Egy középkori német kódex egyik lapjáról került elő a legkorábbi ismert Szent Korona-ábrázolás, ami teljesen másképp néz ki, mint ahogyan ma ismerjük nemzeti ereklyénket. Persze már önmagában az is érdekes, hogy egy Münchenben őrzött kódex tartalmazza a legkorábbi korona-képet, itthon pedig évszázadokon keresztül semmi sem őrizte meg a kinézetét.
Pedig a Szent Korona az egyik, ha nem a legfontosabb nemzeti kincsünk. Az évszázadok során a legnagyobb uralkodók küzdöttek érte. Ennek megfelelően számos alkalommal lopták el, vitték külföldre, sőt egyszer még el is ásták Orsova mellett a menekülő szabadságharcosok. Károly Róbert királyunk éveken át harcolt azért, hogy megkoronázhassák vele, Mátyás pedig egy vagyont fizetett azért, hogy III. Frigyes német-római császártól visszavásárolhassa. Egyszer, 1849 késő nyarán pedig még az is felmerült, hogy egyszerűen megsemmisítik, hisz a szabadságharc úgyis megbukott.
Mit keres a korona a törvényhozásban?
Ha így tettek volna, akkor nemcsak hazánk egyik szimbóluma, felbecsülhetetlen értékű alkotása veszett volna oda, de soha többé nem lehetett volna szabályosan koronázást tartani. Annak ugyanis Magyarországon szigorú szabályai voltak: csak az esztergomi érsek által, Székesfehérváron és a Szent Koronával megkoronázott uralkodó jöhetett számításba.
A királyság megszűnésével – mily szimbolikus – a korona is elkerült innen, sőt a Kárpát-medencéből is. Amerikai csapatok találták ugyanis meg és elvitték a dél-karolinai Fort Knoxba. A kommunista hatalomátvétel után pedig vissza sem adták egészen 1979-ig, amikor is kikötötték, hogy a szovjet tankokon a szabadságharcot leverő Kádár János nem lehet ott az átadásán. Érdekesség, hogy a koronát így a Magyar Országgyűlés elnöke, Apró Antal vette át, az árnyékminiszterelnök Dobrev Klára nagyapja. Ezután a Nemzeti Múzeumban állították ki, majd az ezredfordulón a Parlament épületébe, a kupolacsarnokba került egy különleges üvegezésű tartóba, ahol ma bárki megtekintheti, bár fényképet vagy videót nem készíthet róla (egyesek szerint azért, mert csak a másolat található ott). Néhányan azt is megkérdezik, hogy miért a magyar népszuverenitás, azaz a törvényhozás épületében került elhelyezésre. Ők vélhetően nem tudják, hogy a Szent Korona sosem csupán egy uralkodói szimbólum volt Magyarországon, hanem a nemzet és az ország, illetve azok egységének szimbóluma.
Ősi ábrázoláson a Szent Korona
De hogyan is néz ki a korona a legelső ismert ábrázolásán? Nem úgy, mint ma, az egyszer biztos. Az 1555-ben íródott és Münchenben őrzött német kódex egyik lapján a korona illusztrációként szerepel amellett a történet mellett, hogy Mátyás királyunk miként szerezte vissza nemzeti ereklyénket III. Frigyes német-római császártól (lelőjük a poént: rengeteg pénzért és sok tárgyalás után). Íme a kép:
Forrás: PrtScr/Youtube
A korona ábrázolása szerint akkor nemzeti ereklyénken a kereszt még egyenes volt. Bár senki sem tudja biztosra, a ma is jól látható ferdülés valamikor a 17. században keletkezhetett, amikor a koronát őrző vasláda fedele túlságosan hamar csapódott rá, azelőtt, hogy biztonságosan el tudták volna helyezni nemzetünk legfontosabb ereklyéjét.
Azt, hogy a legkorábbi hiteles ábrázolás miért csak a 16. század közepén készült és miért nem hazánkban található, hányattatott történelmünk magyarázhatja. Hazánk több mint másfél évszázadon át volt súlyos oszmán megszállás alatt, a várak és kastélyok úgymond folyamatos veszélynek voltak kitéve, a gyújtogatások, ostromok pedig nem kímélték a kódexeket, könyveket és egyéb ábrázolásokat sem. Vélhetően ezért nincs itthon évszázadokon át semmilyen korabeli és hiteles ábrázolása nemzeti ereklyénknek: ha volt is, az elveszett vagy elpusztult.
Ez is érdekelhet:
- A Szent Korona Habsburg hamisítás áldozata lett? – Olvass tovább ITT
- Elképesztő időutazás: ilyen volt a füleki vár a 17. században – Részletek és videó EBBEN a cikkünkben
Többet akarsz tudni a korona első ábrázolásáról? Íme egy videó:
itt tudod támogatni az oldalunkat
