Így juthatnak majd a helyszínen levegőhöz a Mars telepesei

A NASA Perseverance roverje egy kísérlet során elegendő oxigént termelt a Marson ahhoz, hogy egy űrhajóst három órán át életben tartson.

A marsjáró, amely 2021 februárjában érte el a vörös bolygót, a Mars Oxygen In-Situ Resource Utilization Experiment (MOXIE) nevű eszközét használta.

Maga a berendezés nagyjából mikrohullámú sütő méretű. A Perseverance a Mars légörének szén-dioxidját alakította át, és így nyert 122 gramm oxigént, írja a Live Science. A siker reményt ad a tudósoknak, hogy egy napon fennmaradhat emberi élet ezen a barátságtalan bolygón.

“Büszkék vagyunk arra, hogy támogathattunk egy olyan áttörést jelentő technológiát, mint a MOXIE, amely a helyi erőforrásokat hasznos termékekké alakíthatja a jövőbeli kutatási küldetésekhez” – mondta Trudy Kortes, a NASA washingtoni főhadiszállásának Űrtechnológiai Misszió Igazgatóságának (STMD) technológiai igazgatója.

“Azáltal, hogy ezt a technológiát valós körülmények között igazoltuk, egy lépéssel közelebb kerültünk ahhoz a jövőhöz, amelyben az űrhajósok a vörös bolygón élhetnek.”

A NASA szerint szén-dioxid bőségesen fordul elő a Marson, ami vékony légkörének 95 százalékát teszi ki. A 16 kísérlet során kis mennyiségű szén-dioxid kivonásával a MOXIE készülék eltávolította az oxigénatomokat a CO2-ból, és megkötötte őket egy kapszulában. A maradékot ezután szén-monoxid formájában bocsátották ki.

A tudósok azt mondják, hogy az oxigéntermelő berendezések nemcsak a jövőbeli telepesek lélegzésére használható majd, hanem rakéta-üzemanyag előállítására is.

“A MOXIE lenyűgöző teljesítménye azt mutatja, hogy lehetséges oxigént kinyerni a Mars légköréből – olyan oxigént, amely segíthet éltető levegővel vagy rakétahajtóanyaggal ellátni a jövő űrhajósait” – mondta Pamela Melroy, a NASA helyettes adminisztrátora.

“A Holdon és a Marson lévő erőforrások felhasználását lehetővé tevő technológiák fejlesztése kritikus fontosságú a Holdon történő hosszú távú jelenlétünk kialakításához, egy robusztus holdgazdaság létrehozásához, és lehetővé teszi számunkra, hogy támogassuk a kezdeti emberi kutatási erőfeszítéseket a Marson.”

Ezen apró, de jelentős lépés ellenére még számos egészségügyi kihívás áll az életképes Mars-kolónia útjában. Példának okáért a Mars mínusz 62 Celsius fok körüli átlaghőmérsékletén űrruha nélkül halálra fagyna egy embert, az alacsony légköri nyomás pedig felforralná a vérét. Ezek mellett ott van még az ózonréteg hiányából adódó rákkeltő sugárzás és az alacsony gravitáció okozta csontsűrűségvesztés.

Amíg ezeket a problémákat nem sikerül leküzdeni, az emberiség egyelőre csak az olyan roverek lencséjén keresztül maradhat huzamosabb ideig bolygószomszédunkon, mint a Perseverance. A NASA 2,7 milliárd dolláros Mars 2020 küldetésének kulcsfontosságú részeként a robot a Curiosity rover mellett az ősi élet jeleit kutatja a Mars felszínén, és több tucat kőzetmintát gyűjt össze, majd a tervek szerint végül visszatér a Földre. A rovert az Ingenuity helikopter kíséri, amely eddig 57 repülést hajtott végre a Mars felszíne felett.

Ez is érdekes lehet:

• Mi a maximális mérete egy bolygónak? Van egyáltalán olyan?
• Így fog kinézni, amikor az Androméda-galaxis összeütközik a Tejútrendszerrel