Pápán az Esterházy-kastélyban jártunk, amely a Veszprém megyei városka Fő terén található. Egy hosszú hétvégét megérdemel ez a kedves város, ahol nagyon megbecsülik a turistákat.
Budapesttől mintegy két órára található Pápa városa, amely tökéletes célpont lehet azoknak a turistáknak, akik szeretik a csendes, romantikus kisvárosi hangulatot, ugyanakkor szeretnének egy kis kulturális élménnyel gazdagodni.
A város híres a kiváló termálfürdőjéről, a nagy római katolikus templomról és a református középiskoláról, a Pápai Református Kollégium Gimnáziumáról, amelyben többek között Petőfi Sándor, Jókai Mór, Eötvös Károly, Csoóri Sándor és még sok neves diák tanult. Emellett a városközpont közelében egy nagy park is található, amelyben szívesen időznek a helyiek és a turisták is.
A hely neve először 1061-ben került írásos említésre, eredetileg pedig 11 falu helyén alapították. Pápa jelentőségét és fejlődését bizonyítja, hogy már a XIV. században polgári kiváltságokkal rendelkezett.
Pápa egy jelentős történelmi központtal rendelkezik, melyben felújított régi polgárházak, kávézók és múzeumok találhatók. Ezek közé tartozik a Kékfestő Múzeum, amely egy korábbi gyár épületében működik, ahol egyedi módszerrel festettek indigóval ruhákat és más textíliákat.
Esterházy-kastély, Pápa
A barokk kastély és az egykori erődítményrendszer fontos szerepet játszott a város történetében és fejlődésében. Ma is kiemelt idegenforgalmi vonzerőt jelent a város számára.
Az épület előzményei a XV. század elején emelt Garai vár részben azon a területen, ahol most a pápai Esterházy-kastély található. Az első dokumentált török támadás 1529-ben érte Pápát és környékét, de valószínű, hogy már az 1526-os dúláskor is megtámadták a várost. Ekkor valószínűleg épült az első földsánc a város körül. A törökök uralma alatt tovább építették a várat. Az Esterházy család 1626-ban lett a város ura, de egy tűzvész jelentős károkat okozott a városban, beleértve a várkastélyt is. A vár pusztulni kezdett, és 1704-ben a helyőrség Rákóczi mellé állt, majd 1707-ben császári hadsereg szállta meg.
Esterházy Ferenc a XVIII. század közepén lett Pápa ura, és 1743-ban egy monumentális rezidencia építését tervezte Franz Anton Pilgrammal a védőszerepét elvesztő vár helyén. A munkát Fellner Jakab és később Grossmann József folytatta. Az épületet vizesárok vette körül, és a kastély Nádor-termének falán látható egy falkép, amely a látványtervet mutatja be. Az építkezés 1784-ben fejeződött be, bár az eredeti tervek teljes egészében nem valósultak meg, mivel a pápai birtokot örökbe kapó Eszterházy Károly az egyházi építkezéseire összpontosított.
A kastélyt 1945 és 1959 között a szovjet hadsereg használta, ami súlyos károkat okozott az épületben, és az belső berendezés szinte teljesen megsemmisült vagy eltűnt. Később a városi könyvtár, a zeneiskola, a művelődési ház és a helytörténeti múzeum használta a kastélyt. A 1960-as évek közepén felújították a külső homlokzatot, majd 1990-ben a kastélykápolnát is helyreállították, amely a barokk falfestményt is magában foglalta, és Europa Nostra-díjjal jutalmazták érte. Az épület belső terei azonban olyan állapotba kerültek, amelyek életveszélyt jelentettek a látogatókra. A főépületet több ütemben 1988 és 2015 között újították fel, míg a váristálló épület még várat magára a felújítás.
Ha egy hosszú hétvégét töltünk Pápán, érdemes mindenképpen végighallgatni a tárlatvezetést, amely a magyar mezőnyben magas színvonalúnak számít.
Gróf Esterházy Károly Múzeum
Régészeti, néprajzi, történeti, képzőművészeti, numizmatikai gyűjteménnyel rendelkező területi múzeum. Gyűjtőterülete a Pápai Járás, mely magába foglal 48 települést és Pápa városát. Kiemelten foglalkozik a pápai Esterházy várkastély történetével.
A Gróf Esterházy Károly Múzeum kiállításai önállóan megtekinthetők.
Szintén Veszprém megyében található a sümegi vár, amelyről még tavaszal írtunk: Átadták a sümegi vár megújult keleti szárnyát, részletek itt.
