző időben létező épületre utal. A korai kerek kápolna valószínűleg már a 10. században állt, amíg a 13. században egy későbbi, nyolcszög alaprajzú épület fel nem váltotta.

A kápolna Magyarország egyik legkorábbi keresztény emléke, és a magyar királyság történelmi vonatkozása miatt is fontos. A Vita Sancti Emerici ducis, Szent Imre 1110 körül keletkezett kanonizált legendája szerint a Szent György-kápolnában tette le tisztasági fogadalmát Imre herceg, I. István király fia és örököse.

A Magyar Régészet e-folyóiratban megjelent tanulmány szerint a Magyar Nemzeti Múzeum Országos Régészeti Intézetének ásatásai során a kápolnában egy dolomit felszíni szintet azonosítottak, amely egy humuszréteget tárt fel, amely számos neolitikus, rézkori és bronzkori leletet tartalmazott.

A tanulmány szerzői szerint “a modern rétegek eltávolítása után a korai kerek kápolna (rotunda) íves kontúrja láthatóvá vált a későbbi kápolna falaitól nyugatra. A kápolnától délnyugatra, a sziklás talaj fölött egy vastag halomréteget is feltártunk, amelyet valószínűleg a terep kiegyenlítésére helyeztek le, és amely a rotunda alapszintjeként szolgált.”

Folyamatban lévő munka

A WIP – Work In Progress, egy jelenleg a várnegyedben futó kiállítás, amely lehetővé teszi a közönség számára, hogy a felújítás különböző fázisaiban feltárt épületeket és tárgyakat szemlélje. A kiállítás végigvezeti a látogatókat azokon az építési területeken, ahol a munkálatok ideiglenesen leálltak vagy még folyamatban vannak, így egyedülálló módon nyújt betekintést a megőrzésük szakaszaiba.

Érdemes elolvasni:

• „A helyes kérdéseket kell megtalálni” – interjú a friss Nobel-díjas Krausz Ferenccel
• Budapest Atlantisza: A Duna elsüllyedt szigete